Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Letöltés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Páskándi Géza

Index Páskándi Géza

Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, a Nemzeti Színház irodalmi tanácsadója.

55 kapcsolatok: Az eb olykor emeli lábát, Bacsó Péter, Börtönbüntetés, Budapest, Bukarest, Csigó László, Digitális Irodalmi Akadémia, Dráma, Duna-delta, Előre (napilap, 1953–1989), Farkasréti temető, Hány az óra, Vekker úr?, Holnap lesz fácán, Ifjúmunkás, Irodalomelmélet (Erdély), József Attila-díj, Kampfl József, Képvers, Kolozsvár, Kortárs (folyóirat), Kossuth-díj, Kriterion Könyvkiadó, Léner Péter, Magyar Írószövetség, Magyar Örökség díj, Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Televízió, Magyarok, Magyarország, Május 18., Május 19., Műfordítás Erdélyben, Móricz Zsigmond Színház, Mihályfi Imre, Nemzeti Színház, Novella, Palásthy György, Páskándiné Sebők Anna, Posztumusz, Rakéta Regénytár, Regény, Sára Sándor, Sík Ferenc, Seprődi Kiss Attila, Szatmárhegy, Szép Ernő-jutalom, Szép versek, Színházi adattár, Utunk, 1933, ..., 1949, 1953, 1957, 1991, 1995. Bővíteni index (5 több) »

Az eb olykor emeli lábát

Az eb olykor emeli lábát Páskándi Géza verses abszurd mesedrámája.

Új!!: Páskándi Géza és Az eb olykor emeli lábát · Többet látni »

Bacsó Péter

Bacsó Péter (Kassa, 1928. január 6. – Budapest, 2009. március 11.) Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Páskándi Géza és Bacsó Péter · Többet látni »

Börtönbüntetés

A börtönbüntetés a szabadságvesztés büntetés börtön fokozatban történő végrehajtási módja, illetve annak tartama.

Új!!: Páskándi Géza és Börtönbüntetés · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Páskándi Géza és Budapest · Többet látni »

Bukarest

Bukarest Románia fővárosa, politikai, ipari, kereskedelmi és kulturális központja, valamint legnagyobb városa.

Új!!: Páskándi Géza és Bukarest · Többet látni »

Csigó László

Csigó László (Budapest, 1948. november 7. – Budapest, 2023. január 5.) magyar fotóművész, alkalmazott fotográfus.

Új!!: Páskándi Géza és Csigó László · Többet látni »

Digitális Irodalmi Akadémia

A magyar Digitális Irodalmi Akadémia 1998.

Új!!: Páskándi Géza és Digitális Irodalmi Akadémia · Többet látni »

Dráma

A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.

Új!!: Páskándi Géza és Dráma · Többet látni »

Duna-delta

A Duna-delta (románul Delta Dunării) 3446 km²-nyi területével Európa második legnagyobb deltatorkolata a Volga-delta mögött, Románia és Ukrajna területén.

Új!!: Páskándi Géza és Duna-delta · Többet látni »

Előre (napilap, 1953–1989)

Az Előre a Bukarestben 1947.

Új!!: Páskándi Géza és Előre (napilap, 1953–1989) · Többet látni »

Farkasréti temető

A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg.

Új!!: Páskándi Géza és Farkasréti temető · Többet látni »

Hány az óra, Vekker úr?

A Hány az óra, Vekker úr? egy 1984-ben készült, 1985-ben bemutatott színes, magyar filmszatíra, amit Páskándi Géza: Weisskopf úr, hány óra? című novellájából Bacsó Péter rendezett, Tolmár Tamás közreműködésével.

Új!!: Páskándi Géza és Hány az óra, Vekker úr? · Többet látni »

Holnap lesz fácán

A Holnap lesz fácán Sára Sándor filmrendező 1974-ben készült, 1975-ben bemutatott szatírája.

Új!!: Páskándi Géza és Holnap lesz fácán · Többet látni »

Ifjúmunkás

Az Ifjúmunkás 1922–1989 között Romániában kiadott magyar nyelvű folyóirat.

Új!!: Páskándi Géza és Ifjúmunkás · Többet látni »

Irodalomelmélet (Erdély)

Irodalomelmélet (Erdély, 1918-1989) – romániai magyar viszonylatban az irodalomtudomány többi ágához képest kevésbé önállósult.

Új!!: Páskándi Géza és Irodalomelmélet (Erdély) · Többet látni »

József Attila-díj

József Attila költő, a díj névadója (1924) A József Attila-díj a Minisztertanács által 1950-ben alapított, kiemelkedő irodalmi tevékenységért adományozható, a művészeti középdíjak kategóriájába tartozó állami irodalmi díj.

Új!!: Páskándi Géza és József Attila-díj · Többet látni »

Kampfl József

Kampfl József (Monor, 1939. június 13. – Budapest, 2020. december 11.) magyar szobrász.

Új!!: Páskándi Géza és Kampfl József · Többet látni »

Képvers

Eiffel-tornyot megjelenítő ''La tour Eiffel'' című képverse A képvers vagy kalligram olyan vers, amely a betűk, szavak, szövegrészletek, verssorok és versszakok sajátos grafikai-tipográfiai elrendezésével egyszersmind képileg is megjeleníti – akár utalásszerűen is – a tartalmi mondanivalót, vagy éppen annak ellenkezőjét.

Új!!: Páskándi Géza és Képvers · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.

Új!!: Páskándi Géza és Kolozsvár · Többet látni »

Kortárs (folyóirat)

A Kortárs (1957–) irodalmi és kritikai folyóirat; a szerkesztés és kiadás székhelye Budapest, megjelenés havonként.

Új!!: Páskándi Géza és Kortárs (folyóirat) · Többet látni »

Kossuth-díj

magyar állami kitüntetés névadója A Kossuth-díj a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetés, amely Kossuth Lajosról kapta a nevét.

Új!!: Páskándi Géza és Kossuth-díj · Többet látni »

Kriterion Könyvkiadó

A romániai Kriterion Könyvkiadó nevének jelentése mérce, mely a kiadó minőségi igényét hivatott kifejezni.

Új!!: Páskándi Géza és Kriterion Könyvkiadó · Többet látni »

Léner Péter

Léner Péter Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, színigazgató, érdemes művész; Léner András színész és rendező édesapja.

Új!!: Páskándi Géza és Léner Péter · Többet látni »

Magyar Írószövetség

A Magyar Írószövetség, 1989 előtti nevén Magyar Írók Szövetsége a magyar írók 1945-ben alapított szakmai, érdekvédelmi és társadalmi szervezete.

Új!!: Páskándi Géza és Magyar Írószövetség · Többet látni »

Magyar Örökség díj

A Magyar Örökség díjat Farkas Balázs, Fekete György és Makovecz Imre javaslatára a Magyarországért Alapítvány kuratóriuma hozta létre 1995-ben.

Új!!: Páskándi Géza és Magyar Örökség díj · Többet látni »

Magyar Művészeti Akadémia

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.

Új!!: Páskándi Géza és Magyar Művészeti Akadémia · Többet látni »

Magyar Televízió

A Magyar Televízió (MTV) 1957 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény volt.

Új!!: Páskándi Géza és Magyar Televízió · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Páskándi Géza és Magyarország · Többet látni »

Május 18.

Névnapok: Alexandra, Erik + Alexa, Alicia, Blandina, Bódog, Erika, Erős, Félix, Hanga, Kámea, Kamilla, Klaudetta, Klaudia, Klaudiána, Szandra, Szantána, Szantina, Szendi, Toszka, Xandra.

Új!!: Páskándi Géza és Május 18. · Többet látni »

Május 19.

Névnapok: Ivó, Milán + Aldvin, Alvián, Alvin, Bernarda, Bernardina, Buda, Celeszta, Celesztin, Celesztina, Dukász, Emiliána, Ivonn, Káldor, Milton, Tuzson, Vulkán, Yvonne.

Új!!: Páskándi Géza és Május 19. · Többet látni »

Műfordítás Erdélyben

#ÁTIRÁNYÍTÁS Romániai magyar műfordítás.

Új!!: Páskándi Géza és Műfordítás Erdélyben · Többet látni »

Móricz Zsigmond Színház

A Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza 1980 óta állandó társulattal rendelkező színháza.

Új!!: Páskándi Géza és Móricz Zsigmond Színház · Többet látni »

Mihályfi Imre

Mihályfi Imre (Győr, 1930. január 7. –) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész, tanár, a Magyar Televízió örökös tagja.

Új!!: Páskándi Géza és Mihályfi Imre · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Páskándi Géza és Nemzeti Színház · Többet látni »

Novella

A novella a szépirodalomhoz tartozó kisepikai műfaj.

Új!!: Páskándi Géza és Novella · Többet látni »

Palásthy György

Palásthy György (Esztergom, 1931. január 12. – Budapest, 2012. április 16.) Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró.

Új!!: Páskándi Géza és Palásthy György · Többet látni »

Páskándiné Sebők Anna

Páskándiné Sebők Anna, P. Sebők Anna (Kolozsvár, 1943. szeptember 28. – Budapest, 2022. május 6.) kultúrtörténész, író, filmrendező, Páskándi Géza felesége.

Új!!: Páskándi Géza és Páskándiné Sebők Anna · Többet látni »

Posztumusz

A posztumusz (a latin postumus szóból, gyakran előfordul a hibás poszthumusz alakban is) melléknévi jelzőt általában valakinek a halála után megvalósult jogosultságra, publikációra, elismerésre alkalmazzuk.

Új!!: Páskándi Géza és Posztumusz · Többet látni »

Rakéta Regénytár

A Rakéta Regénytár (logója alapján a közismert rövidítése: RaRe) az 1978-as ünnepi könyvhéten indult könyvsorozat volt, mely 1990-ig jelent meg.

Új!!: Páskándi Géza és Rakéta Regénytár · Többet látni »

Regény

Lev Tolsztoj Jókai Mór A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja.

Új!!: Páskándi Géza és Regény · Többet látni »

Sára Sándor

Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – Budapest, 2019. szeptember 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Páskándi Géza és Sára Sándor · Többet látni »

Sík Ferenc

Sík Ferenc (Békéscsaba, 1931. március 25. – Budapest, 1995. január 16.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar rendező, érdemes- és kiváló művész, a Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja.

Új!!: Páskándi Géza és Sík Ferenc · Többet látni »

Seprődi Kiss Attila

Seprődi Kiss Attila (Sepsiszentgyörgy, 1941. február 17. – Budapest, 2008. augusztus 1.) erdélyi magyar színházi és televíziós rendező, műfordító, színész, Kiss Árpád (1902) és Seprődi Anna (1902) fia.

Új!!: Páskándi Géza és Seprődi Kiss Attila · Többet látni »

Szatmárhegy

Szatmárhegy település Romániában, Szatmár megyében.

Új!!: Páskándi Géza és Szatmárhegy · Többet látni »

Szép Ernő-jutalom

A Szép Ernő-jutalom (nevezik Szép Ernő-díjnak is) egy 1984-ben alapított irodalmi díj, melyet drámaíróknak osztanak ki évente, általában három kategóriában.

Új!!: Páskándi Géza és Szép Ernő-jutalom · Többet látni »

Szép versek

A Szép versek évente megjelenő kortárs magyar költészeti antológia a Magvető Kiadó kiadásában.

Új!!: Páskándi Géza és Szép versek · Többet látni »

Színházi adattár

A Színházi adattár az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) által létrehozott digitális színháztörténeti adatbázisok gyűjteménye.

Új!!: Páskándi Géza és Színházi adattár · Többet látni »

Utunk

Utunk a romániai magyarság irodalmi, művészeti és kritikai hetilapja.

Új!!: Páskándi Géza és Utunk · Többet látni »

1933

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és 1933 · Többet látni »

1949

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és 1949 · Többet látni »

1953

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és 1953 · Többet látni »

1957

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és 1957 · Többet látni »

1991

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és 1991 · Többet látni »

1995

Nincs leírás.

Új!!: Páskándi Géza és 1995 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »