Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ruszinok

Index Ruszinok

Nincs leírás.

72 kapcsolatok: Alföld, Alfred Redl, Amerikai Egyesült Államok, Andy Warhol, Asszimiláció (szociológia), Avgusztin Ivanovics Volosin, Balogh Mihály (vikárius), Balugyánszky Mihály, Bácska, Bojkók, Bonkáló Sándor, Bródy András (politikus), Csehszlovákia Kommunista Pártja, Délvidék, Dialektus, Dmitro Dmitrovics Szidor, Dolisnyánok, Duchnovits Sándor, Eperjes (Szlovákia), Felvidék, Galícia, Görögkatolikus egyház, Habsburg Birodalom, Hodinka Antal, Huculok, Identitás, Kanada, Kárpátalja, Kárpátok, Közép-Európa, Kelet-Európa, Kijev, Kijevi Rusz, Kommunizmus, Kultúra, Lemkók, Lengyelország, Magyarország, Magyarországi ruszinok, Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij, Moszkva, Munkács, Nacionalizmus, Narancsos forradalom, Néprajz, Osztrák–Magyar Monarchia, Paraszt, Romzsa Tódor, Ruszin görögkatolikus egyház, Ruszin himnusz, ..., Ruszin nyelv, Ruszinföld, Sandra Dee, Szerémség, Szláv népek, Szlovákia, Szlovákok, Sztripszky Hiador, Ukrán nyelv, Ukránok, Vajdasági ruszinok, Vasiľ Biľak, Verhovina (Kárpátalja), Viktor Fedorovics Janukovics, Vlach jog, 18. század, 19. század, 1945, 1991, 2008, 2010, 2011. Bővíteni index (22 több) »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben: Nagy Magyar Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Ruszinok és Alföld · Többet látni »

Alfred Redl

Alfred Redl (vagy ismertebb nevén Redl ezredes; Lemberg, 1864. március 14. – Bécs, 1913. május 25.) rutén származású osztrák katonatiszt, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének főtisztje, a katonai hírszerzés, a Nyilvántartó Iroda helyettes vezetője, majd a prágai VIII.

Új!!: Ruszinok és Alfred Redl · Többet látni »

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Ruszinok és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Andy Warhol

Andy Warhol (Pittsburgh, 1928. augusztus 6. – New York, 1987. február 22.) amerikai képzőművész.

Új!!: Ruszinok és Andy Warhol · Többet látni »

Asszimiláció (szociológia)

Az asszimiláció vagy beolvadás etnikai szempontból az a jelenség, amikor egy etnikum (népcsoport, nemzet, nemzetiség) vagy annak tagja nem képes saját értékeinek megtartására, és a többségi vagy más etnikum részévé válik.

Új!!: Ruszinok és Asszimiláció (szociológia) · Többet látni »

Avgusztin Ivanovics Volosin

Ung partján Avgusztin Ivanovics Volosin (ukránul: Авґустин Іванович Волошин; Kelecsény, 1874. március 17. – Moszkva, 1945. július 19.), csehül Augustin Vološin, magyaros névváltozatban Volosin Ágost ruszin nemzetiségű görögkatolikus pap, politikus.

Új!!: Ruszinok és Avgusztin Ivanovics Volosin · Többet látni »

Balogh Mihály (vikárius)

Balogh Mihály máramarosi ruszin vikárius, országgyűlési képviselő.

Új!!: Ruszinok és Balogh Mihály (vikárius) · Többet látni »

Balugyánszky Mihály

Balugyánszky Mihály (Baludjanszky Mihály) (Felsőolsva, 1769. október 7. – Szentpétervár, 1847. április 3.) ruszin jogász, államtanácsos, akadémiai tanár.

Új!!: Ruszinok és Balugyánszky Mihály · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: Ruszinok és Bácska · Többet látni »

Bojkók

Ruszin néprajzi csoportok A bojkók a ruszinok egyik hagyományos néprajzi csoportja.

Új!!: Ruszinok és Bojkók · Többet látni »

Bonkáló Sándor

Bonkáló Sándor (Rahó, 1880. január 22. – Budapest, 1959. november 3.) irodalomtörténész, szlavista.

Új!!: Ruszinok és Bonkáló Sándor · Többet látni »

Bródy András (politikus)

Bródy András (csehül: Andrej Bródy, ruszinul, cirill betűkkel: Андрей Броды, ukránul: Андрій Бродій; Beregkövesd, 1895. július 2. – Ungvár, 1946. június 11. vagy december 7.) ruszin politikus, 1938.

Új!!: Ruszinok és Bródy András (politikus) · Többet látni »

Csehszlovákia Kommunista Pártja

Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) - szlovákul: Komunistická strana Československa (rövidítve KSČ) - 1921 és 1992 között működő szélsőbaloldali parlamenti párt volt Csehszlovákiában, a Kommunista Internacionálé tagja.

Új!!: Ruszinok és Csehszlovákia Kommunista Pártja · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Új!!: Ruszinok és Délvidék · Többet látni »

Dialektus

A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.

Új!!: Ruszinok és Dialektus · Többet látni »

Dmitro Dmitrovics Szidor

Dmitro Dmitrovics Szidor (ukránul: Дмитро Дмитрович Сидор, ruszin nyelven: Дмитрий Дмитриевич Сидор; Kislécfalva, 1955. március 29.) kárpátaljai közéleti személyiség, kárpátaljai ruszin ortodox lelkész.

Új!!: Ruszinok és Dmitro Dmitrovics Szidor · Többet látni »

Dolisnyánok

Ruszin néprajzi csoportok A dolisnyánok vagy „síklakó ruszinok” (dolinyánok, blyáchák) a ruszinok egyik fő néprajzi csoportja.

Új!!: Ruszinok és Dolisnyánok · Többet látni »

Duchnovits Sándor

Duchnovits Sándor (Aleksandr Duchnovič; Topolyán, 1803. április 24. – Eperjes, 1865. március 30.) ruszin származású kanonok, költő, író, a ruszin himnusz szövegének szerzője.

Új!!: Ruszinok és Duchnovits Sándor · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Eperjes (németül: Eperies vagy Preschau, latinul: Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában, az ország harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Ruszinok és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Ruszinok és Felvidék · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Ruszinok és Galícia · Többet látni »

Görögkatolikus egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keleti katolikus egyházak.

Új!!: Ruszinok és Görögkatolikus egyház · Többet látni »

Habsburg Birodalom

A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.

Új!!: Ruszinok és Habsburg Birodalom · Többet látni »

Hodinka Antal

Hodinka Antal (Ladomér, 1864. január 13. – Budapest, 1946. július 15.) a magyarországi ruszinok világhírű kutatója, történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.

Új!!: Ruszinok és Hodinka Antal · Többet látni »

Huculok

A ruszin népcsoportok lakóhelye A huculok Ukrajna nyugati részén, a mai Kárpátaljai, Ivano-frankivszk és Csernyivci területen, az Ukrán-Kárpátokban elhelyezkedő Huculvidéken (vagy más néven Huculföldön) élő ruszin etnográfiai csoport.

Új!!: Ruszinok és Huculok · Többet látni »

Identitás

Az identitás én-azonosság, önmeghatározás szerepeken, magatartásformákon, értékrendszeren keresztül, mely a „teljes én” érzésével társul.

Új!!: Ruszinok és Identitás · Többet látni »

Kanada

Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.

Új!!: Ruszinok és Kanada · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: Ruszinok és Kárpátalja · Többet látni »

Kárpátok

A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.

Új!!: Ruszinok és Kárpátok · Többet látni »

Közép-Európa

Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.

Új!!: Ruszinok és Közép-Európa · Többet látni »

Kelet-Európa

Kelet-Európa az európai kontinens keleti részét jelöli.

Új!!: Ruszinok és Kelet-Európa · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Ruszinok és Kijev · Többet látni »

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

Új!!: Ruszinok és Kijevi Rusz · Többet látni »

Kommunizmus

A kommunizmus olyan társadalmi formát jelent, melyben a társadalom tagjai szükségleteiknek megfelelően részesednek az anyagi javakból.

Új!!: Ruszinok és Kommunizmus · Többet látni »

Kultúra

A kultúra (a latin cultura, a colo, colere, azaz „művel” igéből) tág értelemben mindent magában foglal, amelyet az ember maga teremt – ellentétben a természet azon részével, amelyet nem teremtett és nem is változtat.

Új!!: Ruszinok és Kultúra · Többet látni »

Lemkók

Ruszin törzsek Kárpátalján Lemkó stílusú fatemplom, Zdynia Lemkó népviselet, Zdynia A lemkók (lemkek, vagy lemákok) a ruszinokhoz tartozó keleti szláv néprajzi csoport.

Új!!: Ruszinok és Lemkók · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Ruszinok és Lengyelország · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Ruszinok és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi ruszinok

A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt.

Új!!: Ruszinok és Magyarországi ruszinok · Többet látni »

Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij

Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij (ukránul: Михайло Іванович Томчаній) (Gerény, 1914. július 16. – Ungvár, 1975. január 19.) ruszin író.

Új!!: Ruszinok és Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Ruszinok és Moszkva · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Ruszinok és Munkács · Többet látni »

Nacionalizmus

A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.

Új!!: Ruszinok és Nacionalizmus · Többet látni »

Narancsos forradalom

A narancsos forradalom (ukránul: Помаранчева революція, magyar átírásban: pomarancseva revolucija) politikai eseménysorozat volt Ukrajnában 2004 novembere és 2005 januárja között.

Új!!: Ruszinok és Narancsos forradalom · Többet látni »

Néprajz

A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.

Új!!: Ruszinok és Néprajz · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Ruszinok és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Paraszt

Albrecht Dürer: ''Paraszt és a felesége'', 1512 Ökrökkel vontatott ekén ülő paraszt, 1625 Bikkessy Heinbucher József ''Kunsági paraszt'', színezett rézmetszet, 1816 Parasztasszonyok munka közben az első világháború idején A paraszt szónak két jelentése van, egy főnévi és egy melléknévi.

Új!!: Ruszinok és Paraszt · Többet látni »

Romzsa Tódor

Romzsa Tódor (Teodor Jurij Romzsa, Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1.) boldoggá avatott munkácsi görögkatolikus püspök, vértanú.

Új!!: Ruszinok és Romzsa Tódor · Többet látni »

Ruszin görögkatolikus egyház

A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.

Új!!: Ruszinok és Ruszin görögkatolikus egyház · Többet látni »

Ruszin himnusz

A ruszin himnusz (ruszinul Подкарпатскіи Русины) a kárpátaljai ruszinok nemzeti himnusza.

Új!!: Ruszinok és Ruszin himnusz · Többet látni »

Ruszin nyelv

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.

Új!!: Ruszinok és Ruszin nyelv · Többet látni »

Ruszinföld

A világ ruténjeinek zászlaja Ruszinföld vagy Ruszinszkó (ruszinul: Русинщина vagy Карпатська Русь) Közép-Európában, az Északkeleti-Kárpátok hegyláncának északi és déli lejtőin terül el.

Új!!: Ruszinok és Ruszinföld · Többet látni »

Sandra Dee

Sandra Dee (születési nevén Alexandra Cymboliak Zuck) (Bayonne, New Jersey, 1942. április 23. – Thousand Oaks, Kalifornia, 2005. február 20.) Golden Globe-díjas amerikai gyermekmodell, majd színésznő, az amerikai filmgyártás történetének legsikeresebb tinisztárja volt.

Új!!: Ruszinok és Sandra Dee · Többet látni »

Szerémség

A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.

Új!!: Ruszinok és Szerémség · Többet látni »

Szláv népek

A szláv népek a szláv nyelveket beszélő népek összefoglaló elnevezése.

Új!!: Ruszinok és Szláv népek · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Ruszinok és Szlovákia · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Ruszinok és Szlovákok · Többet látni »

Sztripszky Hiador

Sztripszky Hiador (Szelestó, 1875. március 7. – Budapest, 1946. március 9.) ruszin származású magyar néprajzkutató, irodalomtörténész.

Új!!: Ruszinok és Sztripszky Hiador · Többet látni »

Ukrán nyelv

Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.

Új!!: Ruszinok és Ukrán nyelv · Többet látni »

Ukránok

Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.

Új!!: Ruszinok és Ukránok · Többet látni »

Vajdasági ruszinok

A vajdasági ruszinok a Vajdaság Autonóm Tartomány egyik kisebbsége, Szerbiában.

Új!!: Ruszinok és Vajdasági ruszinok · Többet látni »

Vasiľ Biľak

Vasiľ Biľak (Bátorhegy, 1917. augusztus 11. – Pozsony, 2014. február 6.) kárpátukrán származású csehszlovák kommunista politikus.

Új!!: Ruszinok és Vasiľ Biľak · Többet látni »

Verhovina (Kárpátalja)

Verhovina (avagy Verchovina, ruszin és ukrán nyelven: Верховина) történelmi-néprajzi tájegység az Északkeleti-Kárpátokban, a mai Kárpátalja hegyvidéki részén.

Új!!: Ruszinok és Verhovina (Kárpátalja) · Többet látni »

Viktor Fedorovics Janukovics

Viktor Fedorovics Janukovics (ukránul: Віктор Федорович Янукович, oroszul: Виктор Фёдорович Янукович; Jenakijeve, Donecki terület, 1950. július 9. –) ukrán politikus, a Régiók Pártja, az ország egyik jelentős pártjának a vezetője.

Új!!: Ruszinok és Viktor Fedorovics Janukovics · Többet látni »

Vlach jog

Vlach pásztor a hegyi legelőn A vlach jog (ius valachicum) a kétlegelős (transzhumáló) pásztorkodást folytató közép-európai és balkáni népek életmódját és gazdálkodását szabályozó jogok összessége volt.

Új!!: Ruszinok és Vlach jog · Többet látni »

18. század

Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.

Új!!: Ruszinok és 18. század · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Ruszinok és 19. század · Többet látni »

1945

A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.

Új!!: Ruszinok és 1945 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Ruszinok és 1991 · Többet látni »

2008

----.

Új!!: Ruszinok és 2008 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Ruszinok és 2010 · Többet látni »

2011

---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Ruszinok és 2011 · Többet látni »

Átirányítja itt:

Rutének.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »