Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Sajkásvidék

Index Sajkásvidék

Térkép illusztráció, 1851 Titeler Batallionsbezirk egy 1862-es térképen Sajkásvidéki táj Sajkásvidék (szerbül Шајкашка / Šajkaška, németül Schajkaschka) egy a katonai határőrvidék szervezésekor létrehozott Habsburg katonai közigazgatási egység Magyarország egykori déli területén (Csajkások kerülete, székhelye Titel), melyet fennállása idején, a 18. század elejétől 1873-ig Bécsből irányítottak.

48 kapcsolatok: Újvidék, Újvidék városi község, Bács-Bodrog vármegye, Bácska, Bécs, Boldogasszonyfalva, Csajka (hajó), Csúrog, Csurog, Délvidéki vérengzések, Duna, Dunagárdony, Habsburg Birodalom, Harmadik Orbán-kormány, Kabol, Katonai határőrvidék, Káty, Kollektív bűnösség, Magyarok, Magyarország, Mozsor, Nádalja, Német nyelv, Németbánsági ezred, Németek, Partizán, Sajkásgyörgye, Sajkáslak, Sajkásszentiván, Szenttamás község, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Tündéres, Tisza, Tiszakálmánfalva, Titel, Titel község, Titeli-fennsík, Trianoni békeszerződés, Zsablya, Zsablya község, 18. század, 1873, 1941, 1942, 1944, 2014.

Újvidék

Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.

Új!!: Sajkásvidék és Újvidék · Többet látni »

Újvidék városi község

Újvidék városi község (szerbül Градска општина Нови Сад / Gradska opština Novi Sad) egy közigazgatási egység Szerbiában, Vajdaságban, amely Bácskában és Szerémségben terül el.

Új!!: Sajkásvidék és Újvidék városi község · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Új!!: Sajkásvidék és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: Sajkásvidék és Bácska · Többet látni »

Bécs

Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.

Új!!: Sajkásvidék és Bécs · Többet látni »

Boldogasszonyfalva

Boldogasszonyfalva (1899-ig Goszpodincze, szerbül Госпођинци / Gospođinci, németül Frauendorf) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.

Új!!: Sajkásvidék és Boldogasszonyfalva · Többet látni »

Csajka (hajó)

Csajkák és naszádok a Dunán (1597) Savoyai Jenő ostromolja sajkások segítségével Belgrádot 1717-benhttps://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/19-iii-karoly-maria-terezia-es-ii-jozsef-kora-17161790-4CAC/iii-karoly-korszaka-a-iii-karoly-elso-haboruja-a-torokok-ellen-17161718-4CAD/2-az-1717-evi-hadjarat-4D69/d-a-nandorfehervari-belgradi-csata-1717-augusztus-16-an-4DA5/ A nándorfehérvári (belgrádi) csata 1717 augusztus 16.-án. A csajka vitorlával és evezőkkel ellátott csónak.

Új!!: Sajkásvidék és Csajka (hajó) · Többet látni »

Csúrog

Csúrog (korábban Csurog, szerbül Чуруг / Čurug) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.

Új!!: Sajkásvidék és Csúrog · Többet látni »

Csurog

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csúrog.

Új!!: Sajkásvidék és Csurog · Többet látni »

Délvidéki vérengzések

Délvidéki vérengzések névvel illetik az 1944–45 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok, a vajdasági szerb lakosság és az általuk létrehozott népőrség által civil vajdasági lakosok, elsősorban magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett háborús bűncselekményeket, melyek több településen népirtásba torkolltak.

Új!!: Sajkásvidék és Délvidéki vérengzések · Többet látni »

Duna

A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.

Új!!: Sajkásvidék és Duna · Többet látni »

Dunagárdony

Dunagárdony (szerbül Гардиновци / Gardinovci) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.

Új!!: Sajkásvidék és Dunagárdony · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Sajkásvidék és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Harmadik Orbán-kormány

A harmadik Orbán-kormány az 1989.

Új!!: Sajkásvidék és Harmadik Orbán-kormány · Többet látni »

Kabol

Kabol (szerbül Ковиљ / Kovilj) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Újvidék községben.

Új!!: Sajkásvidék és Kabol · Többet látni »

Katonai határőrvidék

A határőrvidék ''(militärgrenze)'' nyugati része (Erdély nélkül) a 19. században Az Adriai-tengertől Erdélyig terjedő keskeny földrész a határőrvidék térképe (1780) A katonai határőrvidék a Habsburg Birodalom délkeleti, balkáni határvidékének őrzésére szervezett, katonai igazgatás alatt álló speciális közigazgatási terület volt a történelmi Magyarország déli vidékein.

Új!!: Sajkásvidék és Katonai határőrvidék · Többet látni »

Káty

Káty (szerbül Каћ / Kać) Újvidék községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében, a történelmi Sajkásvidéken.

Új!!: Sajkásvidék és Káty · Többet látni »

Kollektív bűnösség

A kollektív bűnösség elve valamely etnikai vagy társadalmi csoport, közösség egyetemleges felelősségre vonása azon a jogcímen, hogy e közösség egyes tagjai ténylegesen (vagy feltételezhetően) jogi vagy erkölcsi értelemben elítélendő cselekedetet hajtottak végre.

Új!!: Sajkásvidék és Kollektív bűnösség · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Sajkásvidék és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Sajkásvidék és Magyarország · Többet látni »

Mozsor

Mozsor (szerbül Мошорин / Mošorin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.

Új!!: Sajkásvidék és Mozsor · Többet látni »

Nádalja

Nádalja (szerbül Надаљ / Nadalj) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Szenttamás községben.

Új!!: Sajkásvidék és Nádalja · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Sajkásvidék és Német nyelv · Többet látni »

Németbánsági ezred

A Németbánsági ezred (más nevei: német-bánáti végezred, német-illír végezred, német-szerb végezred, németül Deutsch-Illyrische Grenzregiment, latinul Germanico Banaticum Regimen Confiniarium) 1774-1872 június 8.

Új!!: Sajkásvidék és Németbánsági ezred · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Sajkásvidék és Németek · Többet látni »

Partizán

Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.

Új!!: Sajkásvidék és Partizán · Többet látni »

Sajkásgyörgye

Sajkásgyörgye (szerbül Ђурђево / Đurđevo (ejtsd: Gyurgyevo), ruszinul Дюрдьов (ejtsd: Gyurgyov)) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Zsablya községben.

Új!!: Sajkásvidék és Sajkásgyörgye · Többet látni »

Sajkáslak

Sajkáslak (szerbül Лок / Lok) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.

Új!!: Sajkásvidék és Sajkáslak · Többet látni »

Sajkásszentiván

Sajkásszentiván (szerbül Шајкаш / Šajkaš, németül Schajkasch-Sentiwan) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.

Új!!: Sajkásvidék és Sajkásszentiván · Többet látni »

Szenttamás község

Szenttamás község (szerbül Општина Србобран / Opština Srbobran) egy közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Sajkásvidék és Szenttamás község · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Sajkásvidék és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Sajkásvidék és Szerbek · Többet látni »

Szerbia

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.

Új!!: Sajkásvidék és Szerbia · Többet látni »

Tündéres

Tündéres (szerbül Вилово / Vilovo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Titel községben.

Új!!: Sajkásvidék és Tündéres · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Sajkásvidék és Tisza · Többet látni »

Tiszakálmánfalva

Tiszakálmánfalva vagy Budiszava (szerbül Будисава / Budisava, németül Waldneudorf) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Sajkásvidék és Tiszakálmánfalva · Többet látni »

Titel

Titel (szerbül Тител / Titel, németül Titel vagy Theisshügel, latinul Titulium) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaság Dél-bácskai körzetében.

Új!!: Sajkásvidék és Titel · Többet látni »

Titel község

Titel község (szerbül Општина Тител / Opština Titel) egy vajdasági község a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Sajkásvidék és Titel község · Többet látni »

Titeli-fennsík

A Titeli-fennsík, más nevein Titeli-hegy, Titeli-löszplató, Kis-plató (szerbül Тителски Брег / Titelski Breg) a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna-Tisza találkozásánál alluviális síkságból kiemelkedő, nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban.

Új!!: Sajkásvidék és Titeli-fennsík · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

date.

Új!!: Sajkásvidék és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Zsablya

Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.

Új!!: Sajkásvidék és Zsablya · Többet látni »

Zsablya község

Zsablya község (szerbül Општина Жабаљ / Opština Žabalj) egy közigazgatási egység (község, járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Új!!: Sajkásvidék és Zsablya község · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Sajkásvidék és 18. század · Többet látni »

1873

Nincs leírás.

Új!!: Sajkásvidék és 1873 · Többet látni »

1941

Nincs leírás.

Új!!: Sajkásvidék és 1941 · Többet látni »

1942

Nincs leírás.

Új!!: Sajkásvidék és 1942 · Többet látni »

1944

Nincs leírás.

Új!!: Sajkásvidék és 1944 · Többet látni »

2014

---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Sajkásvidék és 2014 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »