23 kapcsolatok: Alfa-részecske, Anyag (fizika), Atommag, Béta-bomlás, Diffúzió, Elektromos mező, Elektron, Evolúció, Föld, Felezési idő, Gamma-sugárzás, Hőmérséklet, Izokron kormeghatározás, Izotóp, Kémiai elem, Mágneses mező, Neutron, Nuklid, Nyomás, Proton, Radioaktivitás, Rendszám (kémia), Szénizotópos kormeghatározás.
Alfa-részecske
Az alfa-bomlás az atommagbomlások egyik fajtája, melynek során alfa-részecske szabadul ki az atommagból.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Alfa-részecske · Többet látni »
Anyag (fizika)
Az anyag a testeket alkotó valóság, aminek számtalan megjelenési formája lehet.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Anyag (fizika) · Többet látni »
Atommag
A hélium-4 atom képi ábrázolása. A magban a két protont piros, a két neutront kék szín jelöli. Az ábra egymástól elkülönülten mutatja a részecskéket, a valóságban azonban a két proton a térben egymással átfedve, nagy valószínűséggel az atommag középpontjában található meg, és ugyanez igaz a neutronokra is, így mind a négy részecske pontosan ugyanazon a helyen fordul elő a legnagyobb valószínűséggel. A különálló részecskék klasszikus képe ezért nem tudja modellezni a nagyon kis atommagokban tapasztalt töltéseloszlást Az atomok tömegének legnagyobb része egy, az atom térfogatához képest igen kis méretű, pozitív töltésű atommagban koncentrálódik.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Atommag · Többet látni »
Béta-bomlás
A magfizika – és általában véve a nukleáris tudományok – területén a β-bomlás a spontán atommag-átalakulások egyik fajtáját jelenti, mely a gyenge kölcsönhatás eredménye.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Béta-bomlás · Többet látni »
Diffúzió
Diffúzió A diffúzió a fizikában, kémiában és biológiában használatos fogalom.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Diffúzió · Többet látni »
Elektromos mező
280x280px A villamos tér, másképpen az elektromos mező, vagy elektromos tér a fizikában az a közeg, ami az elektromos töltések egymásra hatását közvetíti.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Elektromos mező · Többet látni »
Elektron
Az elektron (az ógörög ήλεκτρον, borostyán szóból) negatív elektromos töltésű elemi részecske, amely az atommaggal együtt kémiai részecskéket alkot, és felelős a kémiai kötésekért.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Elektron · Többet látni »
Evolúció
#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Evolúció · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Föld · Többet látni »
Felezési idő
A felezési idő megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt egy folytonos, monoton csökkenő vizsgált érték feleződik.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Felezési idő · Többet látni »
Gamma-sugárzás
A gamma-sugárzás (jele γ), nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzás, melynek frekvenciája 1019 Hz feletti, illetve hullámhossza 20–30 pikométer alatti.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Gamma-sugárzás · Többet látni »
Hőmérséklet
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Hőmérséklet · Többet látni »
Izokron kormeghatározás
Az izokron kormeghatározás a radiometrikus kormeghatározás egyik fajtája, ami a leányizotóp mennyiségét ugyanazon elem egy másik izotópjáéhoz hasonlítja, elkerülve ezzel a szennyeződéssel és a kezdeti anya-leány arány ismeretlenségével kapcsolatos problémákat.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Izokron kormeghatározás · Többet látni »
Izotóp
Egy adott kémiai elem atomjai között különböző tömegszámú atomfajták lehetnek.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Izotóp · Többet látni »
Kémiai elem
A kémiai elemek olyan egyszerű anyagok, melyeket azonos atomok építenek fel, kémiailag tovább már nem bonthatók (kémiai úton nem bonthatók tovább többféle, kémiailag tiszta anyagra).
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Kémiai elem · Többet látni »
Mágneses mező
A mágneses mező (másként mágneses tér) mágneses erőtér.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Mágneses mező · Többet látni »
Neutron
A neutron diagramja két le-kvarkkal, egy fel-kvarkkal és vörös gluonnal (a. m. ragasztó) A neutron az atommag egyik összetevője, ezért a protonnal együtt nukleonnak nevezzük.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Neutron · Többet látni »
Nuklid
8O8-ra zoomolt nuklidtérkép, bomlásmódok szerint színezve A IUPAC „Arany Könyv” szerint a nuklid olyan atomfajta, melyet a tömegszáma, a rendszáma és a magjának energiaállapota határoz meg, feltéve, hogy az utóbbi közepes élettartama elég hosszú ahhoz, hogy megfigyelhető legyen.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Nuklid · Többet látni »
Nyomás
A nyomás fizikai mennyiség, állapothatározó.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Nyomás · Többet látni »
Proton
Nincs leírás.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Proton · Többet látni »
Radioaktivitás
Az alfa-sugárzás hélium atommagokból áll, és akár egy vékony papír is elnyeli őket. A béta-sugárzás elektronsugárzás, és egy alumíniumlemez nyeli el őket. A gamma-sugárzás elnyelésére a leghatékonyabb anyag az ólom, mely megfelelő vastagság esetén teljesen elnyeli a sugárzást. Becquerel fényképlemeze A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Radioaktivitás · Többet látni »
Rendszám (kémia)
A kémiai elemek rendszáma (Z) megmutatja az elem helyét a periódusos rendszerben, és egyenlő az adott elem atomjaiban levő protonok számával.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Rendszám (kémia) · Többet látni »
Szénizotópos kormeghatározás
A szénizotópos kormeghatározás olyan radiometrikus kormeghatározási módszer, amely a természetben előforduló 14C izotópot használja a széntartalmú anyagok korának meghatározására kb.
Új!!: Radiometrikus kormeghatározás és Szénizotópos kormeghatározás · Többet látni »