Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Ahmad ibn Fadlán, Észt nyelv, Baltikum, Bizánci birodalom, Fehéroroszország, Finn nyelv, I. Rurik novgorodi fejedelem, Kijev, Kijevi Rusz, Moszkvai Nagyfejedelemség, Novgorodi Köztársaság, Oleg kijevi fejedelem, Orosz nyelv, Oroszország, Régmúlt idők elbeszélése, Rurik-dinasztia, Ruténia, Svédek, 1113, 862.
Ahmad ibn Fadlán
Ahmad ibn Fadlán ibn al-Abbász ibn Rásid ibn Hammád, arabul: أحمد بن فضلان بن العباس بن راشد بن حماد (Bagdad, 877 – 960) arab földrajztudós, író és utazó, akit úti beszámolói tettek ismertté.
Új!!: Ruszok és Ahmad ibn Fadlán · Többet látni »
Észt nyelv
Az észt nyelvet (eesti keel) főként Észtországban beszélik, egyben az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Ruszok és Észt nyelv · Többet látni »
Baltikum
A Baltikum országai A Baltikum (más szóval Balti régió vagy Balti térség) a Balti-tenger környékének, illetve az ott található országok különböző csoportjainak nem minden esetben egyértelmű elnevezése.
Új!!: Ruszok és Baltikum · Többet látni »
Bizánci birodalom
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bizánci Birodalom.
Új!!: Ruszok és Bizánci birodalom · Többet látni »
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Új!!: Ruszok és Fehéroroszország · Többet látni »
Finn nyelv
A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.
Új!!: Ruszok és Finn nyelv · Többet látni »
I. Rurik novgorodi fejedelem
Nicholas Roerich: Varégek Oroszországban – romantikus festmény Rurik vagy Riurik, (830 körül – 879, Novgorod?) varég törzsfő.
Új!!: Ruszok és I. Rurik novgorodi fejedelem · Többet látni »
Kijev
Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Ruszok és Kijev · Többet látni »
Kijevi Rusz
mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.
Új!!: Ruszok és Kijevi Rusz · Többet látni »
Moszkvai Nagyfejedelemség
A fejedelemség terjeszkedése 1300 és 1462 között. A Moszkvai Fejedelemség, majd Nagyfejedelemség (oroszul Великое княжество Московское) egyike volt az Oroszország egyesítése előtti független fejedelemségeknek.
Új!!: Ruszok és Moszkvai Nagyfejedelemség · Többet látni »
Novgorodi Köztársaság
A Novgorodi Köztársaság (latin betűkkel átírva "novgorodszkaja reszpublika", óegyházi szláv nyelven Новгородскаѧ землѧ, azaz novgorodszkaję zemlję) középkori keleti szláv állam volt a 12. és a 15. század között, az időszak egyik legnagyobb kiterjedésű európai állama.
Új!!: Ruszok és Novgorodi Köztársaság · Többet látni »
Oleg kijevi fejedelem
Oleg (svéd nyelven Helgi, ószláv nyelven Ольгъ), (845 körül – 912) varég vezér, 879 és 912 között kijevi fejedelem.
Új!!: Ruszok és Oleg kijevi fejedelem · Többet látni »
Orosz nyelv
Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.
Új!!: Ruszok és Orosz nyelv · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Ruszok és Oroszország · Többet látni »
Régmúlt idők elbeszélése
476x476pxAz Régmúlt idők elbeszélése, vagy Elmúlt idők krónikája, régiesen Nesztor-krónika, Nyesztor-krónika, óorosz őskrónika, (óegyházi szláv nyelven: Повѣсть времяньныхъ лѣтъ; oroszul: Пóвесть временны́хлет ukránul: Пóвість врéм'янихліт; belaruszul: Апóвесць мíнулыхчасóў), latin betűkkel Poviszty vremjanih lit, a szakirodalomban pedig csak PVL, Kelet-Európa, és a Kijevi Rusz történetét dolgozza fel körülbelül 850-től 1110-ig, több 11–12.
Új!!: Ruszok és Régmúlt idők elbeszélése · Többet látni »
Rurik-dinasztia
A Rurik-dinasztia (tagjai a Rurikidák), egy varég származású uralkodóház, melynek tagjai a 9. századtól több mint hétszáz éven keresztül uralkodtak többek között a Kijevi Ruszban és utódállamaiban, valamint e dinasztia tagjai adták az első orosz cárokat is a zűrzavaros időkig (1598–1613).
Új!!: Ruszok és Rurik-dinasztia · Többet látni »
Ruténia
Ruténia (Ruthenia) a Kijevi Rusz egyik középkori latin elnevezése voltМеркулов, В.
Új!!: Ruszok és Ruténia · Többet látni »
Svédek
A svédek (svédül: svenskar) a skandináv népek csoportjába tartozó észak-európai germán nép, mely a mai Svédország területének déli és középső részén alakult ki.
Új!!: Ruszok és Svédek · Többet látni »
1113
Nincs leírás.
Új!!: Ruszok és 1113 · Többet látni »
862
Nincs leírás.
Új!!: Ruszok és 862 · Többet látni »
