Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
19 kapcsolatok: Agyag, Akurgal, Éannatum, Éninnu, Dingir, Enlil, Enszi, Entemena, Gudea, I. Enannatum, Istár, Ki (ékírás), Lagas, Lugal, Mezopotámia, Ningírszu (település), Ningirszu (település), Ninurta, Sumerek.
Agyag
Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.
Új!!: Rituális alapkő és Agyag · Többet látni »
Akurgal
Akurgal (a-kur.gal, „a jó föld (Sumer) fia”, i. e. 25. század körül) Lagas városkirálya, a lagasi dinasztia negyedik tagja.
Új!!: Rituális alapkő és Akurgal · Többet látni »
Éannatum
alapító táblájának felirata,A szöveg átírását lásd a rituális alapkő cikkben amelyben testvére, Énannatum is előfordul. A szövegben megnevezi apját, testvérét, saját címe enszi. Éannatum (e2-an-na-tum2, pontosabb átírással Éannatúm) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, Akurgal fia, Ur-Nanse unokája volt az i. e. 25. század körül.
Új!!: Rituális alapkő és Éannatum · Többet látni »
Éninnu
Az Éninnu rituális alapító dokumentuma, amit szertartás keretében helyeztek el rituális alapkőként a templom építésének kezdése előtt Az Éninnu (sumer: E2.NINNU, „az ötvenek szentélye”) az ókori Sumerbeli Lagas város fő szentélye, a várost védelmező Ningirszu temploma volt.
Új!!: Rituális alapkő és Éninnu · Többet látni »
Dingir
A DINGIR vagy DIĜIR (sumer–akkád, óbabiloni,, óasszír, hettita, újasszír–újbabiloni) az egyik legfontosabb sumer ékjel.
Új!!: Rituális alapkő és Dingir · Többet látni »
Enlil
Enlil (vagy Enlíl) a sumer „istenek ura” volt, miután ezt a címet megszerezte apjától, Antól, „az istenek atyjától”.
Új!!: Rituális alapkő és Enlil · Többet látni »
Enszi
EN, ENSI írásjel Az enszi (sumer: ENSI vagy ENSI3, ENME, helytartó, sokszor akkádul patesi) a mezopotámiai kora dinasztikus kor (i. e. 3000-2350) egyik sumer uralkodói címe volt.
Új!!: Rituális alapkő és Enszi · Többet látni »
Entemena
alapköve a Lugalkigiseduduval kötött testvérségről, a legrégibb ismert diplomáciai „okirat” Entemena (i. e. 2400 körül) az ókori sumer városállam, Lagas uralkodója, enszije, I. Enannatum fia, Éannatum unokaöccse volt.
Új!!: Rituális alapkő és Entemena · Többet látni »
Gudea
Gudea (középső kronológia szerint i. e. 22. század) az ókori Sumer városállama, Lagas uralkodója (enszi) volt az Akkád Birodalmat megdöntő gutik uralma végén vagy annak befejeztével.
Új!!: Rituális alapkő és Gudea · Többet látni »
I. Enannatum
I.
Új!!: Rituális alapkő és I. Enannatum · Többet látni »
Istár
Istár a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője. párthus koporsóból Az akkád-babiloni Istar a sumer Innin, Inanna vagy Ninanna (vagy) megfelelője, a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb.
Új!!: Rituális alapkő és Istár · Többet látni »
Ki (ékírás)
Ki (sumer: „föld”, „alsó”, ékírással) a sumer mitológia egyik istenanyja.
Új!!: Rituális alapkő és Ki (ékírás) · Többet látni »
Lagas
Lagas (sumer nyelven lagaš raktárházat jelent. a ki determinatívummal.LAKI vagy.LAKI, „raktárváros”, LagašKI, vagy) Dél-Mezopotámia egyik legjelentősebb sumer városa volt a Tigris folyó mentén.
Új!!: Rituális alapkő és Lagas · Többet látni »
Lugal
A lugal vagy lúgal (ékírással:,, 50px) sumer nyelven nagy ember, tulajdonképpen király, uralkodó.
Új!!: Rituális alapkő és Lugal · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: Rituális alapkő és Mezopotámia · Többet látni »
Ningírszu (település)
Ningírszu (sumer nin-gir2-suki) a kora ókori Sumer egyik jelentős települése.
Új!!: Rituális alapkő és Ningírszu (település) · Többet látni »
Ningirszu (település)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ningírszu (település).
Új!!: Rituális alapkő és Ningirszu (település) · Többet látni »
Ninurta
Ninurta (DNIN.UR.TA) a sumerek és akkádok nyelvén is azonos néven tisztelt ősi istenalak.
Új!!: Rituális alapkő és Ninurta · Többet látni »
Sumerek
Szakállas férfi, talán a papkirály, kb. i.e.3300 A sumerek ókori mezopotámiai nép voltak a mai Irak középső és déli részén az i. e. 4. évezred végétől az i. e. 2. évezred elejéig.
