Tartalomjegyzék
39 kapcsolatok: Érsekújvár, Babócsa, Baranya vármegye, Baranyavár, Bécs, Belgrád, Berzence, Bubics Zsigmond, Dárda (település), Dráva, Dunántúl, Esterházy Pál (nádor), Eszék, Eszéki híd, Európa, Február 6., Habsburg Birodalom, Habsburg–török háború (1663–64), Horvátország, Január 21., Január 27., Január 29., Január 31., Kassa, Köprülü Ahmed, Magyar Királyság, Magyarország, Mohács, Nagykanizsa, Oszmán Birodalom, Pécs, Pellérd, Raimondo Montecuccoli, Rajnai Szövetség (1658), Szerémség, Téli hadjárat (1664), Török hódoltság, Wolfgang Julius von Hohenlohe, Zrínyi Miklós (költő).
Érsekújvár
Érsekújvár (szlovákul: Nové Zámky, németül: Neuhäus(e)l, latinul: Novum Castrum, törökül: Uyvar) város Szlovákiában.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Érsekújvár
Babócsa
Babócsa község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Babócsa
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Baranya vármegye
Baranyavár
Baranyavár falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Baranyavár
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Bécs
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Belgrád
Berzence
Berzence nagyközség Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Berzence
Bubics Zsigmond
Bubics Zsigmond katolikus pap, kassai püspök, művészettörténész, történész.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Bubics Zsigmond
Dárda (település)
Dárda kicsi város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Dárda (település)
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Dráva
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Dunántúl
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Esterházy Pál (nádor)
Eszék
Eszék Luigi Ferdinando Marsigli ''Mappa Generalis'' térképén (1726) Eszék város Horvátországban.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Eszék
Eszéki híd
Az eszéki híd mintegy nyolc kilométer hosszan átívelő fahíd volt a Dráva folyón, Eszék mellett.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Eszéki híd
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Európa
Február 6.
Névnapok: Dorottya, Dóra + Agmánd, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Ámor, Annadóra, Ditte, Dolli, Dórabella, Doren, Dorinka, Dorit, Dorka, Dorkás, Dorotea, Doroti, Gara, Júnó, Kalliszta, Kasszandra, Korvin, Manda, Mendi, Menodóra, Réka, Szamanta, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla, Titusz.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Február 6.
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Habsburg Birodalom
Habsburg–török háború (1663–64)
Az 1663–64-es Habsburg–török háború vagy hetedik Habsburg–török háború a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Habsburg–török háború (1663–64)
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Horvátország
Január 21.
Névnapok: Ágnes + Aglent, Agnéta, Anissza, Baranka, Epifánia, Inez.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Január 21.
Január 27.
Névnapok: Angelika + Andelin, Andelina, Angyal, Angyalka, Botár, Janek, János, Krizosztom, Krizsán, Lotár, Ulászló, Vincencia.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Január 27.
Január 29.
Névnapok: Adél + Adala, Adália, Adela, Adelaida, Adélia, Adelin, Eta, Etelka, Ferenc, Szaléz, Szalók, Valér, Valérián.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Január 29.
Január 31.
Névnapok: Marcella + Círus, Csikó, Csörsz, Gamáliel, Geminián, Janek, János, Ludovika, Lujza, Péter, Pető, Vulfia, Zella, Zsella.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Január 31.
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Kassa
Köprülü Ahmed
Képe az 1898-as kiadású ''Magyarország vármegyéi városai: Vasvármegye'' c. könyvből Köprülü Ahmed törökül Köprülü Fazıl Ahmed, horvátosan Ahmed Ćuprilić (1635 k. – Konstantinápoly 1676.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Köprülü Ahmed
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Magyar Királyság
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Magyarország
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Mohács
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Nagykanizsa
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Oszmán Birodalom
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Pécs
Pellérd
Pellérd község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Pellérd
Raimondo Montecuccoli
Gróf Raimondo Montecuccoli (Modena, 1609. február 21. – Linz, 1680. október 16.) olasz származású német-római császári hadvezér, hadtudós.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Raimondo Montecuccoli
Rajnai Szövetség (1658)
A Német-római Birodalom államai 1648-ban, a vesztfáliai békeszerződés után. János Fülöp mainzi érsek Az 1658-as Rajnai Szövetség, más néven Rajnai Liga (németül Rheinischer Bund, Rheinische Allianz, néha Erster Rheinbund, franciául Ligue du Rhin) Mazarin bíboros szervező munkája eredményeképpen jött létre a francia érdekek támogatására, a Német-római Birodalom fejedelemségei közül 50 rajnai herceg és a Mainzi Érsekség részvételével, részben a török, részben a Habsburgok ellen.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Rajnai Szövetség (1658)
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Szerémség
Téli hadjárat (1664)
A téli hadjárat más néven eszéki hadjárat Zrínyi Miklós hadjárata 1664 télutóján, mely során 240 km-t hatolt be seregével török területre.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Téli hadjárat (1664)
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Török hódoltság
Wolfgang Julius von Hohenlohe
Wolfgang Julius von Hohenlohe, teljes nevén Wolfgang Julius von Hohenlohe-Neuenstein, magyarul: Hohenlohe Farkas Gyula (Neuenstein 1622. augusztus 3. – Frankfurt am Main 1698. december 26.) német hadvezér és Hohenlohe-Neuenstein grófja, mely családjának névadója is egyben.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Wolfgang Julius von Hohenlohe
Zrínyi Miklós (költő)
Zrínyi Miklós, gróf (horvátul: Nikola Zrinski) (Csáktornya, 1620. május 3. – Zrínyifalva, 1664. november 18.) horvát bán, Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja, főlovászmester, királyi tanácsos, légrádi főkapitány, nagybirtokos főnemes, költő, hadvezér és politikus, hadtudós.
Megnézni Pécs ostroma (1664) és Zrínyi Miklós (költő)