Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Rostás-Farkas György (1949)

Index Rostás-Farkas György (1949)

Rostás-Farkas György (Újkígyós, 1949. február 28. –) József Attila-díjas magyar cigány író, költő, műfordító, újságíró, népművelő, a cigányság hagyományainak és nyelveinek kutatója.

21 kapcsolatok: A kis herceg (regény), A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje, Aranytoll, Újkígyós, Ünnepi könyvhét, Budapest, Budapestért díj, Cigányok, Emberi Hang díj, Február 28., József Attila-díj, Kertész Imre (író), Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Magyar Írószövetség, Magyarok, Magyarország, Magyarország Babérkoszorúja díj, Móricz Zsigmond-ösztöndíj, Roma Szeretetszolgálat, Rostás-Farkas György (1985), 1949.

A kis herceg (regény)

A kis herceg (franciául: Le Petit Prince) Antoine de Saint-Exupéry legismertebb regénye, amely 1943-ban jelent meg.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és A kis herceg (regény) · Többet látni »

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje egy állami kitüntetés volt 1991 és 2000 között, majd 2011-ig a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje volt a neve.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje · Többet látni »

Aranytoll

Az Aranytoll életműdíjat a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Elnöksége és Választmánya alapította 1978-ban, amelyet a több évtizedes újságírói pályafutásuk alatt érdemes és kiemelkedő munkát végzett újságíróknak adományoz, elsősorban a nyugdíjas kollégáknak, életművük elismeréseképpen.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Aranytoll · Többet látni »

Újkígyós

Újkígyós város Békés vármegyében, a Békéscsabai járásban.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Újkígyós · Többet látni »

Ünnepi könyvhét

Vörösmarty téren Závada Pál és Parti Nagy Lajos (2014) Az ünnepi könyvhét egyedülálló magyar kulturális rendezvénysorozat, évről évre töretlen sikerrel és népszerűséggel, immár nyolc évtizede.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Ünnepi könyvhét · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Budapest · Többet látni »

Budapestért díj

A Budapestért díj a Fővárosi Önkormányzat által adományozott díj, amely bármely területen végzett kiemelkedő tevékenység elismerésére szolgál.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Budapestért díj · Többet látni »

Cigányok

William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Cigányok · Többet látni »

Emberi Hang díj

Az Emberi Hang díjat Patak Gábor Gaba alapította 2014-ben.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Emberi Hang díj · Többet látni »

Február 28.

A Julián-naptárban ez az év utolsó napja.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Február 28. · Többet látni »

József Attila-díj

József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és József Attila-díj · Többet látni »

Kertész Imre (író)

Kertész Imre (Budapest, 1929. november 9. – Budapest, 2016. március 31.) Nobel- és Kossuth-díjas magyar író, műfordító.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Kertész Imre (író) · Többet látni »

Magyar Újságírók Országos Szövetsége

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) egyesületi formában működő szakmai, érdekvédelmi és kulturális szövetség.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Magyar Újságírók Országos Szövetsége · Többet látni »

Magyar Írószövetség

A Magyar Írószövetség, 1989 előtti nevén Magyar Írók Szövetsége a magyar írók 1945-ben alapított szakmai, érdekvédelmi és társadalmi szervezete.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Magyar Írószövetség · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Magyarország · Többet látni »

Magyarország Babérkoszorúja díj

A Magyarország Babérkoszorúja díj egy magyar állami díj.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Magyarország Babérkoszorúja díj · Többet látni »

Móricz Zsigmond-ösztöndíj

Rippl-Rónai József: ''Móricz Zsigmond arcképe'' A Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíj) irodalmi ösztöndíj, amelyet a Művelődésügyi Minisztérium hozott létre 1973-ban.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Móricz Zsigmond-ösztöndíj · Többet látni »

Roma Szeretetszolgálat

A Roma Szeretetszolgálat 2013-ban alakult magyarországi alapítvány, amelyet a Cigány Tudományos és Identitásőrző Szövetség tagjai hoztak létre.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Roma Szeretetszolgálat · Többet látni »

Rostás-Farkas György (1985)

Ifj.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és Rostás-Farkas György (1985) · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Rostás-Farkas György (1949) és 1949 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »