Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
35 kapcsolatok: Bárna, Cered, Egyházasgerge, Etes, Füleki járás, Ipolytarnóc, Járás, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kazár (település), Közös önkormányzati hivatal, Község, Kisbárkány, Kishartyán, Litke, Lucfalva, Magyarország, Márkháza, Mátraszele, Mihálygerge, Nagybárkány, Nagykeresztúr, Nógrád vármegye, Rákóczibánya, Salgótarján, Ságújfalu, Sámsonháza, Sóshartyán, Somoskőújfalu, Szilaspogony, Vizslás, Zabar.
Bárna
Bárna község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Bárna · Többet látni »
Cered
Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban, határátkelő Szlovákia felé.
Új!!: Salgótarjáni járás és Cered · Többet látni »
Egyházasgerge
Egyházasgerge község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Egyházasgerge · Többet látni »
Etes
Etes község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Etes · Többet látni »
Füleki járás
A Füleki járás járás a 11. századtól 1913-ig létezett Nógrád vármegye területén.
Új!!: Salgótarjáni járás és Füleki járás · Többet látni »
Ipolytarnóc
Ipolytarnóc község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Ipolytarnóc · Többet látni »
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Új!!: Salgótarjáni járás és Járás · Többet látni »
Karancsalja
Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Karancsalja · Többet látni »
Karancsberény
Karancsberény község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Karancsberény · Többet látni »
Karancskeszi
Karancskeszi község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Karancskeszi · Többet látni »
Karancslapujtő
Karancslapujtő község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Karancslapujtő · Többet látni »
Karancsság
Karancsság község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Karancsság · Többet látni »
Kazár (település)
Kazár község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Kazár (település) · Többet látni »
Közös önkormányzati hivatal
#ÁTIRÁNYÍTÁS Körjegyzőség.
Új!!: Salgótarjáni járás és Közös önkormányzati hivatal · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Község · Többet látni »
Kisbárkány
Kisbárkány község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Kisbárkány · Többet látni »
Kishartyán
Kishartyán község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Kishartyán · Többet látni »
Litke
Litke község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Litke · Többet látni »
Lucfalva
Lucfalva község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Lucfalva · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Salgótarjáni járás és Magyarország · Többet látni »
Márkháza
Márkháza község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Márkháza · Többet látni »
Mátraszele
Mátraszele község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Mátraszele · Többet látni »
Mihálygerge
Mihálygerge község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Mihálygerge · Többet látni »
Nagybárkány
Nagybárkány község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Nagybárkány · Többet látni »
Nagykeresztúr
Nagykeresztúr község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Nagykeresztúr · Többet látni »
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Új!!: Salgótarjáni járás és Nógrád vármegye · Többet látni »
Rákóczibánya
Rákóczibánya község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Rákóczibánya · Többet látni »
Salgótarján
Salgótarján (/Šalgotarján,, korábbi nevei alapján: Tarján és kicsit később Salgó, korábbi helyesírás szerint: Salgó–Tarján) megyei jogú város Észak-Magyarországon.
Új!!: Salgótarjáni járás és Salgótarján · Többet látni »
Ságújfalu
Ságújfalu község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Ságújfalu · Többet látni »
Sámsonháza
Sámsonháza község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Sámsonháza · Többet látni »
Sóshartyán
Sóshartyán község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Sóshartyán · Többet látni »
Somoskőújfalu
Somoskőújfalu község Nógrád vármegyében a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Somoskőújfalu · Többet látni »
Szilaspogony
Szilaspogony község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Szilaspogony · Többet látni »
Vizslás
Vizslás község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Salgótarjáni járás és Vizslás · Többet látni »
Zabar
Zabar község az észak-magyarországi régióban, Nógrád vármegye salgótarjáni járásában.
Új!!: Salgótarjáni járás és Zabar · Többet látni »
