Tartalomjegyzék
19 kapcsolatok: Besztercebánya, Buda ostroma (1530), Cseszneky György, Enying, Eszék ostroma (1526), I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Lajos magyar király, Komárom (Szlovákia), Mohácsi csata, Nógrád vármegye, Tata, Török Bálint (hadvezér), Törökök, Temes vármegye, Visegrád, Werbőczy István, 16. század.
Besztercebánya
Besztercebánya (város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület és járás székhelye.
Megnézni Ráskai Gáspár és Besztercebánya
Buda ostroma (1530)
Buda ostroma 1530.
Megnézni Ráskai Gáspár és Buda ostroma (1530)
Cseszneky György
A Cseszneky család címere Cseszneki és milványi gróf Cseszneky György; 16. századi magyar főnemes.
Megnézni Ráskai Gáspár és Cseszneky György
Enying
Enying falu Fejér vármegyében, a Mezőföld nyugati peremén, az Enyingi-háton.
Megnézni Ráskai Gáspár és Enying
Eszék ostroma (1526)
Eszék ostroma 1526.
Megnézni Ráskai Gáspár és Eszék ostroma (1526)
I. Ferdinánd magyar király
I.
Megnézni Ráskai Gáspár és I. Ferdinánd magyar király
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Megnézni Ráskai Gáspár és I. János magyar király
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Megnézni Ráskai Gáspár és I. Szulejmán oszmán szultán
II. Lajos magyar király
II.
Megnézni Ráskai Gáspár és II. Lajos magyar király
Komárom (Szlovákia)
Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.
Megnézni Ráskai Gáspár és Komárom (Szlovákia)
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Megnézni Ráskai Gáspár és Mohácsi csata
Nógrád vármegye
Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.
Megnézni Ráskai Gáspár és Nógrád vármegye
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Megnézni Ráskai Gáspár és Tata
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Megnézni Ráskai Gáspár és Török Bálint (hadvezér)
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Megnézni Ráskai Gáspár és Törökök
Temes vármegye
Temes vármegye (németül Komitat Temes vagy Temesch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Megnézni Ráskai Gáspár és Temes vármegye
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Megnézni Ráskai Gáspár és Visegrád
Werbőczy István
Werbőczy István (eltérő írásmódban Werbőczí, Verbőczy, Verbőczi) (Verbőc, 1458 – Buda, 1541. október 13.) magyar jogtudós, királyi ítélőmester, királyi személynök, Magyarország nádora, a Tripartitum (Hármaskönyv) című törvénykönyv megalkotója.
Megnézni Ráskai Gáspár és Werbőczy István
16. század
A 16.
Megnézni Ráskai Gáspár és 16. század