24 kapcsolatok: Csernisov Gépgyár, Gázturbinás sugárhajtómű, MiG–1, MiG–105, MiG–15, MiG–17, MiG–19, MiG–21, MiG–23, MiG–25, MiG–27, MiG–29, MiG–3, MiG–31, MiG–8, MiG–9, Moszkva, OKB, Orosz ábécé, Oroszország, Repülőgép, Tveri terület, 1939, 1980-as évek.
Csernisov Gépgyár
A Csernisov Gépgyár, teljes nevén a V. V. Csernisov nevét viselő Moszkvai Gépgyártó Vállalat NyRt. (oroszul: ОАО Московское машиностроительное предприятие имени В.В. Чернышёва) Moszkvában működő, gázturbinás hajtóműveket előállító orosz gépgyártó vállalat, mely repülőgéphajtóművek karbantartásával és nagyjavításával is foglalkozik.
Új!!: RSZK MiG és Csernisov Gépgyár · Többet látni »
Gázturbinás sugárhajtómű
Egy korai De Havilland Goblin II gázturbinás sugárhajtómű. Balra a centrifugálkompreszor, középen a csöves égésterek láthatók. A kép jobb oldalán a fúvócső, előtte pedig a turbina helyezkedik el. A gázturbinás sugárhajtómű olyan – elsősorban repülőgépeken alkalmazott – gázturbina, amelynél a nagy sebességgel kiáramló égéstermékek reakcióereje szolgáltatja a tolóerőt.
Új!!: RSZK MiG és Gázturbinás sugárhajtómű · Többet látni »
MiG–1
A MiG–1 (oroszul: МиГ–1) szovjet vadászrepülőgép volt a második világháború alatt, amelyet az 1939-ben magassági vadászgépekre kiírt pályázatra terveztek.
Új!!: RSZK MiG és MiG–1 · Többet látni »
MiG–105
A MiG–105 a Spiral program része mely egy orbitális űrrepülőgép létrehozására irányuló szovjet projekt eredménye, egy személyzettel rendelkező kísérleti jármű volt, amit a kis sebességű kezelhetőség és leszállás vizsgálatára használtak.
Új!!: RSZK MiG és MiG–105 · Többet látni »
MiG–15
A MiG–15 (NATO-kódja: Fagot) a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában (OKB–155) kifejlesztett szovjet első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép.
Új!!: RSZK MiG és MiG–15 · Többet látni »
MiG–17
A MiG–17 (NATO-kódja: Fresco) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurjevics-tervezőirodában kifejlesztett első generációs sugárhajtású vadászrepülőgép.
Új!!: RSZK MiG és MiG–17 · Többet látni »
MiG–19
A MiG–19-es (NATO-kódja: Farmer) a Szovjetunió első szuperszonikus vadászrepülőgépe, fejlesztése az 1950-es években zajlott, a típus a MiG–17-esen alapult.
Új!!: RSZK MiG és MiG–19 · Többet látni »
MiG–21
A MiG–21 (oroszul: МиГ–21; NATO-kódja: Fishbed) a Szovjetunióban, a Mikojan–Gurevics Tervezőirodában (OKB–155) az 1950-es évek második felében kifejlesztett teljesen fémépítésű, félhéjszerkezetű, deltaszárnyú, behúzható futóművel, gázturbinás sugárhajtóművel, utánégetővel, hermetikusan zárható kabinnal, katapultüléssel ellátott, egyszemélyes, elsősorban frontvadász feladatkörre kifejlesztett kis hatótávolságú, merevszárnyú repülőgéptípus.
Új!!: RSZK MiG és MiG–21 · Többet látni »
MiG–23
A Mikojan–Gurjevics MiG–23 (Микоян–Гуревич МиГ–23) egyhajtóműves, változtatható szárnynyilazású harmadik generációs vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a MiG–21 repülőgépek leváltására.
Új!!: RSZK MiG és MiG–23 · Többet látni »
MiG–25
A Mikojan–Gurjevics MiG–25 (Микоян–Гуревич МиГ–25) két hajtóműves, harmadik generációs, nagy sebességű elfogó vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban a Mikojan tervezőirodában (OKB–155) fejlesztettek ki, elsősorban az SR–71 Blackbird stratégiai felderítő és a sorozatgyártásra nem került XB–70 Valkyrie szuperszonikus nehézbombázó repülőgépek elfogására.
Új!!: RSZK MiG és MiG–25 · Többet látni »
MiG–27
A MiG–27 (cirill betűkkel: МиГ–27–NATO-kódneve: Flogger) szovjet vadászbombázó repülőgép, melyet az 1970-es években fejlesztettek ki a MiG–23-ból.
Új!!: RSZK MiG és MiG–27 · Többet látni »
MiG–29
A MiG–29-es (oroszul: МиГ-29; NATO-kódja: Fulcrum) a Mikojan tervezőirodában (OKB–155) a szovjet honi légvédelem számára kifejlesztett kis hatótávolságú elfogó-vadászrepülőgép, amely korlátozottan földi célok támadására is alkalmas volt.
Új!!: RSZK MiG és MiG–29 · Többet látni »
MiG–3
A MiG–3 (oroszul: МиГ–3) szovjet vadászrepülőgép volt a második világháború alatt.
Új!!: RSZK MiG és MiG–3 · Többet látni »
MiG–31
''A ''MiG–31'' egy Szaratovban kiállított példánya'' A Mikojan–Gurjevics MiG–31 (Микоян–Гуревич МиГ–31) negyedik generációs, kétüléses, két hajtóműves, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet a MiG–25-ből a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a gyér repülőtér-hálózattal rendelkező szibériai és távol-keleti területek védelmére.
Új!!: RSZK MiG és MiG–31 · Többet látni »
MiG–8
A MiG–8 Utka (oroszul: МиГ–8 Утка; Utka.
Új!!: RSZK MiG és MiG–8 · Többet látni »
MiG–9
A MiG–9 (NATO-kódja: kezdetben Type 1, később Fargo) a Szovjetunióban a Mikojan–Gurevics-tervezőirodában (OKB–155) közvetlenül a második világháború után kifejlesztett sugárhajtású vadászrepülőgép.
Új!!: RSZK MiG és MiG–9 · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: RSZK MiG és Moszkva · Többet látni »
OKB
OKB a Szovjetunióban a repülés, a rakétatechnika és általában a hadiipar területén működő Kísérleti Tervezőiroda vagy Különleges Tervezőiroda orosz elnevezésének rövidítése (ОКБ – Опытно-конструкторское бюро, vagy отдельное /особое/ конструкторское бюро).
Új!!: RSZK MiG és OKB · Többet látni »
Orosz ábécé
A modern orosz ábécé (русский алфавит) a cirill ábécé (кириллица) egyik változata.
Új!!: RSZK MiG és Orosz ábécé · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: RSZK MiG és Oroszország · Többet látni »
Repülőgép
Boeing 747-es repülőgép A repülőgép a levegőnél nehezebb olyan közlekedési eszköz, mely a légkörben halad, merev felületei és a levegő reakcióerejéből keletkező felhajtóerő segítségével a repülési magasság és irány megváltoztatására, illetve megtartására képes motor vagy hajtómű segítségével.
Új!!: RSZK MiG és Repülőgép · Többet látni »
Tveri terület
A Tveri terület (oroszul Тверская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység.
Új!!: RSZK MiG és Tveri terület · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: RSZK MiG és 1939 · Többet látni »
1980-as évek
Nincs leírás.
Új!!: RSZK MiG és 1980-as évek · Többet látni »
Átirányítja itt:
MiG, Mikojan-Gurjevics-tervezőiroda, Mikojan-tervezőiroda, Mikojan–Gurjevics-tervezőiroda, OKB-155, OKB–155.