Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
29 kapcsolatok: Újságírás, Bécs, Berty László, Dunaharaszti, Első világháború, Garay János (vívó), Gerentsér László, III. Béla Gimnázium, Italo Santelli, Kolozsvár, Lichteneckert István, Lux Margit, Magyarország, Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon, Műegyetemi AFC, Olimpiai játékok, Osztrák–Magyar Monarchia, Pánd, Rády József, Roger Ducret, Schenker Zoltán, Széchy László, Tersztyánszky Ödön (vívó), Uhlyárik Jenő, Vívás, Vívás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon, 1922, 1924, 1924. évi nyári olimpiai játékok.
Újságírás
Hagyományos újságírók munkában az 1940-es években Az újságírás a hírek, leíró és szemléltető anyagok és vélemények közlésének mestersége a nyilvánosság felé az erre rendelkezésre álló médiumok, különösen az újságok, a televízió-adások, rádióadások és az internet útján.
Új!!: Pósta Sándor és Újságírás · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: Pósta Sándor és Bécs · Többet látni »
Berty László
Berty László vagy Berti László olimpiai bajnok magyar vívó, edző.
Új!!: Pósta Sándor és Berty László · Többet látni »
Dunaharaszti
Dunaharaszti város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Pósta Sándor és Dunaharaszti · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Pósta Sándor és Első világháború · Többet látni »
Garay János (vívó)
Garay János, Garai János (Budapest, 1889. február 23. – Mauthausen, 1945. május 3.) olimpiai bajnok kardvívó.
Új!!: Pósta Sándor és Garay János (vívó) · Többet látni »
Gerentsér László
Gerentsér László (Szeged, 1873. január 26. – Budapest, 1942. január 12.) magyar vívómester, atléta, testnevelő pedagógus és sportszakíró.
Új!!: Pósta Sándor és Gerentsér László · Többet látni »
III. Béla Gimnázium
A III.
Új!!: Pósta Sándor és III. Béla Gimnázium · Többet látni »
Italo Santelli
Italo Santelli, lovag (magyarosan: Santelli Italo) (Carrodano, La Spezia megye, Olasz Királyság, 1866. augusztus 15. – Budapest, Magyarország, 1945. február 8.) Magyarországon élő, dolgozó olasz vívómester.
Új!!: Pósta Sándor és Italo Santelli · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Pósta Sándor és Kolozsvár · Többet látni »
Lichteneckert István
Lichteneckert István (néhol Lichtneckert István) (Szabadka, 1892. augusztus 17. – Budapest, 1929. november 10.) olimpiai bronzérmes magyar tőrvívó, orvos.
Új!!: Pósta Sándor és Lichteneckert István · Többet látni »
Lux Margit
Lux Margit (külföldön: Margarete Lux; Szombathely, 1902. április 10. – 1952 után) magyar némafilm színésznő.
Új!!: Pósta Sándor és Lux Margit · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pósta Sándor és Magyarország · Többet látni »
Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon
Magyarország a franciaországi Párizsban megrendezett 1924. évi nyári olimpiai játékok egyik részt vevő nemzete volt, nyolcvankilenc sportolóval vett részt.
Új!!: Pósta Sándor és Magyarország az 1924. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
Műegyetemi AFC
A Műegyetemi AFC (teljes nevén: Műegyetemi Atlétikai és Football Club, röviden: MAFC) egy 1897-ben alapított budapesti sportegyesület, amely tagja volt az első magyar labdarúgó-bajnokságnak.
Új!!: Pósta Sándor és Műegyetemi AFC · Többet látni »
Olimpiai játékok
Az Olimpiai játékok ötkarikás szimbóluma, melyet a modernkori olimpiai játékok alapítója, Pierre de Coubertin báró, a modern olimpiai eszme elindítója tervezett 1913-ban. Valószínűleg az öt kontinenst, míg egy másik magyarázat szerint a sport alapelveit szimbolizálják: szenvedély, hit, győzelem, munkaerkölcs, sportszerűség. Az olimpiai játékok több sportágat magába foglaló nemzetközi eseménysorozat az ókori olümpiai játékok mintájára.
Új!!: Pósta Sándor és Olimpiai játékok · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Pósta Sándor és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pánd
Pánd község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Pósta Sándor és Pánd · Többet látni »
Rády József
Rády József (Szekszárd, 1884. szeptember 22. – Balatonkenese, 1957. október 11.) olimpiai bajnok vívó, honvéd vezérőrnagy.
Új!!: Pósta Sándor és Rády József · Többet látni »
Roger Ducret
Roger François Ducret olimpiai bajnok francia vívó.
Új!!: Pósta Sándor és Roger Ducret · Többet látni »
Schenker Zoltán
Ozoray Schenker Zoltán olimpiai bajnok vívó, katonatiszt, sportszakíró.
Új!!: Pósta Sándor és Schenker Zoltán · Többet látni »
Széchy László
Széchy László olimpiai ezüstérmes magyar vívó, gépészmérnök, a Fővárosi Elektromos Művek egykori igazgatója.
Új!!: Pósta Sándor és Széchy László · Többet látni »
Tersztyánszky Ödön (vívó)
Vitéz nádasi Tersztyánszky Ödön kard- és tőrvívó, honvéd ezredes; polihisztor, kétszeres olimpiai bajnok, olimpiai ezüst- és bronz-, illetve Európa-bajnoki ezüstérmes, tizenháromszoros magyar bajnok; Tersztyánszky Ödön jogász, alkotmánybíró apja.
Új!!: Pósta Sándor és Tersztyánszky Ödön (vívó) · Többet látni »
Uhlyárik Jenő
Uhlyárik Jenő olimpiai ezüstérmes vívó, sportvezető, honvédtiszt.
Új!!: Pósta Sándor és Uhlyárik Jenő · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: Pósta Sándor és Vívás · Többet látni »
Vívás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon
Az 1924. évi nyári olimpiai játékokon vívásban hét versenyszámot rendeztek.
Új!!: Pósta Sándor és Vívás az 1924. évi nyári olimpiai játékokon · Többet látni »
1922
Nincs leírás.
Új!!: Pósta Sándor és 1922 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Pósta Sándor és 1924 · Többet látni »
1924. évi nyári olimpiai játékok
Az 1924.
Új!!: Pósta Sándor és 1924. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
