Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: Alexăndrel, Bojár, Iași megye, Jászvásár, Magyarország, Mihail Sadoveanu, Moldva (régió), Municípium (Románia), Norvégia, Román nyelv, Románia, Szeret, Várpalota, 1419, 1453, 17. század, 1880, 1890, 19. század, 1912, 1916, 1926, 1929, 1940, 1943, 1960, 1961, 1972, 1977, 1992, 2003.
Alexăndrel
#ÁTIRÁNYÍTÁS II. Sándor moldvai fejedelem.
Új!!: Páskán és Alexăndrel · Többet látni »
Bojár
Bojárnak nevezték Oroszországban, Bulgáriában, Moldvában és Havasalföldön a földesurakat, nemes embereket.
Új!!: Páskán és Bojár · Többet látni »
Iași megye
Iași megye (magyarosan: Jász) Romániában, Moldva északkeleti részén található.
Új!!: Páskán és Iași megye · Többet látni »
Jászvásár
Jászvásár (románul Iași, németül Jassenmarkt, törökül: Yaş) város Romániában, az ország negyedik legnépesebb városa, Iași megye székhelye és a Jászvásári egyházmegye püspöki székvárosa.
Új!!: Páskán és Jászvásár · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Páskán és Magyarország · Többet látni »
Mihail Sadoveanu
Mihail Sadoveanu (Páskán, Egyesült Fejedelemségek, 1880. november 5. – Bukarest, Román Népköztársaság, 1961. október 19.) román író.
Új!!: Páskán és Mihail Sadoveanu · Többet látni »
Moldva (régió)
Nyugat-Moldva, más néven Moldva vagy Román Moldva, a Moldvai fejedelemség történelmi és földrajzi része, Kelet-északkelet-Romániában.
Új!!: Páskán és Moldva (régió) · Többet látni »
Municípium (Románia)
A municípium (magyarra a tartományi rendszer bevezetéséig törvényhatósági jogú város vagy hibásan törvényhatóság, újabban megyei jogú város alakban is fordítják) a közigazgatási területi egységek egyik típusa Romániában, a városi önkormányzatok egyik jogi kategóriája.
Új!!: Páskán és Municípium (Románia) · Többet látni »
Norvégia
Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában.
Új!!: Páskán és Norvégia · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Páskán és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Páskán és Románia · Többet látni »
Szeret
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szeret (egyértelműsítő lap).
Új!!: Páskán és Szeret · Többet látni »
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Új!!: Páskán és Várpalota · Többet látni »
1419
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1419 · Többet látni »
1453
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1453 · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Páskán és 17. század · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1880 · Többet látni »
1890
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1890 · Többet látni »
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
Új!!: Páskán és 19. század · Többet látni »
1912
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1912 · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1916 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1926 · Többet látni »
1929
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1929 · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1940 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1943 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1960 · Többet látni »
1961
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1961 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1972 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1977 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Páskán és 1992 · Többet látni »
2003
* A friss víz nemzetközi éve.
Új!!: Páskán és 2003 · Többet látni »
