Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Ruszin görögkatolikus egyház

Index Ruszin görögkatolikus egyház

A ruszin görögkatolikus egyház egy keleti katolikus egyház Ukrajnában.

31 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, Bacsinszky András, Csehország, De Camelis János József, Eger, Egyházi szláv nyelv, Galícia, Görögkatolikus egyház, Gulag, Kárpátalja, Keleti katolikus egyházak, Lviv, Magyarok, Magyarország, Máramaros vármegye, Munkács, Ortodox kereszténység, Római katolikus egyház, Romzsa Tódor, Ruszin nyelv, Ruszinok, Szlovákia, Ukrajna, Ukrán görögkatolikus egyház, Ungvár, XI. Ince pápa, 1646, 1947, 1949, 1989, 1991.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

Bacsinszky András

Bacsinai Bacsinszky András (Benetine, 1732. november 14. – Ungvár, 1809. december 19.) görögkatolikus püspök.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Bacsinszky András · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Csehország · Többet látni »

De Camelis János József

De Camelis János József, De Kamelis János József, Camillo di Mari (Chios, Görögország, 1641. december 7. – Eperjes, 1706. augusztus 12.) görögkatolikus püspök, hittérítő, könyvtáros.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és De Camelis János József · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Eger · Többet látni »

Egyházi szláv nyelv

Az egyházi szláv nyelv, más néven újegyházi szláv nyelv vagy egyszerűen szláv nyelv (anyanyelvi beszélői által használt név) a keleti ortodox egyház által használt konzervatív szláv liturgikus nyelv Fehéroroszországban, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Észak-Macedóniában, Montenegróban, Lengyelországban, Oroszországban, Ukrajnában, Szerbiában, Csehországban, Szlovéniában, Szlovéniában és Horvátországban.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Egyházi szláv nyelv · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Galícia · Többet látni »

Görögkatolikus egyház

#ÁTIRÁNYÍTÁS Keleti katolikus egyházak.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Görögkatolikus egyház · Többet látni »

Gulag

A magadani Szomorúság maszkja a Kolima régióban működött Gulag-táborok áldozataira emlékeztet A Gulag táboraiban őrzött foglyok létszáma 1930 és 1953 között Gulag (oroszul: ГУЛаг: Главное управление исправительно-трудовыхлагерей Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz ’Javítómunka-táborok Főigazgatósága’) kifejezés alatt a sztálini Szovjetunió egészét behálózó kényszermunkatábor-rendszert értjük.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Gulag · Többet látni »

Kárpátalja

Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Kárpátalja · Többet látni »

Keleti katolikus egyházak

A keleti katolikus egyházak a keleti keresztény egyházak egyik csoportja.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Keleti katolikus egyházak · Többet látni »

Lviv

1915-ös, első világháborús postai levelezőlap a ''Bátori utca'' látképével Lviv (középkori magyar nevén Ilyvó, magyarul a német név után a Lemberg is használatos) Ukrajna háromnegyed millió lakosú nagyvárosa, a Lvivi terület, a Lvivi járás és Lviv község székhelye.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Lviv · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Magyarország · Többet látni »

Máramaros vármegye

Máramaros vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Máramaros vármegye (németül: Maramuresch; románul: Maramureș; latinul: Maramarosiensis, Marmarosiensis, Maramarusiensis): közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Máramaros vármegye · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Munkács · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Római katolikus egyház · Többet látni »

Romzsa Tódor

Romzsa Tódor (Teodor Jurij Romzsa, Nagybocskó, 1911. április 14. – Munkács, 1947. november 1.) boldoggá avatott munkácsi görögkatolikus püspök, vértanú.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Romzsa Tódor · Többet látni »

Ruszin nyelv

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Ruszin nyelv · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Ruszinok · Többet látni »

Szlovákia

Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Szlovákia · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Ukrajna · Többet látni »

Ukrán görögkatolikus egyház

Az ukrán görögkatolikus egyház egyike a keleti katolikus egyházaknak.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Ukrán görögkatolikus egyház · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és Ungvár · Többet látni »

XI. Ince pápa

Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és XI. Ince pápa · Többet látni »

1646

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és 1646 · Többet látni »

1947

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és 1947 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és 1949 · Többet látni »

1989

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és 1989 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Ruszin görögkatolikus egyház és 1991 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »