Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
84 kapcsolatok: Alpár Ignác, Éneklés, Balogh Edgár, Bécsi döntések, Bolyai Tudományegyetem, Brăila, Budapest, Dal, Dávid László (református lelkész), Déva, Előadó-művészet, Első világháború, Erdély, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi szászok, Fehéregyháza, Hajdúszoboszló, Héjjasfalva, Hegyi Mózes, Heinrich Melas, Hunyadi László (szobrász), Illyés Gyula, Ion Antonescu, Ipar, Jókai Mór, Józsa Béla, Josef Bacon, Kálvinizmus, Kányádi Sándor, Kós Károly (építész), Köllő Miklós (szobrász), Költészet, Küküllő, Kereskedelem, Kolozsvár, Kriterion Könyvkiadó, Lyon, Magyar Népi Szövetség, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Marosvásárhely, Matematika, Március 15., Második világháború, Máthé András (újságíró, 1923–1999), Mircea Eliade, Nacionalizmus, Nagy-Küküllő vármegye, ..., Nancy, Német nyelv, Néptánc, Nemzeti Színház, Nicolae Ceaușescu, Párizs, Petőfi Sándor, Régészet, Római katolikus egyház, Román nyelv, Románia, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Romániai Magyar Népközösség, Segesvár, Segesvári csata, Székelyföld, Székelyudvarhely, Színházművészet, Tamási Áron, Török Zoltán (geológus), Tompa Z. Mihály, Vasút, Vác, Vásárhelyi találkozó, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1850-es évek, 1860-as évek, 19. század, 1930-as évek, 1950-es évek, 1960, 1980-as évek, 1981, 1994. Bővíteni index (34 több) »
Alpár Ignác
Magyar Nemzeti Bank (Budapest), 1902–1905 Anker-palota (Budapest), 1910 Tőzsdepalota (Budapest), 1902–1905 A budapesti Vajdahunyad vára román épületrészének kerengője (részlet) A budapesti Vajdahunyad vára gótikus szárnyának dómhomlokzata Alpár Ignác szobra a Vajdahunyad vára előtt Alpár Ignác emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest VII. ker., Almássy tér 15.) Alpár Ignác József, születési nevén Schöckl Ignác József (Pest, 1855. január 17. – Zürich, 1928. április 27.) magyar műépítész, egyetemi tanár, a századforduló eklektikus építészetének egyik vezéralakja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Alpár Ignác · Többet látni »
Éneklés
Az éneklés az a cselekvés, amikor az ember hangszálaival, zenei dallamokat képez, amely elüt a beszédtől.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Éneklés · Többet látni »
Balogh Edgár
Balogh Edgár, írói álnevén Farkas Lőrinc, szignóján: „-logh” (Temesvár, 1906. szeptember 7. – Kolozsvár, 1996. június 19.) szlovákiai, majd romániai magyar publicista, főszerkesztő, egyetemi tanár, tudományegyetemi rektor.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Balogh Edgár · Többet látni »
Bécsi döntések
A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Bécsi döntések · Többet látni »
Bolyai Tudományegyetem
A Bolyai Tudományegyetem 1945 és 1959 között Kolozsvárott magyar tanítási nyelvű állami egyetemként működött.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Brăila
Szent Arkangyalok-templom Magyar református templom (emléktábla) Szökőkút a Függetlenség terén Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Brăila · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Budapest · Többet látni »
Dal
„''Ré-gi mó – di so – kan tudják – mint ha – mi – sak a lá - - - nyok''” Bordal - 1901-ben kézzel jegyezték fel egy képeslapra A dal a legelterjedtebb és erős zeneiségű lírai műfaj.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Dal · Többet látni »
Dávid László (református lelkész)
Dávid László (Árapatak, 1932. május 25. – Székelyudvarhely, 2007. július 30.) magyar református lelkész, művészettörténész.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Dávid László (református lelkész) · Többet látni »
Déva
Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Déva · Többet látni »
Előadó-művészet
Az előadó-művészet azon művészi produkciók összefoglaló elnevezése, amelyek (szemben az alkotóművészettel) nem új műveket hoznak létre, hanem a közvetlenül nem élményszerű formában (írásban, kotta, koreográfia) rögzített művek élményszerű átélését teszik lehetővé.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Előadó-művészet · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Első világháború · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület
Bethlen Gábor (1837-1897), az EMKE első elnöke (1885-1897)http://epa.oszk.hu/00000/00030/02263/pdf/02263.pdf Vasárnapi Ujság 1897/27 Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egy kulturális intézmény volt 1885–1946 között, amely 1991-ben újraalakult.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület · Többet látni »
Erdélyi Múzeum-Egyesület
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére Kolozsvárt alakult egyesület.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Erdélyi Múzeum-Egyesület · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Erdélyi szászok · Többet látni »
Fehéregyháza
Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Fehéregyháza · Többet látni »
Hajdúszoboszló
Hajdúszoboszló (németül: Sobols, románul: Soboslău, régen: Szoboszló) Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város, Hajdú-Bihar vármegye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország egyik legnépszerűbb vidéki üdülőhelye, ahol Európa legnagyobb fürdőkomplexuma található.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Hajdúszoboszló · Többet látni »
Héjjasfalva
Héjjasfalva (románul Vânători, korábban Hașfalău; németül Teufelsdorf, szászul Delvelsderf) falu Romániában Maros megyében, Héjjasfalva község központja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Héjjasfalva · Többet látni »
Hegyi Mózes
Hegyi Mózes (Agyagfalva, 1908. február 1. – Dés, 1943. november 11.) erdélyi magyar költő, helytörténész.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Hegyi Mózes · Többet látni »
Heinrich Melas
Heinrich Melas (Szászsebes, 1829. augusztus 12. – Segesvár, 1894. november 23.) erdélyi szász ügyvéd, költő, műfordító.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Heinrich Melas · Többet látni »
Hunyadi László (szobrász)
Hunyadi László (Küküllődombó, 1933. november 16. –) romániai magyar szobrász, fémműves, iparművész.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Hunyadi László (szobrász) · Többet látni »
Illyés Gyula
Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Illyés Gyula · Többet látni »
Ion Antonescu
Ion Antonescu (ejtsd: Jon Ántoneszku) (Pitești, 1882. június 15. – Jilava, 1946. június 1.) román katonatiszt, diktátor.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Ion Antonescu · Többet látni »
Ipar
Az ipar olyan rendszeresen végzett szakmai, speciális irányú tevékenység, amelynek a végén valamilyen piacképes termék áll, és amelyek köre a nagyon egyszerű, kézművességgel előállítható dologtól a nagyon bonyolult, nemzetközi kooperációban készülő rendszerekig terjed.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Ipar · Többet látni »
Jókai Mór
Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Jókai Mór · Többet látni »
Józsa Béla
Józsa Béla (Hodgya, 1898. december 4. – Kolozsvár, 1943. november 29.) magyar közíró, szerkesztő, költő, építőmunkás, faszobrász.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Józsa Béla · Többet látni »
Josef Bacon
Josef Bacon (Segesvár, 1857. január 27. – Segesvár, 1941. január 31.) orvos, politikus, múzeumalapító.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Josef Bacon · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Kálvinizmus · Többet látni »
Kányádi Sándor
Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Kányádi Sándor · Többet látni »
Kós Károly (építész)
Kós Károly, eredeti nevén Kosch Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) magyar népies stílusú építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Kós Károly (építész) · Többet látni »
Köllő Miklós (szobrász)
mádéfalvi veszedelem emlékműve, '''Köllő Miklós''' szobrával Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Köllő Miklós (szobrász) · Többet látni »
Költészet
A költészet, görögösen–latinosan poézis az irodalomnak művészeti ága, másképp: az a művészet, melynek közege az emberi beszéd.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Költészet · Többet látni »
Küküllő
Küküllő folyó Romániában, Erdélyben, az Erdélyi-medencében.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Küküllő · Többet látni »
Kereskedelem
Gdańsk A kereskedelem a termelés és a fogyasztás közé beépülő közvetítés, amely biztosítja, hogy a megtermelt javak eljussanak a fogyasztóhoz.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Kereskedelem · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Kolozsvár · Többet látni »
Kriterion Könyvkiadó
A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »
Lyon
Lyon (arpitán nyelven Liyon) város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió, Rhône megye és a Lyoni főegyházmegye székhelye.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Lyon · Többet látni »
Magyar Népi Szövetség
A Magyar Népi Szövetség (betűszóval MNSZ) a romániai magyarság demokratikus szervezete (1944–53).
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Magyar Népi Szövetség · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Marosvásárhely · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Matematika · Többet látni »
Március 15.
Névnapok: Kristóf + Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Március 15. · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Második világháború · Többet látni »
Máthé András (újságíró, 1923–1999)
Máthé András (Székelykeresztúr, 1923. április 20. – Segesvár, 1999.) magyar újságíró.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Máthé András (újságíró, 1923–1999) · Többet látni »
Mircea Eliade
Mircea Eliade (Bukarest, 1907. március 13. – Chicago, Illinois, 1986. április 22.) román származású vallástörténész, filozófus és író, a Chicagói Egyetem professzora.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Mircea Eliade · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagy-Küküllő vármegye
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Nagy-Küküllő vármegye · Többet látni »
Nancy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nancy (Franciaország).
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Nancy · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Német nyelv · Többet látni »
Néptánc
Néptáncnak nevezzük a nép fogalomkörébe tartozó társadalmi rétegek és csoportok tudatrendszere és esztétikai elvei által meghatározott és a hétköznapitól eltérő mozgásformáját.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Néptánc · Többet látni »
Nemzeti Színház
A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Nemzeti Színház · Többet látni »
Nicolae Ceaușescu
Nicolae Ceaușescu (ejtése:, nem *, vö. román IPA) Scornicești, 1918.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Nicolae Ceaușescu · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Párizs · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Petőfi Sándor · Többet látni »
Régészet
zapoték) romváros régészeti feltárása, (Monte Albán, Oaxaca) A régészet vagy archeológia tudománya a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Régészet · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Római katolikus egyház · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Románia · Többet látni »
Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a kommunista diktatúra bukását követően, 1989.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Romániai Magyar Demokrata Szövetség · Többet látni »
Romániai Magyar Népközösség
A Romániai Magyar Népközösség a 20.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Romániai Magyar Népközösség · Többet látni »
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Segesvár · Többet látni »
Segesvári csata
A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Segesvári csata · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Székelyföld · Többet látni »
Székelyudvarhely
Székelyudvarhely (románul Odorheiu Secuiesc, latinul Areopolis, németül Oderhellen, szászul Odderhällen) megyei jogú város Romániában Hargita megyében.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Székelyudvarhely · Többet látni »
Színházművészet
USA A színházművészet az előadó-művészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be, gyakran más művészetek – zene- és táncművészet, illetve a vizuális művészetek – eszközeit is felhasználva.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Színházművészet · Többet látni »
Tamási Áron
Tamási Áron szülőháza MOM közvetlen szomszédságában – élt. Emléktábla a ház falán Tamási Áron sírköve Farkaslakán Tamási Áron (született: Tamás János, Farkaslaka, 1897. szeptember 19. – Budapest, 1966. május 26.) Kossuth-díjas székely magyar író.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Tamási Áron · Többet látni »
Török Zoltán (geológus)
Török Zoltán (Marosvásárhely, 1893. november 23. – Kolozsvár, 1963. április 12.) erdélyi magyar geológus, földrajztudós, egyetemi tanár.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Török Zoltán (geológus) · Többet látni »
Tompa Z. Mihály
Tompa Z. Mihály (Székelyhíd, 1949. szeptember 15.) erdélyi magyar elbeszélő, újságíró.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Tompa Z. Mihály · Többet látni »
Vasút
A vasút kötöttpályás közlekedési rendszer, amelynek az elemei a vasúti pálya és a köré épülő vasúti infrastruktúra, illetve a többnyire vonatban közlekedő vasúti járművek.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Vasút · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Vác · Többet látni »
Vásárhelyi találkozó
Vásárhelyi találkozó – Az erdélyi magyar ifjúság 1937.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és Vásárhelyi találkozó · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1850-es évek
adórendszer kialakulása.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1850-es évek · Többet látni »
1860-as évek
*186 186.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1860-as évek · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 19. század · Többet látni »
1930-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1930-as évek · Többet látni »
1950-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1950-es évek · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1960 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1980-as évek · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1981 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Segesvár magyar művelődési élete és 1994 · Többet látni »
