Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Csornai járás, Győr-Moson-Sopron vármegye, II. József magyar király, Káptalan, Község, Kemenesszentpéter, Magyarország, Marcaltő, Pápoc, Perjel, Pestis, Rába, Sennyey Ferenc, Sopron vármegye, Szany, Szentpéterfa, Vág (település), Várkesző, Zsáktelepülés, 8425-ös mellékút (Magyarország).
Csornai járás
A Csornai járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Rábasebes és Csornai járás · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Új!!: Rábasebes és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »
II. József magyar király
II.
Új!!: Rábasebes és II. József magyar király · Többet látni »
Káptalan
Mária Terézia 1779. november 19-én, Bécsben kelt oklevele, melyben a "Crux Tolosana" (Tolouse-i kereszt) viselésére jogosítja fel a Kalocsai Főszékeskáptalan tagjait. A képen a fűzött pergamen oklevél díszesen festett első oldala látható, az adományozott kereszt ábrázolásával. A káptalan (latin capitulum) a katolikus egyházigazgatás testületi szerve, mely egy püspökséghez vagy egyházmegyéhez tartozik.
Új!!: Rábasebes és Káptalan · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Rábasebes és Község · Többet látni »
Kemenesszentpéter
Kemenesszentpéter község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Rábasebes és Kemenesszentpéter · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Rábasebes és Magyarország · Többet látni »
Marcaltő
Marcaltő község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Rábasebes és Marcaltő · Többet látni »
Pápoc
Pápoc község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Új!!: Rábasebes és Pápoc · Többet látni »
Perjel
A perjel vagy prior, női rend esetében perjelnő vagy priorissza, a római katolikus egyházban a szerzetesrend egy kolostorának vezetője, az apátnál alacsonyabb rang.
Új!!: Rábasebes és Perjel · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Rábasebes és Pestis · Többet látni »
Rába
A Rába (németül Raab, latinul Arrabo) Magyarország 3.
Új!!: Rábasebes és Rába · Többet látni »
Sennyey Ferenc
Sennyey Ferenc, sárvári prefektusaként három vártartomány, Sárvár, Kapuvár és Léka uradalmainak elöljárója volt a 16. században.
Új!!: Rábasebes és Sennyey Ferenc · Többet látni »
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Rábasebes és Sopron vármegye · Többet látni »
Szany
Szany nagyközség Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Új!!: Rábasebes és Szany · Többet látni »
Szentpéterfa
Szentpéterfa község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.
Új!!: Rábasebes és Szentpéterfa · Többet látni »
Vág (település)
Vág község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Új!!: Rábasebes és Vág (település) · Többet látni »
Várkesző
Várkesző község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Rábasebes és Várkesző · Többet látni »
Zsáktelepülés
Zsáktelepülésnek (vagy gyakrabban zsákfalunak) nevezzük azokat a településeket, amelyeket csak egy útirányból lehet megközelíteni, és a településtől tovább közút (vagy vasút) nem vezet, tehát nincs sem átmenő, sem más irányba egyéb forgalma.
Új!!: Rábasebes és Zsáktelepülés · Többet látni »
8425-ös mellékút (Magyarország)
A 8425-ös számú mellékút egy szűk 7 kilométer hosszú, négy számjegyű országos közút Győr-Moson-Sopron vármegye területén, Szany és Vág településeket kapcsolja össze egymással.
Új!!: Rábasebes és 8425-ös mellékút (Magyarország) · Többet látni »
