Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
45 kapcsolatok: Az érmihályfalvi csoport pere, Érmihályfalva, Balaskó Vilmos, Bázel, Bémer László, Bărăgan, Budapest, December 2., Domahida, Első világháború, Február 13., Gálospetri, Halálbüntetés, Hollós István (jogász), Kolozsvár, Lelkipásztor, Magaslak, Magyarok, Magyarország, Maléter Pál, Margarethe hadművelet, Máramarossziget, Második bécsi döntés, Mezőtelegd, Nagykároly, Petőfi Sándor, Sass István (csillagász), Securitate, Svájc, Szamosújvár, Szamosújvári börtön, Szoboszlay-per, Tabéry Géza, Tófalvi Zoltán, Varga Árpád (történész), Zichy Jenő, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1904, 1928, 1932, 1937, 1948, 1956-os forradalom, 1957, 1958.
Az érmihályfalvi csoport pere
Az érmihályfalvi csoport pere egy koncepciós per volt Erdélyben, amelynek során 31 személyt ítéltek el, közülük hármat halálra, egy állítólagos „államellenes összeesküvésre” alapozva.
Új!!: Sass Kálmán és Az érmihályfalvi csoport pere · Többet látni »
Érmihályfalva
Érmihályfalva (románul: Valea Lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén.
Új!!: Sass Kálmán és Érmihályfalva · Többet látni »
Balaskó Vilmos
Balaskó Vilmos (Szalacs, 1914. szeptember 19. – Máramarossziget, 2004. január 20.) romániai magyar református lelkész, Balaskó Nándor szobrászművész testvére.
Új!!: Sass Kálmán és Balaskó Vilmos · Többet látni »
Bázel
Bázel Svájc északnyugati részén, a svájci-német-francia hármashatárnál, a Rajna két partján elterülő város.
Új!!: Sass Kálmán és Bázel · Többet látni »
Bémer László
Bezdédi és kisbákai báró Bémer László (Kisbáka, 1784. április 8. – Ungvár, 1862. november 4.) nagyváradi püspök.
Új!!: Sass Kálmán és Bémer László · Többet látni »
Bărăgan
A Bărăgan vagy Baragán egy földrajzi tájegység Romániában, a Román-alföld keleti részén.
Új!!: Sass Kálmán és Bărăgan · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Sass Kálmán és Budapest · Többet látni »
December 2.
Névnapok: Melinda, Vivien + Anelma, Aranka, Aura, Aurél, Aurélia, Bibiána, Dénes, Dienes, Gyenes, Szilvánusz, Viviána, Vivianna.
Új!!: Sass Kálmán és December 2. · Többet látni »
Domahida
Domahida (románul Domănești) falu Romániában Szatmár megyében.
Új!!: Sass Kálmán és Domahida · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Sass Kálmán és Első világháború · Többet látni »
Február 13.
Névnapok: Ella, Linda + Benignusz, Elli, Füzike, Gergely, Gergő, Gerő, Jordán, Jordána, Jótám, Katalin, Katarina, Katerina, Katica, Katinka, Kitti, Katrina, Leila, Lejla, Léla, Levente, Maura, Relinda.
Új!!: Sass Kálmán és Február 13. · Többet látni »
Gálospetri
Gálospetri falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Sass Kálmán és Gálospetri · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: Sass Kálmán és Halálbüntetés · Többet látni »
Hollós István (jogász)
Hollós István (Érmihályfalva, 1906. augusztus 8. – Szamosújvár, 1958. december 2.) erdélyi magyar jogász, tanító, akit az Érmihályfalvi csoport perében halálra ítéltek és Sass Kálmán református lelkésszel együtt kivégezték.
Új!!: Sass Kálmán és Hollós István (jogász) · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Sass Kálmán és Kolozsvár · Többet látni »
Lelkipásztor
A lelkipásztor vagy lelkész egy keresztény gyülekezet vagy egyházközség vezetője, aki felelős a közösség lelki irányításáért.
Új!!: Sass Kálmán és Lelkipásztor · Többet látni »
Magaslak
Magaslak (1891-ig Viszoka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.
Új!!: Sass Kálmán és Magaslak · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Sass Kálmán és Magyarország · Többet látni »
Maléter Pál
Maléter Pál (Eperjes, 1917. szeptember 4. – Budapest, 1958. június 16.) magyar katona, az 1956-os forradalom egyik vértanúja, az 1956.
Új!!: Sass Kálmán és Maléter Pál · Többet látni »
Margarethe hadművelet
Magyarország katonai megszállásának terve már 1940-ben felmerült a német hadvezetés részéről.
Új!!: Sass Kálmán és Margarethe hadművelet · Többet látni »
Máramarossziget
Máramarossziget (röviden Sighet,, röviden Siget,,, jiddisül סיגעט-Siget) municípium Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Sass Kálmán és Máramarossziget · Többet látni »
Második bécsi döntés
bélyegkép A második bécsi döntést 1940.
Új!!: Sass Kálmán és Második bécsi döntés · Többet látni »
Mezőtelegd
Református templom Mezőtelegd falu és községközpont Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Sass Kálmán és Mezőtelegd · Többet látni »
Nagykároly
Nagykároly (korábban Careii Mari,, jiddisül קרולי/ קראלע Krole, Kruli) megyei jogú város (municípium) Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Sass Kálmán és Nagykároly · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Sass Kálmán és Petőfi Sándor · Többet látni »
Sass István (csillagász)
Sass István (névváltozat Sass István Huba Attila) (Érmihályfalva, 1945. április 3. –) erdélyi magyar matematikai és csillagászati szakíró, Sass Kálmán (1904–1958) fia.
Új!!: Sass Kálmán és Sass István (csillagász) · Többet látni »
Securitate
román Securitate helyi központja. 1990 óta a román Nemzetbiztonsági Hivatal és a Rendőrség használja A Securitate (románul: Departamentul Securității statului, azaz Állambiztonsági Osztály) a román kommunista diktatúra titkosszolgálata volt.
Új!!: Sass Kálmán és Securitate · Többet látni »
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Új!!: Sass Kálmán és Svájc · Többet látni »
Szamosújvár
Szamosújvár (románul Gherla, örményül Հայաքաղաք – Hájákághák, németül Neuschloss vagy Armenierstadt, latinul Armenopolis, szászul Naischloß) város Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Sass Kálmán és Szamosújvár · Többet látni »
Szamosújvári börtön
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szamosújvári vár.
Új!!: Sass Kálmán és Szamosújvári börtön · Többet látni »
Szoboszlay-per
A Szoboszlay-per a legnagyobb olyan per volt, amelyet kommunizmus-ellenes szervezkedésben való részvétellel megvádolt személyek ellen folytattak Erdélyben.
Új!!: Sass Kálmán és Szoboszlay-per · Többet látni »
Tabéry Géza
Tabéry Géza (Nagyvárad, 1890. július 17. – Nagyvárad, 1958. január 6.) romániai magyar író, újságíró.
Új!!: Sass Kálmán és Tabéry Géza · Többet látni »
Tófalvi Zoltán
Tófalvi Zoltán (Korond, 1944. március 24.–) erdélyi magyar újságíró, riporter.
Új!!: Sass Kálmán és Tófalvi Zoltán · Többet látni »
Varga Árpád (történész)
Varga Árpád (Szalárd, 1951. augusztus 1. – Mezőtelegd, 1994. november 12.) erdélyi magyar történész.
Új!!: Sass Kálmán és Varga Árpád (történész) · Többet látni »
Zichy Jenő
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Jenő Ince (Sárszentmihály, 1837. július 5. – Merano, 1906. december 26.) magyar szakíró, politikus, Ázsia-kutató, az MTA tiszteleti tagja (1899).
Új!!: Sass Kálmán és Zichy Jenő · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Sass Kálmán és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
1904
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1904 · Többet látni »
1928
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1928 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1932 · Többet látni »
1937
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1937 · Többet látni »
1948
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1948 · Többet látni »
1956-os forradalom
Az 1956-os forradalom és szabadságharc, vagy az 1956-os népfelkelés Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.
Új!!: Sass Kálmán és 1956-os forradalom · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1957 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Sass Kálmán és 1958 · Többet látni »
