Tartalomjegyzék
17 kapcsolatok: A kecske szarvatlansága, Bern kanton, Berni-felvidék, Európa, Föld, Fül, Fehérje, Házi kecske, Hímnem (biológia), Láb (testrész), Nőnem (biológia), Saane, Svájc, Szarv, Tej, Zsírok, 19. század.
A kecske szarvatlansága
A kecske szarvatlansága dominánsan öröklődő jelleg.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és A kecske szarvatlansága
Bern kanton
Bern (berni Schwitzerdütsch dialektusban Bärn franciául Berne, olaszul Berna) kanton Svájc nyugati részében.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Bern kanton
Berni-felvidék
Thun város és a Thun-tó látképe a Niederhornról A Berni-felvidék Svájc Bern kantonjának magasan fekvő területe, a kanton déli részében.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Berni-felvidék
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Európa
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Föld
Fül
Emberi fül A fül (auris) az ember és az emlősök páros halló és egyensúlyi érzékszerve.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Fül
Fehérje
vörösvértestek szárazanyag-tartalmának körülbelül 97%-át A fehérjék egy szabályosan ismétlődő elemekből álló molekuláris gerinchez, az ún.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Fehérje
Házi kecske
A házi kecske (Capra aegagrus hircus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó vadkecske (Capra aegagrus) egyik alfaja; bár egyes rendszerezők önálló fajnak tekintik Capra hircus név alatt.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Házi kecske
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Hímnem (biológia)
Láb (testrész)
Fiatal nő lábai A láb az állatok egy részénél a szilárd aljzaton való helyváltoztatás szerve melyet neveznek mozgásszervnek vagy végtagnak is.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Láb (testrész)
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Nőnem (biológia)
Saane
A folyó Fribourgnál A Saane (németül) vagy Sarine (franciául) Svájc egyik legnagyobb folyója.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Saane
Svájc
Svájc, hivatalos nevén Svájci Konföderáció, Svájci Államszövetség, Svájci Esküszövetség (rétorománul: Svizra vagy Confederaziun svizra) tengerparttal nem rendelkező, kantonokból (tartományokból) álló szövetségi köztársaság Közép-Európában.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Svájc
Szarv
Bikaszarv Vízibivaly Magyar szürkemarha Szarvasbogár Jávorszarvas Hangszer A szarv vagy tülök egy szaruképződmény, a kérődző emlősök egyik csoportjának, a tülkösszarvúaknak (Bovidae) fején előforduló nyújtvány.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Szarv
Tej
Egy pohár tehéntej Tehén gépi fejése A tej a nőstény emlős állatok tejmirigyeinek (emlőinek) időszakosan kiválasztott váladéka, ami az utód(ok) táplálására szolgál a születés utáni időszakban.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Tej
Zsírok
Triglicerid Zsírnak a köznyelv a víztaszító, könnyen kenhető anyagokat nevezi.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és Zsírok
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Megnézni Saanen-völgyi kecske és 19. század