Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
115 kapcsolatok: Ada Kaleh, Alekszej Alekszejevics Bruszilov, Alexandru Averescu, Andrej Medardovics Zajoncskovszkij, Antant, Argeș, Arthur Arz von Straussenburg, August von Mackensen, Augusztus 27., Augusztus 28., Balkán-háború, Békás-szoros, Békéscsaba, Beszterce (település), Brassó, Brăila, Bruszilov-offenzíva, Budapest, Bukarest, Bukaresti béke (1918), Bulgária, Cobadin, Constantin Prezan, Csík vármegye, Csíkszereda, Debrecen, December 1., December 6., December 9., Dobrudzsa, Duna, Duna-delta, Első világháború, Erdély, Erdélyi vérengzés (1848–49), Erich von Falkenhayn, Erwin Rommel, Foksány, Gyimesi-szoros, Habsburg Birodalom, Hatodik isonzói csata, Havasalföld, Háromszék vármegye, Hátszeg, Henri Berthelot, Hohenzollern-ház, I. Ferdinánd román király, I. Károly román király, II. Vilmos német császár, Ion I. C. Brătianu, ..., IV. Károly magyar király, Január 23., Január 5., Január 8., Jászvásár, Kárpátok, Központi hatalmak, Keleti front (első világháború), Kerenszkij-offenzíva, Királyföld, Kolozsvár, Konstanca, Lupény, Maderspach Viktor, Magyarország, Marosvásárhely, Május 7., Mărășești, Moldva (fejedelemség), Nagy Vilmos (katonatiszt), Nagyszeben, Német Birodalom, Németország, Nikola Zsekov, November 10., November 23., Ojtoz, Ojtozi-szoros, Október 22., Olaszország, Orosz Birodalom, Orsova, Oszmán Birodalom, Osztrák–Magyar Monarchia, Partizán, Petrozsény, Ploiești, Râmnicu Sărat, Rohr Ferenc, Román Királyság, Románia, Románia hadereje, Rusze, Székelyek, Székelyföld, Szeged, Szeptember 1., Szeptember 8., Szerb Királyság (1882–1918), Szeret, Szurdok-szoros, Szvistov, Tömösi-szoros, Törökország, Törcsvári-szoros, Tiszántúl, Tulcsa, Vöröstoronyi-szoros, Vulkán (Hunyad megye), 18. század, 1882, 1914, 1916, 1917, 1918. Bővíteni index (65 több) »
Ada Kaleh
Ada Kaleh vagy Ada-Kalé törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, ahol az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel, valamint csempészéssel foglalkoztak.
Új!!: Román front (első világháború) és Ada Kaleh · Többet látni »
Alekszej Alekszejevics Bruszilov
Alekszej Alekszejevics Bruszilov ((Tiflisz, Grúzia, 1853. augusztus 19. (az új Gergely-naptár szerint augusztus 31.) – Moszkva, 1926. március 17.), az orosz cári haderő tisztje, lovassági tábornok, első világháborús hadvezér.
Új!!: Román front (első világháború) és Alekszej Alekszejevics Bruszilov · Többet látni »
Alexandru Averescu
Alexandru Averescu (Babele, 1859. március 9. – Bukarest, 1938. október 3.) román nemzetiségű katonatiszt az első világháború idején, később miniszterelnök.
Új!!: Román front (első világháború) és Alexandru Averescu · Többet látni »
Andrej Medardovics Zajoncskovszkij
Andrej Medardovics Zajoncskovszkij (oroszul: Андре́й Меда́рдович Зайончко́вский, 1862. december 20. – Moszkva, 1926. március 26.) orosz gyalogsági tábornok, a Vörös Hadsereg hadiakadémiájának professzora, hadtörténész.
Új!!: Román front (első világháború) és Andrej Medardovics Zajoncskovszkij · Többet látni »
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Új!!: Román front (első világháború) és Antant · Többet látni »
Argeș
Az Argeș, régi magyar nevén Argyas folyó Románia déli részén.
Új!!: Román front (első világháború) és Argeș · Többet látni »
Arthur Arz von Straussenburg
Báró straussenburgi Arz Artúr (németül: Arthur Freiherr Arz von Straussenburg), (Nagyszeben, 1857. június 16. – Budapest, 1935. július 1.) erdélyi szász származású magyar katonatiszt, császári és királyi vezérezredes, az első világháború sikeres katonai vezetője, 1917-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia haderőinek vezérkari főnöke.
Új!!: Román front (első világháború) és Arthur Arz von Straussenburg · Többet látni »
August von Mackensen
Ludwig Friedrich August von Mackensen (Haus Leipnitz, Wittenberg megye, Poroszország, ma: Trossin, Szászország, 1849. december 6. – Burghorn, ma Habighorst, Eschede, Alsó-Szászország, 1945. november 8.) szászországi születésű porosz királyi katonatiszt, majd német császári tábornagy, sikeres első világháborús hadvezér.
Új!!: Román front (első világháború) és August von Mackensen · Többet látni »
Augusztus 27.
Névnapok: Gáspár + Cézár, Gazsó, Gibárt, József, Káldor, Mónika, Vilja.
Új!!: Román front (első világháború) és Augusztus 27. · Többet látni »
Augusztus 28.
Névnapok: Ágoston + Adelina, Adelinda, Adolár, Ágost, Ágosta, Agrippa, Alfréd, Bán, Elemér, Hermész, Hermia, Jermák, László, Mimóza, Morgan, Morgána, Mózes, Pelágia, Pelágiusz.
Új!!: Román front (első világháború) és Augusztus 28. · Többet látni »
Balkán-háború
Az 1912–1913.
Új!!: Román front (első világháború) és Balkán-háború · Többet látni »
Békás-szoros
Békás-szoros A Békás-szoros egy tektonikus eredetű szurdokvölgy a Hagymás-hegységben, Erdélyben, Neamț megye délnyugati részén, a Békás-patak völgyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Békás-szoros · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Román front (első világháború) és Békéscsaba · Többet látni »
Beszterce (település)
Beszterce (románul Bistrița, németül Bistritz, korábban Nösen) város Romániában, Erdélyben.
Új!!: Román front (első világháború) és Beszterce (település) · Többet látni »
Brassó
Brassó (románul Brașov, németül Kronstadt, Kronstadt in Siebenbürgen, Kronen, szászul Kruhnen, latinul Brassovia vagy Corona, bolgárul Брашевъ, lengyelül Braszów, szlovákul Brašov, jiddisül Kronshtat) város Erdélyben (jelenleg Romániában). 1950. augusztus 22. és 1960. december 24. között a neve Orașul Stalin (Sztálinváros, Stalinstadt) volt. Az erdélyi szászok egykori nagy központja, régen Brassó vármegye, ma Brassó megye székhelye. Brassópojána tartozik hozzá. Magyarországi testvérvárosa 1993 óta Győr.
Új!!: Román front (első világháború) és Brassó · Többet látni »
Brăila
Szent Arkangyalok-templom Magyar református templom (emléktábla) Szökőkút a Függetlenség terén Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye.
Új!!: Román front (első világháború) és Brăila · Többet látni »
Bruszilov-offenzíva
A Bruszilov-offenzíva (szó szerint „Bruszilov-áttörés”), más néven júniusi offenzíva az Orosz Birodalom legnagyobb teljesítménye volt az első világháborúban, és a világtörténelem legtöbb halálos áldozattal járó összecsapásainak egyike.
Új!!: Román front (első világháború) és Bruszilov-offenzíva · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Román front (első világháború) és Budapest · Többet látni »
Bukarest
Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.
Új!!: Román front (első világháború) és Bukarest · Többet látni »
Bukaresti béke (1918)
A bukaresti béke a Román Királyság és a központi hatalmak közötti különbéke volt 1918.
Új!!: Román front (első világháború) és Bukaresti béke (1918) · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Román front (első világháború) és Bulgária · Többet látni »
Cobadin
Cobadin község Romániában, Dobrudzsa vidékén, Constanța megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Cobadin · Többet látni »
Constantin Prezan
Constantin Prezan (Butimanu, 1861. január 26. – Schinetea, 1943. augusztus 27.) román nemzetiségű katonatiszt az első világháború idején, egyike a román hadsereg 3 marsalli ranggal felruházott katonatisztjének.
Új!!: Román front (első világháború) és Constantin Prezan · Többet látni »
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Új!!: Román front (első világháború) és Csík vármegye · Többet látni »
Csíkszereda
Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Csíkszereda · Többet látni »
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Új!!: Román front (első világháború) és Debrecen · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: Román front (első világháború) és December 1. · Többet látni »
December 6.
Névnapok: Miklós + Csinszka, Denissza, Deniza, Dionízia, Gyopár, Gyopárka, Kolta, Leontina, Mike, Mikó, Mikolt, Miksa, Misa, Nikol, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta.
Új!!: Román front (első világháború) és December 6. · Többet látni »
December 9.
Névnapok: Natália + Ábel, Delila, Filotea, Gardénia, Georgina, Gina, Györe, György, Györgyi, Györgyike, Györk, Györke, Leona, Natali, Natasa, Noella, Péter, Pető, Piládész, Üdvöske, Valéria, Zsorzsett.
Új!!: Román front (első világháború) és December 9. · Többet látni »
Dobrudzsa
Dobrudzsa felosztva Románia és Bulgária között Dobrudzsa címere Dobrudzsa (románul Dobrogea, bolgárul és ukránul Добруджа) történelmi régió a Balkánon.
Új!!: Román front (első világháború) és Dobrudzsa · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Román front (első világháború) és Duna · Többet látni »
Duna-delta
A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.
Új!!: Román front (első világháború) és Duna-delta · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Román front (első világháború) és Első világháború · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: Román front (első világháború) és Erdély · Többet látni »
Erdélyi vérengzés (1848–49)
Avram Iancu román felkelővezér Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848.
Új!!: Román front (első világháború) és Erdélyi vérengzés (1848–49) · Többet látni »
Erich von Falkenhayn
Erich von Falkenhayn (Burg Belchau, 1861. szeptember 11. – Schloss Lindstedt, Potsdam, 1922. április 8.) német tábornok és katonapolitikus, 1913 és 1915 között a Német Birodalom hadügyminisztere volt.
Új!!: Román front (első világháború) és Erich von Falkenhayn · Többet látni »
Erwin Rommel
Erwin Johannes Eugen Rommel (Heidenheim, 1891. november 15. – Herrlingen, ma Blaustein része 1944. október 14.) német tábornagy a második világháborúban, a Deutsche Afrika Korps (DAK) első parancsnoka, a normandiai partraszállásnál a védekező német csapatok vezetője.
Új!!: Román front (első világháború) és Erwin Rommel · Többet látni »
Foksány
Foksány (románul Focșani, németül Fokschan) város Romániában, Moldvában, a Milkó folyó és a DN2-es főút mellett.
Új!!: Román front (első világháború) és Foksány · Többet látni »
Gyimesi-szoros
A Gyimesi-szoros Erdély egyik nevezetes szorosa a Keleti-Kárpátokban.
Új!!: Román front (első világháború) és Gyimesi-szoros · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Román front (első világháború) és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Hatodik isonzói csata
A VI.
Új!!: Román front (első világháború) és Hatodik isonzói csata · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Román front (első világháború) és Havasalföld · Többet látni »
Háromszék vármegye
Háromszék vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Háromszék vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részén.
Új!!: Román front (első világháború) és Háromszék vármegye · Többet látni »
Hátszeg
right Az I. C. Brătianu Főgimnázium (eredetileg a polgári iskola) épülete A hátszegi zsinagóga 1876-ból való, átalakított épülete A római katolikus templom emléktáblája A római katolikus templom A Szent Miklós ortodox templom A református templom Vásár a főtéren 1915-ben Hátszeg (Hötzing vagy Wallenthal) város Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Hátszeg · Többet látni »
Henri Berthelot
Henri Mathias Berthelot (Feurs, 1861. december 7. – Párizs, 1931. január 28.) francia tábornok, az első világháborúban a romániai francia katonai misszió vezetője.
Új!!: Román front (első világháború) és Henri Berthelot · Többet látni »
Hohenzollern-ház
A Hohenzollern-ház egy német eredetű nemesi család és uralkodói dinasztia, melynek tagja többek között Brandenburg őrgrófjai, valamint Poroszország és Románia királyai voltak.
Új!!: Román front (első világháború) és Hohenzollern-ház · Többet látni »
I. Ferdinánd román király
I.
Új!!: Román front (első világháború) és I. Ferdinánd román király · Többet látni »
I. Károly román király
I.
Új!!: Román front (első világháború) és I. Károly román király · Többet látni »
II. Vilmos német császár
II.
Új!!: Román front (első világháború) és II. Vilmos német császár · Többet látni »
Ion I. C. Brătianu
Ion I. C. Brătianu (Ștefănești, 1864. augusztus 20. – Bukarest, 1927. november 24.) román politikus, belügyminiszter és külügyminiszter, összesen öt alkalommal hazája kormányfője, 1923-tól a Román Akadémia tagja.
Új!!: Román front (első világháború) és Ion I. C. Brătianu · Többet látni »
IV. Károly magyar király
IV.
Új!!: Román front (első világháború) és IV. Károly magyar király · Többet látni »
Január 23.
Névnapok: Rajmund, Zelma + Alfonz, Amázia, Bertram, Emerencia, Emerka, Emese, Ildefonz, Janek, János, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Masa, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Moira, Molli, Rajmond.
Új!!: Román front (első világháború) és Január 23. · Többet látni »
Január 5.
Névnapok:Simon + Amadil, Amáta, Árpád, Dalia, Dalton, Deli, Ében, Ede, Eduárd, Edvárd, Ellák, Emili, Emília, Emiliána, Gáspár, Gazsó, Simeon, Sion, Talamér, Táltos.
Új!!: Román front (első világháború) és Január 5. · Többet látni »
Január 8.
Névnapok: Gyöngyvér + Anasztáz, Apollinár, Apollinária, Erhard, Ince, Jukundusz, Jutas, Jutocsa, Kövecs, Polina, Polla, Szevér, Szeverin, Szeverina, Szörénd, Szörény, Tácia, Tas, Virág, Zerénd, Zerind.
Új!!: Román front (első világháború) és Január 8. · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Román front (első világháború) és Jászvásár · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Román front (első világháború) és Kárpátok · Többet látni »
Központi hatalmak
'''██'''.
Új!!: Román front (első világháború) és Központi hatalmak · Többet látni »
Keleti front (első világháború)
A keleti front az első világháborúban a központi hatalmak, Németország és Ausztria–Magyarország, illetve Oroszország harctevékenységének fő színtere volt.
Új!!: Román front (első világháború) és Keleti front (első világháború) · Többet látni »
Kerenszkij-offenzíva
A Kerenszkij-offenzíva (más néven júliusi offenzíva vagy galíciai offenzíva) az utolsó orosz offenzíva volt az első világháborúban.
Új!!: Román front (első világháború) és Kerenszkij-offenzíva · Többet látni »
Királyföld
Királyföld a középkori Erdély térképén. (A déli részen, itt szürke színnel van jelölve.) Királyföld (latinul Fundus Regius, németül Königsboden, románul Pământul Crăiesc) a Nagy-Küküllő és az Olt közötti történelmi tájegység neve.
Új!!: Román front (első világháború) és Királyföld · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Román front (első világháború) és Kolozsvár · Többet látni »
Konstanca
A kikötő Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén.
Új!!: Román front (első világháború) és Konstanca · Többet látni »
Lupény
Lupény (románul: Lupeni, németül: Schylwolfsbach) város Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Új!!: Román front (első világháború) és Lupény · Többet látni »
Maderspach Viktor
Maderspach Viktor (Iszkrony, 1875. február 11. – Budapest, 1941. október 4.) erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró.
Új!!: Román front (első világháború) és Maderspach Viktor · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Román front (első világháború) és Magyarország · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Marosvásárhely · Többet látni »
Május 7.
Névnapok: Gizella + Bendegúz, Dalma, Domicián, Domitilla, Germán, Giza, Késa, Napóleon, Szaniszló.
Új!!: Román front (első világháború) és Május 7. · Többet látni »
Mărășești
Mărășești város Vrancea megyében, Moldvában, Romániában.
Új!!: Román front (első világháború) és Mărășești · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Román front (első világháború) és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Nagy Vilmos (katonatiszt)
Vitéz lófő nagybaconi Nagy Vilmos (vezetékneve előfordul még Nagybaczoni Nagy,Műveit ezen a néven adták ki, és sírfeliratán is ez szerepel. Bölöny József archontológus a Magyarország kormányai 1848–1992 című kötet Kormánytagok személyi adatai fejezetében Nagy Vilmos, nagybaczoniként, a kormányok összetételét taglaló fejezetben pedig Nagy Vilmosként említi. vagy Nagybaczoni-Nagy alakban is) (Parajd, 1884. május 30. – Piliscsaba, 1976. június 21.) magyar katonatiszt, vezérezredes, honvédelmi miniszter, hadtudós, aki „ember maradt az embertelenségben” (idézet Horthy Miklóstól).
Új!!: Román front (első világháború) és Nagy Vilmos (katonatiszt) · Többet látni »
Nagyszeben
Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul: Sibiu, németül: Hermannstadt, latinul: Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.
Új!!: Román front (első világháború) és Nagyszeben · Többet látni »
Német Birodalom
A Német Birodalom 1871–1918 között A Német Birodalom 1919–1937 között A Német Birodalom az 1871 és 1945 között fennálló német államalakulat neve.
Új!!: Román front (első világháború) és Német Birodalom · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Román front (első világháború) és Németország · Többet látni »
Nikola Zsekov
Nikola Todorov Zsekov (Szliven, Bulgária, 1864. december 25. – Füssen, Bajorország, 1949. november 1.) bolgár katonatiszt, a Bolgár Hadsereg vezérkari tisztje volt az első világháború idején és egy rövid ideig a hadügyminiszteri tisztséget is betöltötte.
Új!!: Román front (első világháború) és Nikola Zsekov · Többet látni »
November 10.
Névnapok: Réka + András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia.
Új!!: Román front (első világháború) és November 10. · Többet látni »
November 23.
Névnapok: Kelemen, Klementina + Dániel, Daniló, Dános, Felicita, Felicitás, Felicitász, Kelemér, Kelen, Klélia, Klemencia, Klementin, Kolumbán.
Új!!: Román front (első világháború) és November 23. · Többet látni »
Ojtoz
Ojtoztelep (másképpen Ojtoz, románul Oituz) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Ojtoz · Többet látni »
Ojtozi-szoros
Az Ojtozi-szoros (románul pasul Oituz) hegyszoros a Keleti-Kárpátokban, Romániában.
Új!!: Román front (első világháború) és Ojtozi-szoros · Többet látni »
Október 22.
Névnapok: Előd + Admira, Inge, Ingeborg, Kordélia, Koren, Korina, Korinna, Mária, Mirabel, Mirabella, Szalóme, Szulamit, Várkony, Vilibald.
Új!!: Román front (első világháború) és Október 22. · Többet látni »
Olaszország
Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát, illetve számos kisebb szigetet.
Új!!: Román front (első világháború) és Olaszország · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Román front (első világháború) és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orsova
A római katolikus templom 260px Ó- és Újorsova környéke az 1788-as harcok idején Az egykori Korona-kápolna 240px 240px Részlet 1978-ból Orsova (románul Orșova, egykor Rușava,, szerbül Оршава vagy Ryшава) municípium (megyei jogú város) Romániában, Mehedinți megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Orsova · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Román front (első világháború) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Román front (első világháború) és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Új!!: Román front (első világháború) és Partizán · Többet látni »
Petrozsény
Petrozsény (románul Petroșani, németül Petroschen) megyei jogú város Romániában, Hunyad megyében.
Új!!: Román front (első világháború) és Petrozsény · Többet látni »
Ploiești
Ploiești (fonetikusan) nagyváros Romániában, Munténia történelmi régióban, Prahova megye székhelye.
Új!!: Román front (első világháború) és Ploiești · Többet látni »
Râmnicu Sărat
Râmnicu Sărat (németül: Rümnick vagy Rimnik) municípium Buzău megyében, Munténiában, Romániában, a DN2-es főút mentén.
Új!!: Román front (első világháború) és Râmnicu Sărat · Többet látni »
Rohr Ferenc
Dentai Rohr Ferenc báró (Franz Freiherr Rohr von Denta), (Arad, 1854. október 30. – Bécs, 1927. december 9.); magyar katonatiszt, tábornok, 1913–14 között a Magyar Királyi Honvédség főparancsnoka, császári és királyi tábornagy (Feldmarschall), első világháborús hadvezér.
Új!!: Román front (első világháború) és Rohr Ferenc · Többet látni »
Román Királyság
A Román Királyság alkotmányos monarchián alapuló román állam volt 1881.
Új!!: Román front (első világháború) és Román Királyság · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Román front (első világháború) és Románia · Többet látni »
Románia hadereje
Nincs leírás.
Új!!: Román front (első világháború) és Románia hadereje · Többet látni »
Rusze
Rusze (korábban Ruszcsuk, törökül Rusçuk, régies magyar neve Oroszcsík) város Bulgária északkeleti részén, a Duna jobb partján, Gyurgyevó (Giurgiu) román várossal szemközt.
Új!!: Román front (első világháború) és Rusze · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Román front (első világháború) és Székelyek · Többet látni »
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Új!!: Román front (első világháború) és Székelyföld · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Román front (első világháború) és Szeged · Többet látni »
Szeptember 1.
Névnapok: Egon, Egyed + Artúr, Bella, Fajsz, Farkas, Gede, Gedeon, Gedő, Gida, Gilda, Glenn, Ignác, Izabella, Józsa, Józsua, Józsué, Júda, Kende, Kund, Kurd, Naómi, Noémi, Tamara, Veréna, Verita, Zádor.
Új!!: Román front (első világháború) és Szeptember 1. · Többet látni »
Szeptember 8.
Névnapok: Adrienn, Mária + Adorján, Adria, Adrián, Adriána, Adrianna, Adriel, Alán, Alen, Csobán, Enna, Irma, Koriolán, Néró, Nesztor, Szerafina, Szergiusz.
Új!!: Román front (első világháború) és Szeptember 8. · Többet látni »
Szerb Királyság (1882–1918)
A Szerb Királyság vagy Szerbia, angol írásmód szerint olykor Szervia, egy 1882-ben, IV. Milán szerb fejedelem királlyá koronázásakor létrejövő államalakulat a Szerb Fejedelemség helyén.
Új!!: Román front (első világháború) és Szerb Királyság (1882–1918) · Többet látni »
Szeret
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeret (egyértelműsítő lap).
Új!!: Román front (első világháború) és Szeret · Többet látni »
Szurdok-szoros
A Szurdok-szoros (vagy Pasul Surduc) a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában, Gorj és Hunyad megyék területén.
Új!!: Román front (első világháború) és Szurdok-szoros · Többet látni »
Szvistov
Szvistov város (Свищов) Bulgária északi részén, a Duna jobb partján.
Új!!: Román front (első világháború) és Szvistov · Többet látni »
Tömösi-szoros
A Tömösi-szoros (románul: Pasul Timiș vagy Pasul Predeal) a Brassótól délre fekvő, a Keleti-Kárpátokat a Déli-Kárpátoktól elválasztó hegyszoros Romániában.
Új!!: Román front (első világháború) és Tömösi-szoros · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Román front (első világháború) és Törökország · Többet látni »
Törcsvári-szoros
A Törcsvári-szoros (románul Culoarul Rucăr-Bran, németül Törzburger Pass) a Déli-Kárpátok szorosa, amely a Bucsecs-hegységet választja el a Királykő-hegységtől.
Új!!: Román front (első világháború) és Törcsvári-szoros · Többet látni »
Tiszántúl
A Tiszántúl szűkebb értelemben Magyarország keleti részén fekvő tájegység, tágabb értelemben az Alföld keleti része, amely ma Magyarországon és Romániában található.
Új!!: Román front (első világháború) és Tiszántúl · Többet látni »
Tulcsa
Tulcsa (románul Tulcea, bolgárul, oroszul, és ukránul: Тулча, Tulcha; törökül: Tulça) város Dobrudzsában, Romániában, az azonos nevű megye székhelye, a Duna-delta kapujának is nevezik.
Új!!: Román front (első világháború) és Tulcsa · Többet látni »
Vöröstoronyi-szoros
Fogarasi-medencéből befut a szorosba. Előtérben Vöröstorony vára Vöröstorony-hágó Az Olt Vöröstoronynál A Vöröstoronyi-szoros a Déli-Kárpátok hegyszorosa Romániában.
Új!!: Román front (első világháború) és Vöröstoronyi-szoros · Többet látni »
Vulkán (Hunyad megye)
római katolikus templom (Biró Ernő tervei alapján 1910–11-ben épült) Vulkán vagy Zsilyvajdejvulkán (románul Vulcan, korábban Jiu-Vaidei-Vulcan, németül Wulkan) megyei jogú város (municípium) Hunyad megyében, Erdélyben, Romániában.
Új!!: Román front (első világháború) és Vulkán (Hunyad megye) · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Román front (első világháború) és 18. század · Többet látni »
1882
Nincs leírás.
Új!!: Román front (első világháború) és 1882 · Többet látni »
1914
Nincs leírás.
Új!!: Román front (első világháború) és 1914 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Román front (első világháború) és 1916 · Többet látni »
1917
Nincs leírás.
Új!!: Román front (első világháború) és 1917 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Román front (első világháború) és 1918 · Többet látni »
