Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: A Hét (folyóirat, 1970–2003), Alsójára, Aniszi Kálmán, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Brassai Sámuel Elméleti Líceum, Budapest, Bukarest, December 26., December 8., Doktorátus, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egyed Ákos, Herédi Gusztáv, Honismeret (folyóirat), Igazság (folyóirat), Kalotaszeg (folyóirat), Körösfő, Kolozsvár, Korunk, Magyar Népi Szövetség, Magyar történelem, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarbikal, Magyarország, Művelődés (folyóirat), Pedagógus, Romániai magyarok, 18. század, 1938, 1987, 2018.
A Hét (folyóirat, 1970–2003)
A Hét bukaresti kiadású romániai magyar társadalmi-politikai-művelődési hetilap volt, mely 1970 és 2003 között jelent meg.
Új!!: Sebestyén Kálmán és A Hét (folyóirat, 1970–2003) · Többet látni »
Alsójára
A falu látképe Ruhaegres felől Alsójára (románul Iara, korábban Iara de Jos, németül Jahren, jiddisül יארע) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Alsójára · Többet látni »
Aniszi Kálmán
Aniszi Kálmán (Nagykakucs, 1939. október 14. –) író, esszéíró és egyetemi oktató.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Aniszi Kálmán · Többet látni »
Babeș–Bolyai Tudományegyetem
Az egyetem központi épülete Az egyetem központi épülete A központi épület belső udvara A központi épület belülről A kémiai kar Marianum)'' A jogtudományi kar A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (románul: Universitatea Babeș-Bolyai, angolul: Babeș-Bolyai University, németül: Babeș-Bolyai Universität), rövidítve BBTE, egyetem Kolozsváron, Romániában.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Babeș–Bolyai Tudományegyetem · Többet látni »
Brassai Sámuel Elméleti Líceum
A Brassai Sámuel Líceum Kolozsvár egyik belvárosi középiskolája.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Brassai Sámuel Elméleti Líceum · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Bukarest · Többet látni »
December 26.
Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.
Új!!: Sebestyén Kálmán és December 26. · Többet látni »
December 8.
Névnapok: Mária + Buzád, Buzát, Emő, Emőke, Immakuláta, Küllikki, Mátyás.
Új!!: Sebestyén Kálmán és December 8. · Többet látni »
Doktorátus
A doktorátus legtöbb országban a legmagasabb tudományos fokozat.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Doktorátus · Többet látni »
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (rövidítve: ELTE, latin nevén: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata) Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme, egyike az ország legnagyobb és legtekintélyesebb felsőoktatási intézményeinek.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Eötvös Loránd Tudományegyetem · Többet látni »
Egyed Ákos
Egyed Ákos (Bodos, 1929. november 25. –) erdélyi magyar történész, 1990 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke (2002–2010 között), Egyed Péter és Egyed Emese apja.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Egyed Ákos · Többet látni »
Herédi Gusztáv
Herédi Gusztáv (Kolozsvár, 1925. május 14. – Kolozsvár, 1997. július 11.) erdélyi magyar szerkesztő, prózaíró, közíró.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Herédi Gusztáv · Többet látni »
Honismeret (folyóirat)
Honismeret Közreadja a Honismereti Szövetség.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Honismeret (folyóirat) · Többet látni »
Igazság (folyóirat)
Igazság címmel megjelent magyar nyelvű periodikum(ok) Romániában (1922–1989).
Új!!: Sebestyén Kálmán és Igazság (folyóirat) · Többet látni »
Kalotaszeg (folyóirat)
A Kalotaszeg folyóirat kulturális, közéleti lap, amely a kiegyezés utáni gazdasági fejlődés idején jött létre a magyar nemzet szellemi és lelki fejlődésének jegyében.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Kalotaszeg (folyóirat) · Többet látni »
Körösfő
Körösfői népviselet Körösfő (románul Izvoru Crișului, németül Krieschwej) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Körösfő · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Kolozsvár · Többet látni »
Korunk
A Korunk folyóiratnak 1926-tól három időszaka (folyama) van.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Korunk · Többet látni »
Magyar Népi Szövetség
A Magyar Népi Szövetség (betűszóval MNSZ) a romániai magyarság demokratikus szervezete (1944–53).
Új!!: Sebestyén Kálmán és Magyar Népi Szövetség · Többet látni »
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Magyar történelem · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarbikal
Magyarbikal (románul Bicălatu) falu Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Magyarbikal · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Magyarország · Többet látni »
Művelődés (folyóirat)
Művelődés a romániai magyar közművelődés havi folyóirata 1948 és 1985 között, majd 1990-től folytatólag.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Művelődés (folyóirat) · Többet látni »
Pedagógus
Pedagógus munka közben A pedagógus elnevezés az ógörög paidagogosz szóból származik, jelentése: gyermekvezető (ógörögül: παιδαγωγός).
Új!!: Sebestyén Kálmán és Pedagógus · Többet látni »
Romániai magyarok
Románia 2011-es etnikai térképe (a magyar többségű területeket zöld szín jelöli) Romániai magyarok (2002) A magyar kisebbség százalékos aránya a teljes népesség körében Románia megyéiben A magyar lakosság számbeli eloszlása Románia megyéiben 20% feletti magyarsággal rendelkező városok és községek Romániában, a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A romániai magyarok a kisebbségi magyarság legnagyobb csoportja, Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége.
Új!!: Sebestyén Kálmán és Romániai magyarok · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Sebestyén Kálmán és 18. század · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Sebestyén Kálmán és 1938 · Többet látni »
1987
Nincs leírás.
Új!!: Sebestyén Kálmán és 1987 · Többet látni »
2018
----.
Új!!: Sebestyén Kálmán és 2018 · Többet látni »
