Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Érd, Berty László, Férfi csapat kardvívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon, Földes Dezső (vívó), Fuchs Jenő, Gerde Oszkár, Magyar Királyi Honvédség (1867–1918), Magyarország, Mészáros Ervin, Olimpiai játékok, Osztrák–Magyar Monarchia, Tóth Péter (vívó), Vívás, Vívó, Werkner Lajos, 1908. évi nyári olimpiai játékok, 1912. évi nyári olimpiai játékok, 1924. évi nyári olimpiai játékok, 1928. évi nyári olimpiai játékok.
Érd
Érd (németül: Hanselbeck, horvátul: Andzabeg, törökül: Hamzabég, korábbi nevén: Hamzsabég) megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, az Érdi járás székhelye.
Új!!: Schenker Zoltán és Érd · Többet látni »
Berty László
Berty László vagy Berti László olimpiai bajnok magyar vívó, edző.
Új!!: Schenker Zoltán és Berty László · Többet látni »
Férfi csapat kardvívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon
A Stockholmban megrendezett 1912. évi nyári olimpiai játékokon a férfi csapat kardvívás egyike volt az 5 vívószámnak.
Új!!: Schenker Zoltán és Férfi csapat kardvívás az 1912. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Földes Dezső (vívó)
Földes Dezső (Miskolc, 1880. december 30. – Cleveland, 1950. március 27.) kétszeres olimpiai bajnok vívó.
Új!!: Schenker Zoltán és Földes Dezső (vívó) · Többet látni »
Fuchs Jenő
Fuchs Jenő sírja Budapesten. Új köztemető: 23-1-109/110. Fuchs Jenő (Budapest, 1882. október 29. – Budapest, 1955. március 14.) négyszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Schenker Zoltán és Fuchs Jenő · Többet látni »
Gerde Oszkár
Gerde Oszkár Pál (Budapest, 1883. július 8. – Budapest, 1944. október 8.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, ügyvéd.
Új!!: Schenker Zoltán és Gerde Oszkár · Többet látni »
Magyar Királyi Honvédség (1867–1918)
A Magyar Királyi Honvédség (németül k.u. Landwehr) a Császári és Királyi Fegyveres Erők, azon belül is a Császári és Királyi Hadsereg egyik ága volt.
Új!!: Schenker Zoltán és Magyar Királyi Honvédség (1867–1918) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Schenker Zoltán és Magyarország · Többet látni »
Mészáros Ervin
Mészáros Ervin (Budapest, 1877. április 2. – Budapest, 1940. május 21.) olimpiai bajnok magyar vívó.
Új!!: Schenker Zoltán és Mészáros Ervin · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Schenker Zoltán és Olimpiai játékok · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Schenker Zoltán és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Tóth Péter (vívó)
Tóth Péter (Budapest, 1882. július 12. – Budapest, 1967. február 28.) kétszeres olimpiai bajnok vívó.
Új!!: Schenker Zoltán és Tóth Péter (vívó) · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: Schenker Zoltán és Vívás · Többet látni »
Vívó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vívás.
Új!!: Schenker Zoltán és Vívó · Többet látni »
Werkner Lajos
Werkner Lajos (Budapest, 1883. október 23. – Budapest, 1943. november 12.) kétszeres olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Schenker Zoltán és Werkner Lajos · Többet látni »
1908. évi nyári olimpiai játékok
Az 1908.
Új!!: Schenker Zoltán és 1908. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1912. évi nyári olimpiai játékok
Az 1912.
Új!!: Schenker Zoltán és 1912. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1924. évi nyári olimpiai játékok
Az 1924.
Új!!: Schenker Zoltán és 1924. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
1928. évi nyári olimpiai játékok
Az 1928.
Új!!: Schenker Zoltán és 1928. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
