Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Római jog

Index Római jog

A római jog a modern nyugati világ jogrendszerének alapját képezi.

59 kapcsolatok: Absztrakció, Aemilius Papinianus, Alkotmány, Aranybulla, Bíró (igazságszolgáltatás), Bónis György, Bizánci Birodalom, Common law, Corpus Iuris Civilis, Debrecen, Dologi jog, Egyházjog, Eperjes (Szlovákia), Gaius (jogtudós), Genf, Gondatlanság, Gratianus (kánonjogász), Gyulafehérvár, Hamza Gábor, Hugues Doneau, I. Justinianus bizánci császár, Irnerius, Jogász, Jogi személy, Jogtudomány, Johannes Honterus, Kálmán magyar király, Káptalan, Kódex, Kereszténység, Királyföld, Latin nyelv, Lex Julia et Papia Poppaea, Magánjog, Magna Charta Libertatum, Magyar Nemzeti Múzeum, Nótári Tamás, Pandekták, Pázmány Péter Egyetem, Polgári törvénykönyv, Sárospatak, Theodor Mommsen, Tripartitum, Ulpianus, Veszprém, Werbőczy István, XII táblás törvények, Zlinszky Imre, 1492, 15. század, ..., 1510, 1539, 1583, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század, 1972, 529. Bővíteni index (9 több) »

Absztrakció

Az absztrakció szót hétköznapi használatában szokásosan elvonatkoztatásnak fordítják, és a lényeges és lényegtelen tulajdonságok elválasztását, a lényeges tulajdonságok kiemelését és a lényegtelen tulajdonságok figyelmen kívül hagyását értik rajta.

Új!!: Római jog és Absztrakció · Többet látni »

Aemilius Papinianus

Aemilius Papinianus (142 – 212) római jogász, a legnagyobbnak minősített öt jogtudós egyike.

Új!!: Római jog és Aemilius Papinianus · Többet látni »

Alkotmány

archivedate.

Új!!: Római jog és Alkotmány · Többet látni »

Aranybulla

Az Aranybulla szűkebb értelemben a II. András magyar király által 1222.

Új!!: Római jog és Aranybulla · Többet látni »

Bíró (igazságszolgáltatás)

Bírói kalapács, amelynek a magyarországi jogi kultúrában nincs hagyományahttp://nol.hu/archivum/archiv-337972-155523 Rendteremtés kalapáccsal, nol.hu Miles Ehrlich bíró a pulpituson egy amerikai bíróságon A hivatásos bíró az állami igazságszolgáltatás meghatározott területen és terjedelemben való gyakorlásával megbízott személy, jogi szakvizsgával rendelkező jogász, a bírói hatalom gyakorolója.

Új!!: Római jog és Bíró (igazságszolgáltatás) · Többet látni »

Bónis György

Bónis György (Budapest, 1914. január 5. – Budapest, 1985. november 6.) jogász, jogtörténész, az állam- és jogtudományok doktora.

Új!!: Római jog és Bónis György · Többet látni »

Bizánci Birodalom

A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.

Új!!: Római jog és Bizánci Birodalom · Többet látni »

Common law

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szokásjog.

Új!!: Római jog és Common law · Többet látni »

Corpus Iuris Civilis

A glosszátorok korától Corpus iuris civilis néven ismert a római jog első kodifikált gyűjteménye, az ezt alkotó könyvek anyaga azonban először csak 1583-ban, Genfben, a francia humanista jogtudós, Dionysius Gothofredus kiadásában jelentek meg e közös cím alatt, a kifejezés pedig csak ezt követően vált a törvénymű bevett megjelölésévé.

Új!!: Római jog és Corpus Iuris Civilis · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Római jog és Debrecen · Többet látni »

Dologi jog

A jogtudományban a dologi jog a jogrendszer és ezen belül elsősorban a magánjog azon részét jelenti, amely a személyek számára abszolút jogok keretében jogi uralmat biztosít a rendelkezésre álló vagyoni értékű javak felett.

Új!!: Római jog és Dologi jog · Többet látni »

Egyházjog

Áldást osztó Jézus, mozaik, Sant’Apollinare Nuovo-bazilika, Ravenna ''Concordia Discordantium Canonum'', 1140 Az egyházjog (jus ecclesiasticum) a foglalata azoknak a jogszabályoknak, melyek az egyházra mint ilyenre, és az egyesekre mint az egyháznak tagjaira irányadók.

Új!!: Római jog és Egyházjog · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Római jog és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Gaius (jogtudós)

Gaius (120 körül – 180 körül) római jogász, a legnagyobbnak minősített öt jogtudós egyike.

Új!!: Római jog és Gaius (jogtudós) · Többet látni »

Genf

Genf (franciául: Genève,, németül: Genf, olaszul: Ginevra, spanyolul: Ginebra) a második legnagyobb népességű város Svájcban (Zürich után), Genf kanton fővárosa.

Új!!: Római jog és Genf · Többet látni »

Gondatlanság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Bűnösség.

Új!!: Római jog és Gondatlanság · Többet látni »

Gratianus (kánonjogász)

Gratianus (1075/1080 körül – 1145/1147. augusztus 10.) középkori itáliai jogász, akinek a Decretum Gratiani című kánonjogi gyűjtemény megszerkesztését tulajdonítják (1140 körül).

Új!!: Római jog és Gratianus (kánonjogász) · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Római jog és Gyulafehérvár · Többet látni »

Hamza Gábor

Hamza Gábor (Budapest, 1949. február 22. –) Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Római jog és Hamza Gábor · Többet látni »

Hugues Doneau

Hugues Doneau (Hugo Donellus) (Chalon-sur-Saône, 1527. december 23. – Altdorf bei Nürnberg, 1591. május 4.) francia jogtudós, a jogi humanizmus kiemelkedő képviselője.

Új!!: Római jog és Hugues Doneau · Többet látni »

I. Justinianus bizánci császár

#ÁTIRÁNYÍTÁS I. Iusztinianosz bizánci császár.

Új!!: Római jog és I. Justinianus bizánci császár · Többet látni »

Irnerius

Irnerius (1050 körül – 1125 után) itáliai jogász, „a jog lámpása” (lucerna iuris), a glosszátor jogi iskola megalapítója, a római jog középkori újrafelfedezésének központi alakja.

Új!!: Római jog és Irnerius · Többet látni »

Jogász

Procurator és kliense egy középkori metszeten. A procurator olyan személy volt, aki valakinek az ügyét megbízás alapján intézte és képviselte Jogászoknak összefoglaló néven a jogi foglalkozást folytató személyeket nevezzük.

Új!!: Római jog és Jogász · Többet látni »

Jogi személy

A jogi személy a jogtudományban a személyek egy fajtája, olyan társadalmi szervezet, amely jogképes, azaz a saját nevében jogok és kötelezettségek alanyává válhat.

Új!!: Római jog és Jogi személy · Többet látni »

Jogtudomány

A jogtudomány a társadalomtudományok egyik legjelentősebb területe.

Új!!: Római jog és Jogtudomány · Többet látni »

Johannes Honterus

Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.

Új!!: Római jog és Johannes Honterus · Többet látni »

Kálmán magyar király

Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.

Új!!: Római jog és Kálmán magyar király · Többet látni »

Káptalan

Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.

Új!!: Római jog és Káptalan · Többet látni »

Kódex

A ''Codex Amiatinus'' egy képe Chronicon Pictum'' első oldala A ''Pray-kódex'' első lapja A kódex (a latin codex, fatábla szóból ered) kézzel írott középkori könyv, a 4. században jelent meg.

Új!!: Római jog és Kódex · Többet látni »

Kereszténység

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Új!!: Római jog és Kereszténység · Többet látni »

Királyföld

Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.

Új!!: Római jog és Királyföld · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Római jog és Latin nyelv · Többet látni »

Lex Julia et Papia Poppaea

A lex Julia et Papia Poppaea (magyarosan lex Julia és Papia Poppaea) nevezetes római törvény volt az ókori Rómában, Augustus idejéből.

Új!!: Római jog és Lex Julia et Papia Poppaea · Többet látni »

Magánjog

A magánjog a jogrendszer azon jogterülete, amely a magánérdekű életviszonyokat szabályozza,Általános tanok, 18.

Új!!: Római jog és Magánjog · Többet látni »

Magna Charta Libertatum

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magna Carta Libertatum.

Új!!: Római jog és Magna Charta Libertatum · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum, a magyar közbeszédben gyakran csak „Nemzeti Múzeum” országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Római jog és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Nótári Tamás

Nótári Tamás (1976 –) római-jogász, klasszika-filológus, medievista.

Új!!: Római jog és Nótári Tamás · Többet látni »

Pandekták

A pandekták (vagy digeszták, azaz „válogatások”) I. Iustinianus korától, pontosabban 533-tól a római jog részét képezik.

Új!!: Római jog és Pandekták · Többet látni »

Pázmány Péter Egyetem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eötvös Loránd Tudományegyetem.

Új!!: Római jog és Pázmány Péter Egyetem · Többet látni »

Polgári törvénykönyv

A Polgári törvénykönyv (Magyarországon a rövidítése: Ptk.) egy polgári jogi kódex, amely a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

Új!!: Római jog és Polgári törvénykönyv · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak város az Észak-Magyarország régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrog-völgyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Római jog és Sárospatak · Többet látni »

Theodor Mommsen

Theodor Mommsen 1881-ben; Ludwig Knaus festménye Christian Matthias Theodor Mommsen (Garding (Schleswig-Holstein), 1817. november 30. – Charlottenburg, 1903. november 1.) német történész, egyike a 19.

Új!!: Római jog és Theodor Mommsen · Többet látni »

Tripartitum

Werbőczy István a Tripartitum összeállítója Tripartitum (magyarul Hármaskönyv) néven ismeretes az a szokásjogi gyűjtemény, amelyet az országbírói ítélőmesterből nádorrá lett Werbőczy István 1504-ben kezdett el összeállítani Alsópetényben, és 1514-ben fejezett be.

Új!!: Római jog és Tripartitum · Többet látni »

Ulpianus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Domitius Ulpianus.

Új!!: Római jog és Ulpianus · Többet látni »

Veszprém

bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Római jog és Veszprém · Többet látni »

Werbőczy István

Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.

Új!!: Római jog és Werbőczy István · Többet látni »

XII táblás törvények

#ÁTIRÁNYÍTÁS Tizenkét táblás törvények.

Új!!: Római jog és XII táblás törvények · Többet látni »

Zlinszky Imre

Zlinszky Imre (Pest, 1834. november 4. – Balatonfüred, 1880. július 14.) Meghalt a balatonfüredi kórházban, eltemették a rákövetkező nap Paloznakon a budapesti ítélőtábla bírája, jogi szakíró, az MTA levelező tagja, Zlinszky Aladár apja.

Új!!: Római jog és Zlinszky Imre · Többet látni »

1492

Nincs leírás.

Új!!: Római jog és 1492 · Többet látni »

15. század

A 15.

Új!!: Római jog és 15. század · Többet látni »

1510

Nincs leírás.

Új!!: Római jog és 1510 · Többet látni »

1539

Nincs leírás.

Új!!: Római jog és 1539 · Többet látni »

1583

Nincs leírás.

Új!!: Római jog és 1583 · Többet látni »

16. század

A 16.

Új!!: Római jog és 16. század · Többet látni »

17. század

A 17.

Új!!: Római jog és 17. század · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Római jog és 18. század · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Római jog és 19. század · Többet látni »

1972

Nincs leírás.

Új!!: Római jog és 1972 · Többet látni »

529

Nincs leírás.

Új!!: Római jog és 529 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »