Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Avram Iancu, Bem József, Dobay József (altábornagy), Dzsida, Eduard Clam-Gallas, Erdély, Erdélyi körkép, Fehéregyháza, Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, Gyulafehérvár, Habsburg Birodalom, Július 31., Kazinczy Lajos, Kemény Farkas, Kolozsvár, Kozákok, Lengyelek, Magnus Johann von Grotenhjelm, Magyarország, Marosvásárhely, Maximilian Eugen von Stein, Nagycsűr, Nagyszeben, Orosz Birodalom, Petőfi Sándor, Románok, Segesvár, Székelyföld, Temesköz, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1848–49-es honvédsereg, 1849.
Alekszandr Nyikolajevics Lüders
Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.
Új!!: Segesvári csata és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »
Avram Iancu
Avram Iancu, magyarosan Janku Ábrahám (Felsővidra, 1824 – Körösbánya, 1872. szeptember 10.) erdélyi román jogász, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője.
Új!!: Segesvári csata és Avram Iancu · Többet látni »
Bem József
Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy, majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.
Új!!: Segesvári csata és Bem József · Többet látni »
Dobay József (altábornagy)
Dobay József (Erzsébetváros, 1820. április 16. – Pétermező, 1898. június 22.) honvéd ezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya.
Új!!: Segesvári csata és Dobay József (altábornagy) · Többet látni »
Dzsida
Lengyel ulánus A dzsida hosszú fanyelű szúrófegyver, a szálfegyverek egy fajtája.
Új!!: Segesvári csata és Dzsida · Többet látni »
Eduard Clam-Gallas
Eduard Clam-Gallas, gróf (Prága, 1805. március 15. – Bécs, 1891. március 17.) az osztrák császári hadsereg tábornoka.
Új!!: Segesvári csata és Eduard Clam-Gallas · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Segesvári csata és Erdély · Többet látni »
Erdélyi körkép
Az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem-Petőfi Körkép (lengyelül: Panorama Siedmiogrodzka) egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg.
Új!!: Segesvári csata és Erdélyi körkép · Többet látni »
Fehéregyháza
Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Segesvári csata és Fehéregyháza · Többet látni »
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin
Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin, korabeli történészek írásaiban Skariatin tábornok (1808. január 13. – Segesvár, 1849. július 31.) orosz katonatiszt, vezérőrnagy, orosz cári szárnysegéd.
Új!!: Segesvári csata és Grigorij Jakovlevics Szkarjatyin · Többet látni »
Gyulafehérvár
Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Segesvári csata és Gyulafehérvár · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Segesvári csata és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Július 31.
Névnapok: Oszkár + Adeodáta, Bató, Batu, Batus, Dea, Deodáta, Elen, Elena, Eleni, Elin, Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabrícius, Fabríciusz, Germán, Heléna, Hella, Ignác, Ignácia, Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Léna.
Új!!: Segesvári csata és Július 31. · Többet látni »
Kazinczy Lajos
Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Lajos (Széphalom, 1820. október 20. – Arad, 1849. október 25.) honvédezredes, Kazinczy Ferencnek és feleségének, gróf Török Sophie-nak legifjabb fia, a szabadságharc vértanúja.
Új!!: Segesvári csata és Kazinczy Lajos · Többet látni »
Kemény Farkas
Magyargyerőmonostori báró Kemény Farkas (Alsódetrehem, 1797. április 11. – London, 1852. január 4.) magyar katona, szabadságharcos, honvédtiszt.
Új!!: Segesvári csata és Kemény Farkas · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Segesvári csata és Kolozsvár · Többet látni »
Kozákok
A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.
Új!!: Segesvári csata és Kozákok · Többet látni »
Lengyelek
A lengyelek (lengyelül Polacy) többségükben Közép-Európában, főként Lengyelországban élő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Segesvári csata és Lengyelek · Többet látni »
Magnus Johann von Grotenhjelm
Magnus Johann von Grotenhjelm (vagy Grotenhelm, Grotenhielm), oroszos névformában Максим Максимович Гротенгельм, ejtsd Makszim Makszimovics Grotengelm, (1789–1867. november 15.); az orosz cári haderő tábornoka.
Új!!: Segesvári csata és Magnus Johann von Grotenhjelm · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Segesvári csata és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Segesvári csata és Marosvásárhely · Többet látni »
Maximilian Eugen von Stein
Maximilian Eugen Freiherr von Stein vagy Stein Miksa, (Bécs, 1814. április 13. – Konstantinápoly, 1858. április 13.) osztrák báró, katona, az 1848–49-es szabadságharc mellett viselt legmagasabb rendfokozata honvéd ezredes, az emigrációban léptették elő vezérőrnaggyá, Ferhád pasa néven az oszmán-török hadsereg tábornoka.
Új!!: Segesvári csata és Maximilian Eugen von Stein · Többet látni »
Nagycsűr
Nagycsűr, románul Șura Mare, németül: Groß-Scheuern vagy Großscheuern, szászul Griuss Scheiern falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Segesvári csata és Nagycsűr · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Segesvári csata és Nagyszeben · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Segesvári csata és Orosz Birodalom · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Segesvári csata és Petőfi Sándor · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Segesvári csata és Románok · Többet látni »
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Új!!: Segesvári csata és Segesvár · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Segesvári csata és Székelyföld · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: Segesvári csata és Temesköz · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Segesvári csata és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Segesvári csata és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1848–49-es honvédsereg
nagysallói ütközet. 1849. április 19-én Nagysallónál verte meg Damjanich a Nyitra vonalát védő Ludwig von Wohlgemuth altábornagy csapatait. Egyenruharajzok a szabadságharcból Kisjézust a királyi jelvényekkel ábrázolja, lábuk alatt a Földgolyóval. Az 1848–49-es magyar honvédsereg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb eredménye volt.
Új!!: Segesvári csata és 1848–49-es honvédsereg · Többet látni »
1849
Nincs leírás.
Új!!: Segesvári csata és 1849 · Többet látni »
