Tartalomjegyzék
13 kapcsolatok: Csűr, Fakürt, Fokos, Hatlyukú furulya, Kanászkürt, Karám (néprajz), Lószerszám, Magyar népviselet, Néprajz, Pásztor, Szaru, Szárnyék, Tilinkó.
Csűr
A csűr vagy pajta a magyar népi építészetben a gazdasági épületek egy sajátos, építészeti jegyei alapján nem tipologizálható, csak funkcionálisan körülhatárolható típusa: az az épület, amelyben hagyományosan a szálas gabona cséplése folyt.
Megnézni Pásztorművészet és Csűr
Fakürt
A fakürt kürt módjára megszólaltatott egyenes, ívelt vagy pipaszerű kónikus facső.
Megnézni Pásztorművészet és Fakürt
Fokos
Egy Rákóczi korabeli fokos másolat A fokos a baltára hasonlító, de annál kisebb méretű vágó fegyver, illetve szerszám volt, melyet hagyományőrzésből a 20.
Megnézni Pásztorművészet és Fokos
Hatlyukú furulya
A hatlyukú furulya (köznyelvben néha csak furulya) az ajaksípos fúvós hangszerek családjába tartozik, a dugós furulya magyar népzenében használt változata.
Megnézni Pásztorművészet és Hatlyukú furulya
Kanászkürt
A kanászkürt a szarvasmarha szarvából készült magyar népi fúvós hangszer, a tölcséres fúvókájú hangszerek családjába tartozik.
Megnézni Pásztorművészet és Kanászkürt
Karám (néprajz)
Juh karám Izlandon A karám a magyar népi építészetben és a hagyományos állattartásban az állatállomány (sertés, juh, szarvasmarha, ló) egyben tartására, részben időjárás elleni védelmére szolgáló kezdetleges, csak falazatból álló, fedetlen építmény.
Megnézni Pásztorművészet és Karám (néprajz)
Lószerszám
Modern lószerszámok egy akadályversenyen részt vevő lovon A lószerszám megnevezés egyaránt jelenti a hagyományos harci felszerelést és a kocsivontatáshoz használt szereléket is.
Megnézni Pásztorművészet és Lószerszám
Magyar népviselet
Szinezett metszet "''Eger vidéki lakosok''", 1830 körül Torockói népviselet Mezőkövesdi népviselet (1915) A magyar népviselet a magyarság hagyományos öltözködési módja.
Megnézni Pásztorművészet és Magyar népviselet
Néprajz
A néprajz (idegen szóval etnográfia, a görög εθνος, ethnosz, azaz „nép” és γραφεια, grapheia, azaz „rajz” szavakból) a hagyományos életmódot folytató (paraszti, nomád vagy zsákmányoló-gyűjtögető) népcsoportok mindennapi tárgyait, művészetét (építészet, díszítőművészet, zene, tánc), valamint hagyománykincsüket (szokásaik, hitviláguk, énekes és szóbeli értékeik) felölelő jelenségek elnevezése.
Megnézni Pásztorművészet és Néprajz
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Megnézni Pásztorművészet és Pásztor
Szaru
A szaru az ember körmének, az állatok karmának, patájának és szarvának anyaga.
Megnézni Pásztorművészet és Szaru
Szárnyék
A szárnyék a magyar népi építészetben és a hagyományos állattartásban vesszőből font vagy nádból korcolt, újabban deszkából összeállított nyitott építmény, tulajdonképpen fedetlen fennálló falazat, amely a legelőn tartózkodó állatok számára nyújt védelmet a szél ellen.
Megnézni Pásztorművészet és Szárnyék
Tilinkó
A tilinkó mint hangszernév sokféle népi fúvós hangszert, furulyát, fűzfasípot jelölhet, de szűkebb értelemben a hangképző nyílás nélküli perem-, vagy néha dugós furulya elnevezése.
Megnézni Pásztorművészet és Tilinkó