Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
47 kapcsolatok: Óváros (Prága), Benedikt Ried, Bonifaz Wohlmuth, Dongaboltozat, Edvard Beneš, Fehérhegyi csata, Gótika, Gránit, Habsburg Birodalom, Habsburg-ház, Harmincéves háború, Hálóboltozat, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc magyar király, I. Ferenc német-római császár, I. Szobeszláv cseh fejedelem, Ignaz Franz Platzer, II. Ferdinánd magyar király, II. József magyar király, II. Lajos magyar király, II. Lipót magyar király, II. Ulászló magyar király, IV. Károly német-római császár, IV. Vencel cseh király, Jaroslav Martinic, Játékmúzeum (Prága), Jože Plečnik, Lobkowitz-palota (Prága), Mamut, Mária Terézia magyar királynő, Második világháború, Miksa magyar király, Nürnberg, Nepomuki Szent János, Nikolaus Franz Leonhard Pacassi, Pavel Janák, Prága, Prágai defenesztráció (1618), Prágai vár, Puttó, Romanika, Rudolf magyar király, Sánckert, Szent Vitus, Szent Vitus-székesegyház, Szombathy Viktor, Vilém Slavata.
Óváros (Prága)
Az Óvárosi tér a Týn-templommal A prágai Óváros (cseh nyelven Staré Město) Prága közepén helyezkedik el, a cseh főváros legrégebbi része.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Óváros (Prága) · Többet látni »
Benedikt Ried
A Szent Borbála-templom boltozata Az Ulászló-terem boltozata Benedikt Ried (Benedikt Rejt Landshut? kb. 1454 – Prága, 1534. október 30.) német származású cseh építész, építőmester, Cseh- és Morvaország utolsó monumentális késő gótikus boltozatainak építője, a „német különgótika” sajátos cseh változata, az ún.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Benedikt Ried · Többet látni »
Bonifaz Wohlmuth
Bonifaz Wohlmuth (Bonifác Wolmut, Überlingen, 1510 előtt – 1579) osztrák építész, építőmester.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Bonifaz Wohlmuth · Többet látni »
Dongaboltozat
Dongaboltozat Dongaboltozat A dongaboltozat az egyirányban görbülő boltozatok alaptípusa; általában félhenger alakú, transzlációs boltozat.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Dongaboltozat · Többet látni »
Edvard Beneš
Edvard Beneš (Kožlany, 1884. május 28. – Sezimovo Ústí, 1948. szeptember 3.) cseh politikus, Csehszlovákia második, vitatott megítélésű elnöke, Csehszlovákia létrehozásának legerőteljesebb hirdetője és megvalósítója.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Edvard Beneš · Többet látni »
Fehérhegyi csata
A fehérhegyi csata a harmincéves háború első jelentős ütközete volt, és a Prága melletti Fehér-hegyen (Bílá Hora) zajlott.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Fehérhegyi csata · Többet látni »
Gótika
A gótika az érett középkor művészetének egy irányzata volt, amely mintegy két évszázadot ölelt fel.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Gótika · Többet látni »
Gránit
A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Gránit · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Harmincéves háború · Többet látni »
Hálóboltozat
A hálóboltozat a gótikus építészetben megtalálható jellegzetes boltozati forma.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Hálóboltozat · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és I. Ferenc magyar király · Többet látni »
I. Ferenc német-római császár
Lotaringiai Ferenc István (Nancy, 1708. december 8. – Innsbruck, 1765. augusztus 18.) a Lotaringiai-házból származó herceg, 1729 és 1737 között Lotaringia és Bar uralkodó hercege III. Ferenc néven, 1737-től Toscana nagyhercege II. Ferenc néven, továbbá Habsburg Mária Terézia uralkodónővel kötött házassága révén 1740-től az osztrák örökös tartományok társuralkodója, valamint 1745-től a Német-római Birodalom császára I. Ferenc néven.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és I. Ferenc német-római császár · Többet látni »
I. Szobeszláv cseh fejedelem
I.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és I. Szobeszláv cseh fejedelem · Többet látni »
Ignaz Franz Platzer
Dobříš, díszkút Árpád-házi Szent Erzsébet Józsefet eladják fivérei (1750–1775 között; Bode Múzeum, Berlin) Mars Az „idősebb Platzernek” is nevezett Ignaz Franz Platzer (Ignác František Platzer) (Plzeň, 1717. július 16. – Prága, 1787. szeptember 27. német-osztrák származású cseh építész, a késő barokk kiváló mestere, a Prága barokk arculatát meghatározó épületszobrászok egyike.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Ignaz Franz Platzer · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és II. József magyar király · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Lipót magyar király
II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és II. Lipót magyar király · Többet látni »
II. Ulászló magyar király
II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és II. Ulászló magyar király · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
IV. Vencel cseh király
IV.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és IV. Vencel cseh király · Többet látni »
Jaroslav Martinic
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jaroslav Bořita z Martinic.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Jaroslav Martinic · Többet látni »
Játékmúzeum (Prága)
Cirkuszi és állatkerti állatsereglet Märklinvasútállomás vonatokkal A prágai Játékmúzeumot a vár keleti részén (Szent György utca 6.), a várgróf egykori rezidenciájában (Nejvyšší purkrabství) rendezték be.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Játékmúzeum (Prága) · Többet látni »
Jože Plečnik
Jože Plečnik (Ljubljana, 1872.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Jože Plečnik · Többet látni »
Lobkowitz-palota (Prága)
A Lobkowitz-palota (Lobkowiczký palác, Lobkovický palác)) a prágai vár egyik nevezetessége, múzeum és hangversenyterem a vár keleti szélén, a régi várlépcső mellett.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Lobkowitz-palota (Prága) · Többet látni »
Mamut
A mamut (Mammuthus) az emlősök (Mammalia) osztályának ormányosok (Proboscidea) rendjébe, ezen belül az elefántfélék (Elephantidae) családjába tartozó régen kihalt nem.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Mamut · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Második világháború · Többet látni »
Miksa magyar király
Ausztriai Miksa (Bécs, Ausztria, Német-római Birodalom, 1527. július 31. – Regensburg, Bajorország, Német-római Birodalom, 1576. október 12.), osztrák uralkodó főherceg, német-római császár és német király II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Miksa magyar király · Többet látni »
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Nürnberg · Többet látni »
Nepomuki Szent János
Nepomuki János; egyházi nevén Nepomuki Szent János (Nepomuk, Csehország, 1340 és 1350 között – Prága, 1393. március 20.) cseh pap, egyházjogász, keresztény vértanú, a katolicizmusban Csehország védőszentje.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Nepomuki Szent János · Többet látni »
Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
A prágai vár Pacassi által kialakított déli homlokzata Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Nikolaus Franz Leonhard Pacassi · Többet látni »
Pavel Janák
Pavel Janák (Karlín, 1882. március 12. – Dejvice, 1956. augusztus 1.) cseh építész, ipari formatervező, egyetemi tanár.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Pavel Janák · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Prága · Többet látni »
Prágai defenesztráció (1618)
Matthäus Merian képe a második prágai defenesztrációról A második prágai defenesztráció (a latin de („-ból, -ből; ki valahonnan”) és fenestra („ablak”) szóösszetételből) azt a prágai eseményt jelöli, amikor 1618-ban a császár követeit kidobták a Hradzsin ablakán.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Prágai defenesztráció (1618) · Többet látni »
Prágai vár
A prágai vár Prága ősi erőssége és egyben legrégebben lakott része, a cseh főváros egyik történelmi negyede.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Prágai vár · Többet látni »
Puttó
Három angyalka Zichy Ferenc püspöki címerével Fertőrákoson, a püspöki palota emeleti folyosóján A puttó meztelen, kötelezően pufók gyermekalak a képzőművészetben; a reneszánsz, a barokk és a klasszicizmus kedvelt díszítő motívuma.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Puttó · Többet látni »
Romanika
Speyer, székesegyház Durham, székesegyház Román stílusnak vagy romanikának nevezzük az európai országok 11.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Romanika · Többet látni »
Rudolf magyar király
Ausztriai Rudolf (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1552. július 18. – Prága, Cseh Királyság, 1612. január 20.), osztrák uralkodó főherceg, 1576-tól német-római császár és német király II.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Rudolf magyar király · Többet látni »
Sánckert
A központi terasz A kis Belvedere A Sánckert (Zahrada Na Valech) a prágai várat körülvevő kertek déli sorának középső tagja az új várlépcső felső vége és a Fekete torony között.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Sánckert · Többet látni »
Szent Vitus
Szent Vitus vagy Szent Vid (Mazara del Vallo, 3. század vége – Lucania, 303. június 13.) vértanú, a gyógyszerészek, vendéglősök, sörfőzők, vincellérek, rézművesek, táncosok és színészek, fiatalok, háziállatok, a csehek, Prága, Fiume, Szászország és Szicília védőszentje.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Szent Vitus · Többet látni »
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »
Szombathy Viktor
Szombathy Viktor és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Szombathy Viktor (Rimaszombat, 1902. április 8. – Budapest, 1987. augusztus 12.) író, műfordító, 1936–1940 között a komáromi múzeum igazgatója.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Szombathy Viktor · Többet látni »
Vilém Slavata
Vilém Slavata gróf (Čestín (Kutná Hora közelében);1572. december 1. – Jindřichův Hradec, 1652. január 19.) cseh államférfi, történész.
Új!!: Régi királyi palota (Prága) és Vilém Slavata · Többet látni »
