Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
13 kapcsolatok: Angol forradalom, Beaumarisi vár, Flint, Gwynedd, Harlechi vár, I. Eduárd angol király, I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban, Ispán, Istálló, Kézi kovácsolás, Középkor, Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai, Wales.
Angol forradalom
Az angol forradalom elnevezés alatt az 1640-től az 1649-ig tartó eseménysorozatot értjük, mely I. Károly és így a monarchia (időleges) megdöntéséhez vezetett.
Új!!: Rhuddlani vár és Angol forradalom · Többet látni »
Beaumarisi vár
A vár belső udvara A beaumarisi vár Észak-Wales egyik műemléke, Beaumaris városban, Anglesey szigeten, Gwynedd megyében.
Új!!: Rhuddlani vár és Beaumarisi vár · Többet látni »
Flint
#ÁTIRÁNYÍTÁS Flint (egyértelműsítő lap).
Új!!: Rhuddlani vár és Flint · Többet látni »
Gwynedd
Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); (walesi)) megye Északnyugat-Walesben.
Új!!: Rhuddlani vár és Gwynedd · Többet látni »
Harlechi vár
A harlechi vár Észak-Wales egyik műemléke, kettős falú vár, mely egy tengerhez közeli dombon helyezkedik el.
Új!!: Rhuddlani vár és Harlechi vár · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Rhuddlani vár és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban
I.
Új!!: Rhuddlani vár és I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban · Többet látni »
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Új!!: Rhuddlani vár és Ispán · Többet látni »
Istálló
Az istálló a háziállatokat magába fogadó fedett helyiség, épület avagy egész épületcsoport, mely az állatokat az időjárás viszontagságai ellen megvédi, nekik pihenő és nyugvó helyet ad és célirányos beosztásával azoknak etetését, ápolását és felügyeletét biztosítja.
Új!!: Rhuddlani vár és Istálló · Többet látni »
Kézi kovácsolás
Középkori kovácsmester Mai kovácsok munka közben Kovácsműhely egy walesi skanzenben A kézi kovácsoláskor a munkadarabot a kovácsok kovácsüllőn vagy kovácssatuban, általában kézi kalapáccsal vagy egyéb segédeszközök igénybevételével alakítják.
Új!!: Rhuddlani vár és Kézi kovácsolás · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Rhuddlani vár és Középkor · Többet látni »
Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai
Windsor kastélya, Anglia Kilkenny várkastélya, Írország Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai fontos katonai, gazdasági és társadalmi szerepet játszottak a két ország történelme során.
Új!!: Rhuddlani vár és Nagy-Britannia és Írország várai és kastélyai · Többet látni »
Wales
Wales (walesiül: Cymru,, magyarosan leggyakrabban velsz) Nyugat-Európában található, egyike az Egyesült Királyságot alkotó négy tagországnak.
Új!!: Rhuddlani vár és Wales · Többet látni »
