48 kapcsolatok: Alumínium, Arzén (elem), Augusztus 16., Bárium, Bunsen-égő, Cézium, Eötvös Loránd, Elektromágneses sugárzás, Friedrich Wöhler, Göttingen, Göttingeni Egyetem, Gejzír, Geológia, Gustav Robert Kirchhoff, Heidelberg, Heidelbergi Egyetem, Hidrogén, Kalcium, Kassel, Kémia, Klór, Króm, Lítium, Lothar Meyer, Magnézium, Mangán, Marburg, Március 31., Mérgezés, Michael Faraday, Nátrium, Nyugat-Európa, Platina, Rubídium, Sósav, Színképelemzés, Than Károly, Városi gáz, 1770, 1811, 1836, 1837, 1841, 1846, 1850-es évek, 1852, 1859, 1899.
Alumínium
Az alumínium (nyelvújításkori magyar nevén timany) a periódusos rendszer III.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Alumínium · Többet látni »
Arzén (elem)
Arzén: (légykő, egérkő; nyelvújításkori magyar neve: mireny) félfém, a foszfor, az antimon és a bizmut társaságában a nitrogén-csoport (a periódusos rendszer 15. csoportjának, illetve 5. főcsoportjának) tagja.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Arzén (elem) · Többet látni »
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Augusztus 16. · Többet látni »
Bárium
A bárium (nyelvújításkori magyar nevén sulyany) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Bárium · Többet látni »
Bunsen-égő
Tűszelepes Bunsen-égő. A Bunsen-égő a Teclu-égővel együtt a leggyakrabban használt laboratóriumi gázégő, melynek lánghőmérséklete eléri az 1100-1200 °C-t. Az éghető gáz (földgáz, propán-bután gáz) bevezetése a tengelyvonalban elhelyezett furaton keresztül történik, amelynek a végén néhány tized mm átmérőjű lyuk (fúvóka) található.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Bunsen-égő · Többet látni »
Cézium
A cézium (latinul: Caesium) a periódusos rendszer 55.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Cézium · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Eötvös Loránd · Többet látni »
Elektromágneses sugárzás
Az elektromágneses sugárzás valamely helyből (forrásból) tetszőleges irányba közvetítőközeg nélkül terjedő energiaáram; egymásra merőleges oszcilláló elektromos és mágneses teret hoz létre, s a térben hullám formájában vákuumban fénysebességgel terjed, energiát és impulzust szállítva.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Elektromágneses sugárzás · Többet látni »
Friedrich Wöhler
Friedrich Wöhler (Eschersheim, ma Frankfurt am Main része, 1800. július 31. – Göttingen, 1882. szeptember 23.) német kémikus.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Friedrich Wöhler · Többet látni »
Göttingen
Göttingen (régebben magyarul Göttinga) város Németországban, Alsó-Szászországban.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Göttingen · Többet látni »
Göttingeni Egyetem
A Göttingeni Georg-August Egyetem állami egyetem Göttingenben, Németország Alsó-Szászország szövetségi tartományában.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Göttingeni Egyetem · Többet látni »
Gejzír
Strokkur gejzír, Izland A gejzír (más néven szökőforrás) melegvizes forrás, mely többnyire szabályos időközönként kitör, és vizet, illetve vízgőzt juttat szökőkútszerűen a levegőbe.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Gejzír · Többet látni »
Geológia
A Kárpát-medence földtani térképe (1911) http://epa.oszk.hu/02900/02941/00035/pdf/EPA02941_geofizikai_kozlemenyek_1968_4_17-40.pdf A Kárpát-medence kéregszerkezete a földtan és a geofizika tükrében, epa.oszk.hu A geológia (a szűkebb értelemben vett földtan) a Föld felépítésével, szerkezetével, és történetével foglalkozó természettudomány.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Geológia · Többet látni »
Gustav Robert Kirchhoff
Gustav Robert Kirchhoff (Poroszország, Königsberg, 1824. március 12. – Berlin, 1887. október 17.) német fizikus.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Gustav Robert Kirchhoff · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Heidelberg · Többet látni »
Heidelbergi Egyetem
A Heidelbergi Ruprecht–Karl Egyetem (németül Ruprecht-Karls-Universität) a legrégebbi németországi egyetem.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Heidelbergi Egyetem · Többet látni »
Hidrogén
A hidrogén (régies, magyarosított elnevezése köneny vagy gyulany, latinul: hydrogenium) a periódusos rendszer első kémiai eleme.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Hidrogén · Többet látni »
Kalcium
A kalcium (nyelvújításkori magyar nevén: mészeny, latinul calcium) kémiai elem az elemek periódusos rendszerében.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Kalcium · Többet látni »
Kassel
thumb thumb thumb Kassel város Németország Hessen nevű tartományában.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Kassel · Többet látni »
Kémia
A kémia, más néven vegyészet vagy vegytan az anyagok minőségi változásaival foglalkozó természettudomány.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Kémia · Többet látni »
Klór
A klór a periódusos rendszer kémiai elemeinek egyike.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Klór · Többet látni »
Króm
A króm a periódusos rendszer egyik kémiai eleme, vegyjele Cr, rendszáma 24, nyelvújításkori neve fösteny.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Króm · Többet látni »
Lítium
A lítium a periódusos rendszer I. főcsoportjába, az alkálifémek közé tartozó kémiai elem.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Lítium · Többet látni »
Lothar Meyer
Julius Lothar Meyer (Varel, Oldenburgi Nagyhercegség, 1830. augusztus 19. – Tübingen, Württembergi Királyság, 1895. április 11.) német kémikus.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Lothar Meyer · Többet látni »
Magnézium
A magnézium (régi magyar nevén: kesereny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Magnézium · Többet látni »
Mangán
A mangán (latinul: Manganum) a periódusos rendszer 25-ös rendszámú kémiai eleme.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Mangán · Többet látni »
Marburg
Marburg an der Lahn város Hessenben, Németországban.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Marburg · Többet látni »
Március 31.
Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Március 31. · Többet látni »
Mérgezés
A mérgezés (intoxikáció) a szervezet kóros állapota, amelyet olyan külső vagy belső anyag(ok) hatása okoz, amely(ek) mérgező jellegű(ek) vagy dózisú(ak).
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Mérgezés · Többet látni »
Michael Faraday
Michael Faraday (Newington Butts, 1791. szeptember 22. – Hampton Court, 1867. augusztus 25.) angol fizikus és kémikus, az angol Royal Society (magyarul Királyi Természettudományos Társaság) tagja.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Michael Faraday · Többet látni »
Nátrium
A nátrium (nyelvújításkori magyar nevén szikeny) a periódusos rendszer egy kémiai eleme, vegyjele Na, rendszáma 11.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Nátrium · Többet látni »
Nyugat-Európa
Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Nyugat-Európa · Többet látni »
Platina
Platina A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Platina · Többet látni »
Rubídium
A rubídium a periódusos rendszer egy kémiai eleme.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Rubídium · Többet látni »
Sósav
A sósav a hidrogén-klorid (HCl) tiszta, színtelen, szúrós szagú vizes oldata.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Sósav · Többet látni »
Színképelemzés
Spiritusz láng, előtérben a spektruma A színképelemzés (spektrálanalízis) a megfigyelt objektumokból érkező láthatófény színképének vizsgálata.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Színképelemzés · Többet látni »
Than Károly
Apáti Than Károly Antal (Óbecse, 1834. december 20. – Budapest, 1908. július 5.) magyar kémikus, a budapesti tudományegyetem egykori kémiatanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Than Károly · Többet látni »
Városi gáz
II. János Pál pápa tér A városi gáz, vagy világítógáz a földgáz széleskörű elterjedése előtt mesterségesen előállított, levegőnél nehezebb légnemű energiahordozó volt, melyet vezetékrendszer segítségével juttattak el a felhasználókhoz.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és Városi gáz · Többet látni »
1770
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1770 · Többet látni »
1811
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1811 · Többet látni »
1836
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1836 · Többet látni »
1837
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1837 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1841 · Többet látni »
1846
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1846 · Többet látni »
1850-es évek
adórendszer kialakulása.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1850-es évek · Többet látni »
1852
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1852 · Többet látni »
1859
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1859 · Többet látni »
1899
Nincs leírás.
Új!!: Robert Wilhelm Bunsen és 1899 · Többet látni »