Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
105 kapcsolatok: Aachen, Alzey, Amberg, Baden, Baden-Württemberg, Badeni Nagyhercegség, Bajor Királyság, Bajorország, Bajorország uralkodóinak listája, Bayreuth, Bécsi kongresszus, Belgium, Csehek, Csehország, Dánia, Düsseldorf, Első világháború, Elzász, Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem, Francia nyelv, Franciaország, Habsburg-család, Harmincéves háború, Heidelberg, Heidelbergi várkastély, Hessen, Hesseni Nagyhercegség, Holland nyelv, Hollandia, I. Frigyes német-római császár, I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem, I. Miksa bajor király, I. Miksa bajor választófejedelem, I. Napóleon francia császár, II. Ferdinánd magyar király, II. Frigyes német-római császár, II. Frigyes pfalzi választófejedelem, II. Károly pfalzi választófejedelem, III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem, III. Lajos pfalzi választófejedelem, III. Miksa bajor választófejedelem, IV. Frigyes pfalzi választófejedelem, IV. Károly német-római császár, IV. Lajos német-római császár, János Vilmos pfalzi választófejedelem, Katzenelnbogen, Károly badeni nagyherceg, Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem, Latin rítusú katolikus egyház, Lotaringia, ..., Lunéville-i béke, Luxemburg, Mainz, Mannheim, Második világháború, Mosel, Napóleoni háborúk, Német Aranybulla, Német nyelv, Német-római Birodalom, Németek, Németország, Népszövetség, Nürnberg, Neckar, Neuburg, Pavia, Pápa (egyházfő), Párizsi béke (1814), Pfalz uralkodóinak listája, Pfalzi örökösödési háború, Pfalzi nyelv, Porosz Királyság, Protestáns Unió, Rajna, Rajna-vidék-Pfalz, Rajnai Szövetség (1658), Reformáció, Rupert német király, Saar-vidék, Solms, Spanyol örökösödési háború, Speyer, Sulzbach, Szász-Anhalt, Trier, V. Károly német-római császár, Választófejedelem, Vesztfáliai béke, Württemberg, Wittelsbach-ház, Worms (település), XIV. Lajos francia király, 1085, 1356, 16. század, 1618, 1648, 1688, 1720, 1803, 1806, 1816, 915, 945. Bővíteni index (55 több) »
Aachen
bélyeg Az aacheni városháza Aachen (franciául: Aix-la-Chapelle, latinul: Aquisgranum, hollandul: Aken) város Németország nyugati szélén, a Maas folyótól nem messze.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Aachen · Többet látni »
Alzey
Alzey város Németország Rajna-vidék-Pfalz tartományában, az A61-es és A63-as autópálya csomópontjánál.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Alzey · Többet látni »
Amberg
Amberg város Németországban, Bajorország keleti régiójában.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Amberg · Többet látni »
Baden
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baden (egyértelműsítő lap).
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Baden · Többet látni »
Baden-Württemberg
Baden-Württemberg (német kiejtés: pfalzi nyelven Bade-Wirddebärsch) a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi tartománya.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Baden-Württemberg · Többet látni »
Badeni Nagyhercegség
A Badeni Nagyhercegség 1806–1918 között fennállt német szabadállam volt a mai Baden-Württemberg területén.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Badeni Nagyhercegség · Többet látni »
Bajor Királyság
A Bajor Királyság német államalakulat volt a mai Bajorország, Saarpfalz járás és részben Rajna-vidék-Pfalz területén, amely e néven 1805–1918 között állt fenn.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Bajor Királyság · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Bajorország · Többet látni »
Bajorország uralkodóinak listája
Nagy Károly a birodalmához csatolta a Bajor Hercegséget 788-ban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Bajorország uralkodóinak listája · Többet látni »
Bayreuth
Bayreuth (IPA|baɪˈʁɔʏt|) város Németországban, Felső-Frankföld (Oberfranken) kormányzati kerület székvárosa.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Bayreuth · Többet látni »
Bécsi kongresszus
A bécsi kongresszus 1814–1815-ben Bécsben az osztrák államkancellár, Metternich vezetésével, valamennyi európai állam (az Oszmán Birodalom kivételével) részvételével megtartott nemzetközi kongresszus, amelynek célja Európa napóleoni háborúk utáni politikai rendezése volt.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Bécsi kongresszus · Többet látni »
Belgium
Belgium vagy hivatalos nevén Belga Királyság nyugat-európai ország, a Benelux államok tagja.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Belgium · Többet látni »
Csehek
A csehek (cseh nyelven: Češi, archaikus cseh nyelven: Čechové) Közép-Európában élő, a nyugati szlávokhoz tartozó népcsoport, ma Csehország lakóit jelenti.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Csehek · Többet látni »
Csehország
Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Csehország · Többet látni »
Dánia
Dánia, vagy hivatalos nevén a Dán Királyság skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Dánia · Többet látni »
Düsseldorf
Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Düsseldorf · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Első világháború · Többet látni »
Elzász
Elzász (elzászi nyelven Elsàss) Franciaország egyik északkeleti régiója volt 2016-ig, ma a Nagy Keleti régió (Grand Est) része, amelynek székhelye Strasbourg.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Elzász · Többet látni »
Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem
Fülöp Vilmos (Neuburg an der Donau, 1615. november 24. – Bécs, 1690. szeptember 2.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1685–1690), az első katolikus rajnai palotagróf.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Fülöp Vilmos pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Francia nyelv · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Franciaország · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Habsburg-család · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Harmincéves háború · Többet látni »
Heidelberg
Heidelberg (régebben Heidelberga) város Németországban, Baden-Württemberg tartományban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Heidelberg · Többet látni »
Heidelbergi várkastély
„''Zordan dőlt nagy idők titkaitól nehéz'' ''árnyával s az egész völgyre feküdt a vár'' ''orkán tépte falakkal;'' ''ám az örök Nap ifjitó'' ''fényt ontott a gigász tömbre, a rom körül'' ''zöldebb volt a borostyán, a hegyoldalon'' ''nyájas lombjukat erdők'' ''zúgatták le a vár felől''.” Friedrich Hölderlin: Heidelberg (Rónay György fordítása) A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete, Heidelberg városának jelképe.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Heidelbergi várkastély · Többet látni »
Hessen
Hessen német tartomány mai formájában 1946-ban jött létre.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Hessen · Többet látni »
Hesseni Nagyhercegség
A Hesseni Nagyhercegség (németül: Großherzogtum Hessen, vagy Großherzogtum Hessen und bei Rhein) vagy Hessen-Darmstadt egy történelmi állam a mai Németország területén.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Hesseni Nagyhercegség · Többet látni »
Holland nyelv
A holland, régiesen németalföldi (Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél. A Belgium északi részén beszélt flamand gyakorlatilag azonos vele, a különböző elnevezés a politikai megosztásra utal. A kettőt együtt szabatosabban németalföldi nyelvként emlegetik. Legközelebbi rokona az afrikánsz, vagy más néven búr nyelv, amely eredetileg a hollandból alakult ki. A dél-afrikai holland telepesek nyelvjárásai távol az anyaországtól jelentősen differenciálódtak, s felvettek német, francia, fríz és bennszülött elemeket is. A holland és az afrikánsz beszélők kölcsönösen megértik egymás szavát.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Holland nyelv · Többet látni »
Hollandia
Hollandia, hivatalosan a Holland Királyság északnyugat-európai ország, amely tengerentúli területekkel is rendelkezik a Karib-térségben.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Hollandia · Többet látni »
I. Frigyes német-római császár
I.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és I. Frigyes német-római császár · Többet látni »
I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem
Károly Lajos pfalzi választófejedelem (Heidelberg, 1617. december 22. – Edingen mellett, 1680. augusztus 28.) a Rajnai Palotagrófság uralkodója (1648-1680).
Új!!: Rajnai Palotagrófság és I. Károly Lajos pfalzi választófejedelem · Többet látni »
I. Miksa bajor király
Miksa József (teljes nevén; Schwetzingen, Pfalz–Zweibrücken, 1756. május 27. – München, Bajor Királyság, 1825. október 13.), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg, 1799-től Berg hercege, valamint bajor és pfalzi választófejedelem IV.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és I. Miksa bajor király · Többet látni »
I. Miksa bajor választófejedelem
I.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és I. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »
I. Napóleon francia császár
Napoléon Bonaparte (Ajaccio, Korzika, Franciaország, 1769. augusztus 15. – Longwood, Szent Ilona-sziget, Nagy-Britannia, 1821. május 5.) francia tábornok, hadvezér, politikus, a Francia Köztársaság első konzulja 1799 és 1804 között, majd I. Napóleon néven a Francia Birodalom császára először 1804 és 1814 között, majd száz nap erejéig 1815 márciusa és júniusa között.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és I. Napóleon francia császár · Többet látni »
II. Ferdinánd magyar király
II.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és II. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
II. Frigyes német-római császár
II.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és II. Frigyes német-római császár · Többet látni »
II. Frigyes pfalzi választófejedelem
II.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és II. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
II. Károly pfalzi választófejedelem
II.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és II. Károly pfalzi választófejedelem · Többet látni »
III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem
III.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem · Többet látni »
III. Lajos pfalzi választófejedelem
III.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és III. Lajos pfalzi választófejedelem · Többet látni »
III. Miksa bajor választófejedelem
III.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és III. Miksa bajor választófejedelem · Többet látni »
IV. Frigyes pfalzi választófejedelem
IV.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és IV. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
IV. Lajos német-római császár
IV.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és IV. Lajos német-római császár · Többet látni »
János Vilmos pfalzi választófejedelem
János Vilmos pfalzi választófejedelem 1690 és 1716 között.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és János Vilmos pfalzi választófejedelem · Többet látni »
Katzenelnbogen
Katzenelnbogen település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Katzenelnbogen · Többet látni »
Károly badeni nagyherceg
I.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Károly badeni nagyherceg · Többet látni »
Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem
Károly Tivadar pfalzi választófejedelem 1742 és 1777 között és bajor választófejedelem 1777 és 1799 között.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Károly Tivadar pfalzi és bajor választófejedelem · Többet látni »
Latin rítusú katolikus egyház
JHS, YHS - Jézus nevének görög rövidítéséből származó monogramja, latinul ''„Iesus Hominum Salvator”'' azaz „Jézus, az emberek Üdvözítője” http://lexikon.katolikus.hu/I/IHS.html Magyar Katolikus Lexikon > I > IHS, lexikon.katolikus.hu szentmisén (Tallinn, Észtország) azonos.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Latin rítusú katolikus egyház · Többet látni »
Lotaringia
Lotaringia (franciául: Lorraine) Franciaország egyik északi régiója volt 2016-ig, központja Metz volt.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Lotaringia · Többet látni »
Lunéville-i béke
A Német-római Birodalom területi veszteségei az 1801-es lunéville-e békeszerződésben A lunéville-i béke (1801. február 9.): Franciaország és a Habsburg Birodalom által Lunéville francia városban, a Beauvau-Craon palotában megkötött különbéke a második koalíció Bonaparte Napóleon elleni háborúja idején.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Lunéville-i béke · Többet látni »
Luxemburg
Luxemburg, hivatalosan Luxemburgi Nagyhercegség egy minden oldaláról szárazföld által határolt kis ország Északnyugat-Európában.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Luxemburg · Többet látni »
Mainz
Mainz Németország Rajna-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Mainz · Többet látni »
Mannheim
Mannheim Stuttgart után Baden-Württemberg tartomány második legnagyobb városa Németországban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Mannheim · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Második világháború · Többet látni »
Mosel
A Mosel (franciául Moselle, hollandul Moezel) folyó Franciaország, Luxemburg és Németország területén, a Rajna bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Mosel · Többet látni »
Napóleoni háborúk
A napóleoni háborúk Európa jelentős részére, illetve Észak-Afrika, Ázsia és az Atlanti-óceán bizonyos területeire kiterjedő, globális konfliktusok sorozata volt 1799 és 1815 között; a korszak „világháborújának” is nevezik.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Napóleoni háborúk · Többet látni »
Német Aranybulla
Az Aranybulla trieri példánya, a 31 fejezetből álló dokumentumot hét eredeti példányban készítették el, és a ráfüggesztett aranypecsétről nevezték el IV. (Luxemburgi) Károly portréja az aranypecséten A német Aranybulla egy IV. (Luxemburgi) Károly által 1356-ban, a tartományurak nyomására kiadott okirat, mely a német-római birodalom alkotmányául szolgált.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Német Aranybulla · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Német nyelv · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Németek · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Németország · Többet látni »
Népszövetség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nemzetek Szövetsége.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Népszövetség · Többet látni »
Nürnberg
Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi tartományban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Nürnberg · Többet látni »
Neckar
A Neckar (Nicarus, Nicerus) a Rajna 397 km hosszú jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Neckar · Többet látni »
Neuburg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Neuburg (egyértelműsítő lap).
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Neuburg · Többet látni »
Pavia
Pavia (IPA paˈviːa) város az olaszországi Lombardia régióban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Pavia · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Párizsi béke (1814)
A párizsi béke (1814. május 30.) az I. Napóleon francia császár ellen alakult hatodik koalíció tagjainak (Egyesült Királyság, Oroszország, Poroszország, Ausztria) békéje Franciaországgal.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Párizsi béke (1814) · Többet látni »
Pfalz uralkodóinak listája
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Pfalz uralkodóinak listája · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Pfalzi nyelv
A pfalzi nyelvet, más néven pfalzi német nyelvet (pfalziul Pälzischi Sprooch, németül Pfälzische Sprache) Németországban, Rajna-vidék–Pfalz tartományban beszélik mintegy egymillióan.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Pfalzi nyelv · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Porosz Királyság · Többet látni »
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Protestáns Unió · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Rajna · Többet látni »
Rajna-vidék-Pfalz
Erbeskopf Rajna-vidék-Pfalz (pfalzi nyelven Rhoilond-Palz) Németország szövetségi tartománya az ország délnyugati részén Mainz tartományi székhellyel.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Rajna-vidék-Pfalz · Többet látni »
Rajnai Szövetség (1658)
A Német-római Birodalom államai 1648-ban, a vesztfáliai békeszerződés után. János Fülöp mainzi érsek Az 1658-as Rajnai Szövetség, más néven Rajnai Liga (németül Rheinischer Bund, Rheinische Allianz, néha Erster Rheinbund, franciául Ligue du Rhin) Mazarin bíboros szervező munkája eredményeképpen jött létre a francia érdekek támogatására, a Német-római Birodalom fejedelemségei közül 50 rajnai herceg és a Mainzi Érsekség részvételével, részben a török, részben a Habsburgok ellen.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Rajnai Szövetség (1658) · Többet látni »
Reformáció
A reformáció vagy más nevein hitújítás, protestáns reformáció vagy európai reformáció, a nyugati kereszténység egyik jelentős mozgalma volt a 16. századi Európában, amely vallási és politikai kihívást jelentett a katolikus egyház és különösen a pápai tekintély számára, ami abból fakadt, hogy a katolikus egyházban hibákat és visszaéléseket fedeztek fel.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Reformáció · Többet látni »
Rupert német király
Pfalzi Rupert, (1352. május 5. 119. oldal – 1410. május 18.) német király 1400-tól, rajnai palotagróf és választófejedelem (pfalzi választó) 1398-tól III.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Rupert német király · Többet látni »
Saar-vidék
A Saar-vidék (németül Saarland, pfalziul Saarlond) Németország egyik szövetségi tartománya az ország délnyugati részén.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Saar-vidék · Többet látni »
Solms
Solms település Németországban, Hessen tartományban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Solms · Többet látni »
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Spanyol örökösödési háború · Többet látni »
Speyer
Speyer város (középkori latin neve: Spira) Németországban, Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Speyer · Többet látni »
Sulzbach
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sulzbach (egyértelműsítő lap).
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Sulzbach · Többet látni »
Szász-Anhalt
Szász-Anhalt (németül: Sachsen-Anhalt) Németország egyik tartománya.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Szász-Anhalt · Többet látni »
Trier
Trier (ejtsd kb: tríör (tʁiːɐ̯),, luxemburgi nyelven: Tréier) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Trier · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és V. Károly német-római császár · Többet látni »
Választófejedelem
A Német-római Birodalom címere Frankfurtban. A német királyt 1356-tól hét választófejedelem választotta meghttp://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor Lajos. IV. Károly. Az arany bulla A választófejedelem (németül Kurfürst, latinul elector) a német királyokat, illetve a német-római császárokat választó testület tagja a Német-római Birodalomban.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Választófejedelem · Többet látni »
Vesztfáliai béke
#ÁTIRÁNYÍTÁS Harmincéves háború#A vesztfáliai béke Kategória:1648 Kategória:Európa történelme Kategória:Békeszerződések en:Peace of Westphalia ca:Pau de Westfàlia cs:Vestfálský mír da:Westfalske fred de:Westfälischer Friede eo:Vestfalia Paco es:Paz de Westfalia fr:Traités de Westphalie he:שלום וסטפליה it:Pace di Westfalia ja:ヴェストファーレン条約 ko:베스트팔렌 조약 la:Pax Westphalica nl:Vrede van Westfalen no:Freden i Westfalen pl:Pokój westfalski 1648 pt:Paz de Vestfália ro:Pacea Westfalică ru:Вестфальский мир sk:Vestfálsky mier sl:Vestfalski mir sr:Вестфалски мир sv:Westfaliska freden tr:Vestfalya Antlaşması uk:Вестфальський мир 1648 zh:威斯特法倫和約.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Vesztfáliai béke · Többet látni »
Württemberg
#ÁTIRÁNYÍTÁS Württemberg (egyértelműsítő lap).
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Württemberg · Többet látni »
Wittelsbach-ház
A Wittelsbach-ház, egy bajor származású uralkodóház, melynek tagjai a 11. századtól uralkodtak Bajorországban a királyság 1918-as fennállásáig, valamint 1214 és 1805 között a Pfalzi grófság (majd választófejedelemség) uralkodóit is adták.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Wittelsbach-ház · Többet látni »
Worms (település)
Worms (németül: Worms) „megyei jogú város” Rajna-Pfalz tartomány délkeleti részén, a Rajna nyugati partján.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és Worms (település) · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
1085
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1085 · Többet látni »
1356
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1356 · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 16. század · Többet látni »
1618
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1618 · Többet látni »
1648
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1648 · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1688 · Többet látni »
1720
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1720 · Többet látni »
1803
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1803 · Többet látni »
1806
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1806 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 1816 · Többet látni »
915
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 915 · Többet látni »
945
Nincs leírás.
Új!!: Rajnai Palotagrófság és 945 · Többet látni »
