Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pádár Anita

Index Pádár Anita

Pádár Anita (Karcag, 1979. március 30. –) válogatott magyar labdarúgó, csatár.

44 kapcsolatok: Algarve-kupa, Az év magyar labdarúgója, Íris SC, Csatár (labdarúgás), Karcag, László Kórház SC, Magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), Magyar női labdarúgó-válogatott, Magyar női labdarúgókupa, Magyarország, Március 30., Mexikói női labdarúgó-válogatott, MTK Hungária FC (női csapat), Origo.hu, Pécska, Renova FC, Román női labdarúgó-válogatott, Szolnoki TE, 1. FC Femina, 1979, 1993–1994-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1994–1995-ös magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1995–1996-os magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1995–1996-os magyar női labdarúgókupa, 1996–1997-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1997–1998-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1997–1998-as magyar női labdarúgókupa, 1998–1999-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 1999–2000-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2000–2001-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2001–2002-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2002–2003-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2003–2004-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2004–2005-ös magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2005–2006-os magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2006–2007-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2007–2008-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2008–2009-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2009–2010-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2010–2011-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2011–2012-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2012–2013-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály), 2012–2013-as magyar női labdarúgókupa, 2013–2014-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály).

Algarve-kupa

Az Algarve-kupa egy globális meghívásos torna a női nemzeti labdarúgó-válogatottak számára, melyet 1994 óta rendeznek meg minden évben Portugáliában, Algarve tartományban.

Új!!: Pádár Anita és Algarve-kupa · Többet látni »

Az év magyar labdarúgója

Az év labdarúgója címet az MLSZ ítéli oda minden naptári év végén a legjobb teljesítményt nyújtó magyar labdarúgónak.

Új!!: Pádár Anita és Az év magyar labdarúgója · Többet látni »

Íris SC

Az Íris SC egy 1991-ben alapított magyar női labdarúgócsapat volt.

Új!!: Pádár Anita és Íris SC · Többet látni »

Csatár (labdarúgás)

kapus megpróbál kivédeni A csatár, azaz támadó egy játékos a labdarúgócsapatban, aki a legközelebb helyezkedik el az ellenfél gólvonalához, és aki elsősorban a gólszerzésért felelős.

Új!!: Pádár Anita és Csatár (labdarúgás) · Többet látni »

Karcag

Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.

Új!!: Pádár Anita és Karcag · Többet látni »

László Kórház SC

A László Kórház SC a harmadik legrégebben alapított magyar női labdarúgócsapat, amely 2006-ban megszűnt.

Új!!: Pádár Anita és László Kórház SC · Többet látni »

Magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1984 óta rendezik meg.

Új!!: Pádár Anita és Magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

Magyar női labdarúgó-válogatott

A magyar női labdarúgó-válogatott képviseli Magyarországot a nemzetközi női labdarúgó eseményeken.

Új!!: Pádár Anita és Magyar női labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Magyar női labdarúgókupa

A magyar női labdarúgókupa (rövid nevén: magyar kupa) a magyar bajnokság után a második legrangosabb hazai versenysorozat.

Új!!: Pádár Anita és Magyar női labdarúgókupa · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Pádár Anita és Magyarország · Többet látni »

Március 30.

Névnapok: Zalán + Amadé, Amadea, Amadeusz, Amadó, Gujdó, Izidor, Izor.

Új!!: Pádár Anita és Március 30. · Többet látni »

Mexikói női labdarúgó-válogatott

A mexikói női labdarúgó-válogatott képviseli Mexikót a nemzetközi női labdarúgó eseményeken.

Új!!: Pádár Anita és Mexikói női labdarúgó-válogatott · Többet látni »

MTK Hungária FC (női csapat)

Az MTK Hungária FC egy magyar női labdarúgócsapat.

Új!!: Pádár Anita és MTK Hungária FC (női csapat) · Többet látni »

Origo.hu

Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.

Új!!: Pádár Anita és Origo.hu · Többet látni »

Pécska

Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Romániában, Arad megyében, a román-magyar határ mellett.

Új!!: Pádár Anita és Pécska · Többet látni »

Renova FC

A Renova FC a második legrégebben alapított magyar női labdarúgócsapat, amely már megszűnt.

Új!!: Pádár Anita és Renova FC · Többet látni »

Román női labdarúgó-válogatott

A román női labdarúgó-válogatott képviseli Romániát a nemzetközi női labdarúgó-eseményeken.

Új!!: Pádár Anita és Román női labdarúgó-válogatott · Többet látni »

Szolnoki TE

A Szolnoki TE egy szolnoki székhelyű női futballcsapat, mely Tiszaliget SE néven alapítottak.

Új!!: Pádár Anita és Szolnoki TE · Többet látni »

1. FC Femina

Az 1.

Új!!: Pádár Anita és 1. FC Femina · Többet látni »

1979

Nincs leírás.

Új!!: Pádár Anita és 1979 · Többet látni »

1993–1994-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1993–94-ben 13 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1993–1994-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1994–1995-ös magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1994–95-ben 16 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1994–1995-ös magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1995–1996-os magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1995–96-ban 10 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1995–1996-os magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1995–1996-os magyar női labdarúgókupa

A magyar női labdarúgókupában 1995–1996-ban nyolc csapat küzdött a kupa elnyeréséért.

Új!!: Pádár Anita és 1995–1996-os magyar női labdarúgókupa · Többet látni »

1996–1997-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1996–97-ben 10 csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1996–1997-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1997–1998-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1997–98-ban nyolc csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1997–1998-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1997–1998-as magyar női labdarúgókupa

A magyar női labdarúgókupában 1997–1998-ban nyolc csapat küzdött a kupa elnyeréséért.

Új!!: Pádár Anita és 1997–1998-as magyar női labdarúgókupa · Többet látni »

1998–1999-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1998–99-ben nyolc csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1998–1999-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

1999–2000-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 1999–2000-ben nyolc csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 1999–2000-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2000–2001-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 2000–2001-ben hat csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 2000–2001-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2001–2002-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2001–2002-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya hat csapat részvételével 2001.

Új!!: Pádár Anita és 2001–2002-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2002–2003-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A magyar női labdarúgó-bajnokság első osztályában 2002–03-ban hat csapat küzdött a bajnoki címért.

Új!!: Pádár Anita és 2002–2003-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2003–2004-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2003–2004-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya hét csapat részvételével 2003.

Új!!: Pádár Anita és 2003–2004-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2004–2005-ös magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2004–2005-ös magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya hat csapat részvételével 2004 augusztusában rajtolt.

Új!!: Pádár Anita és 2004–2005-ös magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2005–2006-os magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2005–2006-os magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya hét csapat részvételével 2005.

Új!!: Pádár Anita és 2005–2006-os magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2006–2007-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2006–2007-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya nyolc csapat részvételével 2006.

Új!!: Pádár Anita és 2006–2007-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2007–2008-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2007–2008-as magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya nyolc csapat részvételével 2007.

Új!!: Pádár Anita és 2007–2008-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2008–2009-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2008–2009-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya nyolc csapat részvételével 2008.

Új!!: Pádár Anita és 2008–2009-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2009–2010-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2009–2010-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Hummel Női NB I 2009–10) nyolc csapat részvételével 2009.

Új!!: Pádár Anita és 2009–2010-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2010–2011-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2010–2011-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Női NB I 2010–11) tíz csapat részvételével 2010.

Új!!: Pádár Anita és 2010–2011-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2011–2012-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2011–2012-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Női NB I 2011–12) tíz csapat részvételével 2011.

Új!!: Pádár Anita és 2011–2012-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2012–2013-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2012–2013-as magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Női NB I 2012–13) tíz csapat részvételével 2012.

Új!!: Pádár Anita és 2012–2013-as magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

2012–2013-as magyar női labdarúgókupa

A magyar női labdarúgókupában 2012–2013-ban tíz csapat küzdött a kupa elnyeréséért.

Új!!: Pádár Anita és 2012–2013-as magyar női labdarúgókupa · Többet látni »

2013–2014-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály)

A 2013–2014-es magyar nemzeti női labdarúgó-bajnokság első osztálya (hivatalos nevén: Jet-Sol Liga Női NB I 2013–14) nyolc csapat részvételével 2013.

Új!!: Pádár Anita és 2013–2014-es magyar női labdarúgó-bajnokság (első osztály) · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »