Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
18 kapcsolatok: Affin geometria, Albert Einstein, Bolyai Farkas, Bolyai János, Egyenes, Elemek, Eukleidész (matematikus), Euklideszi axiómák, Gömbi geometria, Geometria, Hiperbolikus geometria, Maradék axiómarendszer, Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, Párhuzamosság, Projektív geometria, Relativitáselmélet, René Descartes, Sík (geometria).
Affin geometria
A matematika, azon belül a geometria területén használatos az affin geometria fogalma.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Affin geometria · Többet látni »
Albert Einstein
Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból. A 6-os a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy tévhit, miszerint Einstein rossz lett volna matematikából Albert Einstein (Ulm, 1879. március 14. – Princeton, 1955. április 18.) zsidó származású német Nobel-díjas elméleti fizikus; egyes tudományos és laikus körökben a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Albert Einstein · Többet látni »
Bolyai Farkas
Bolyai Farkas (Bólya, 1775. február 9. – Marosvásárhely, 1856. november 20.) magyar matematikus, 1832-től a Magyar Tudós Társaság tagja.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Bolyai Farkas · Többet látni »
Bolyai János
Bolyai János (Kolozsvár, 1802. december 15. – Marosvásárhely, 1860. január 27.) magyar matematikus és hadmérnök.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Bolyai János · Többet látni »
Egyenes
Az egyenes a pont és a sík mellett a geometria egyik alapfogalma.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Egyenes · Többet látni »
Elemek
Az Elemek (eredetileg görögül Στοιχεία) Eukleidész nevezetes összefoglaló munkája a matematika elemeiről.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Elemek · Többet látni »
Eukleidész (matematikus)
Alexandriai Eukleidész (görög betűkkel: Εὐκλείδης; régiesen: Euklidész; i. e. 300 körül született) egyiptomi hellenisztikus matematikus, akit később a geometria atyjaként is emlegettek.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Eukleidész (matematikus) · Többet látni »
Euklideszi axiómák
Az euklideszi axiómákat és posztulátumokat Eukleidész ókori matematikus fogalmazta meg Elemek című művében.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Euklideszi axiómák · Többet látni »
Gömbi geometria
right A gömbi geometria a geometria egy ágazata, ami a gömbfelületet írja le.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Gömbi geometria · Többet látni »
Geometria
Geometria tanítása a középkori Franciaországban (1300-as évek eleje) Cyclopaediában.'' A geometria vagy mértan a matematika térbeli törvényszerűségek, összefüggések leírásából kialakult ága, melynek a tér mennyiségi viszonyainak leírása még ma is fontos alkalmazása.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Geometria · Többet látni »
Hiperbolikus geometria
Oktaéder a hiperbolikus térben A hiperbolikus geometria egy nemeuklideszi geometria, amiben az euklideszi párhuzamossági axiómát a hiperbolikus axióma helyettesíti.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Hiperbolikus geometria · Többet látni »
Maradék axiómarendszer
Az Eukleidész Elemek című művében közölt axiómarendszer az 5. posztulátumban fogalmazza meg a párhuzamosság euklideszi értelmezését.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Maradék axiómarendszer · Többet látni »
Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij
Nyikolaj Lobacsevszkij Emlékműve Kazanyban (1896) Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij, (Nyizsnyij Novgorod, 1792. december 1. – Kazany, 1856. február 24.) kiemelkedő orosz matematikus, aki Bolyai Jánossal egyidőben, de tőle függetlenül, a nemeuklideszi geometria egyik megteremtője.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Nyikolaj Ivanovics Lobacsevszkij · Többet látni »
Párhuzamosság
Az euklideszi geometriában két egyenes párhuzamos, ha egysíkúak, és nem metszik egymást.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Párhuzamosság · Többet látni »
Projektív geometria
A projektív geometria a következőket jelentheti: 1.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Projektív geometria · Többet látni »
Relativitáselmélet
Albert Einstein relativitáselmélete a fizika egyik részterülete, mely a klasszikus mechanika általánosítása.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Relativitáselmélet · Többet látni »
René Descartes
René Descartes (ejtsd: röné dékárt), latinosított nevén Renatus Cartesius (La Haye-en-Touraine (ma Descartes (Indre-et-Loire)), Franciaország, 1596. március 31. – Stockholm, 1650. február 11.) francia filozófus, természetkutató és matematikus.
Új!!: Párhuzamossági axióma és René Descartes · Többet látni »
Sík (geometria)
A 3 koordinátasík A sík a geometriában, azon belül tipikusan a kétdimenziós síkgeometriában és a háromdimenziós térgeometriában fontos fogalom.
Új!!: Párhuzamossági axióma és Sík (geometria) · Többet látni »
