Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Püspöki palota (Székesfehérvár)

Index Püspöki palota (Székesfehérvár)

A székesfehérvári püspöki palota a Székesfehérvári egyházmegye központja.

25 kapcsolatok: Anjou, Barokk, Belváros (Székesfehérvár), Biedermeier, Ciszterci templom (Székesfehérvár), Copf stílus, Empire (stílus), Fő utca (Székesfehérvár), I. István magyar király, I. Lajos magyar király, II. József magyar király, Magyarország, Nagy Ignác (püspök), Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár), Országalma (Székesfehérvár), Prohászka Ottokár, Székesfehérvár, Székesfehérvári egyházmegye, Székesfehérvári püspökök listája, Székesfehérvári Püspöki Könyvtár, Városház tér (Székesfehérvár), XVI. Lajos-stílus, 1788, 1801, 19. század.

Anjou

#ÁTIRÁNYÍTÁS Anjou (egyértelműsítő lap).

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Anjou · Többet látni »

Barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Barokk · Többet látni »

Belváros (Székesfehérvár)

A Belváros (pontosabb megnevezésekkel: óváros, vár, történelmi belváros vagy szűk értelemben vett belváros) Székesfehérvár egyik legkisebb városrésze, mely történelmi és turisztikai szempontból Magyarország egyik legfontosabb területének számít.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Belváros (Székesfehérvár) · Többet látni »

Biedermeier

date.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Biedermeier · Többet látni »

Ciszterci templom (Székesfehérvár)

A Nagyboldogasszony- és Nepomuki Szent János-templom (közismertebben: ciszterci templom, Szent János-templom) Székesfehérvár belvárosának egyik legjellegzetesebb műemléke.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Ciszterci templom (Székesfehérvár) · Többet látni »

Copf stílus

A copf stílus vagy egyszerűen csak copf (egyéb elnevezései: klasszicizáló késő barokk, paróka stílus, protestáns barokk) művészeti stílus volt a német nyelvű régiókban a 18. század második felében, ahonnan Magyarországra is átterjedt.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Copf stílus · Többet látni »

Empire (stílus)

Országalma. Az épület az empire szellemében épült, de a copf stílus jegyeit is magán hordozza Ruhavonal és frizura, rajz 1810-ből Az empire (kiejtés: ampír) stílus.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Empire (stílus) · Többet látni »

Fő utca (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Fő utca a Belváros leghosszabb sétálóutcája, a város egyik fő turisztikai célpontja.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Fő utca (Székesfehérvár) · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és I. István magyar király · Többet látni »

I. Lajos magyar király

I.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és I. Lajos magyar király · Többet látni »

II. József magyar király

II.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és II. József magyar király · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Magyarország · Többet látni »

Nagy Ignác (püspök)

Séllyei Nagy Ignác (Székesfehérvár, 1733. július 25. – Pest, 1789. december 9.) teológiai doktor, az első székesfehérvári püspök.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Nagy Ignác (püspök) · Többet látni »

Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár)

A székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika (vagy Szűz Mária-bazilika, királyi bazilika, koronázóbazilika, főbazilika) a középkori Magyar Királyság legnagyobb és legfontosabb temploma volt, melyet I. István király kezdett el építtetni nem sokkal az államalapítás után.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Nagyboldogasszony-bazilika (Székesfehérvár) · Többet látni »

Országalma (Székesfehérvár)

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Országalma (Székesfehérvár) · Többet látni »

Prohászka Ottokár

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10. – Budapest, 1927. április 2.) magyar római katolikus pap, egyházi író, kétszeres, filozófiai és teológiai doktor, politikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, országgyűlési képviselő, 1905-től haláláig Székesfehérvár tizenötödik megyés püspöke.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Prohászka Ottokár · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Székesfehérvár · Többet látni »

Székesfehérvári egyházmegye

A Székesfehérvári egyházmegye a 12 magyarországi római katolikus egyházmegye egyike.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Székesfehérvári egyházmegye · Többet látni »

Székesfehérvári püspökök listája

Dulánszky Nándor Pauer János Steiner Fülöp Az alábbi lista a Mária Terézia királynő és VI. Piusz pápa által 1777-ben alapított Székesfehérvári egyházmegye püspökeit sorolja föl.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Székesfehérvári püspökök listája · Többet látni »

Székesfehérvári Püspöki Könyvtár

A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár létezését 1777-től, az egyházmegye megalapításától számíthatjuk.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Székesfehérvári Püspöki Könyvtár · Többet látni »

Városház tér (Székesfehérvár)

A Városház tér (a középkorban latinul: Teatrum Civitatis) Székesfehérvár főtere.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és Városház tér (Székesfehérvár) · Többet látni »

XVI. Lajos-stílus

Enteriőr XVI. Lajos-stílusban A XVI.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és XVI. Lajos-stílus · Többet látni »

1788

Nincs leírás.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és 1788 · Többet látni »

1801

Nincs leírás.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és 1801 · Többet látni »

19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.

Új!!: Püspöki palota (Székesfehérvár) és 19. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »