Tartalomjegyzék
52 kapcsolatok: Amputáció, Antiszemitizmus, Érettségi vizsga, Csehszlovákia, Dankó Pista, Délmagyarország, Debrecen, Ditró, Dugonics Társaság, Első világháború, Erdélyi József (költő), Február 12., Felvidék, Hegybánya, Hont vármegye, Hypoxia, Ignácz Rózsa, Irodalom, Jávor Pál (színművész), Július 11., Jogtudomány, José Raúl Capablanca, Juhász Gyula (költő), Kaposvár, Kassa, Katolicizmus, Kolosváry-Borcsa Mihály, Kuba, Lengyel András (irodalomtörténész), Magyar nyelv, Magyarországi Tanácsköztársaság, Mécs László (költő), Móra Ferenc, Milotay István, Miskolc, Numerus clausus, Pécs, Római katolikus egyház, Románok, Selmecbánya, Selmeci Akadémia, Sinka István, Szabadkőművesség, Szeged, Szegedi Új Nemzedék, Szegedi Napló, Szlovákok, Szolnok, Szombathy Viktor, Tersánszky Józsi Jenő, ... Bővíteni index (2 több) »
Amputáció
Amputálás 1540-ben Az amputáció egy végtag elvesztését jelenti.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Amputáció
Antiszemitizmus
Az antiszemitizmus (szó szerint: szemitaellenesség) a zsidókkal szembeni vallási vagy faji gyűlölet.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Antiszemitizmus
Érettségi vizsga
Az érettségi vizsga (röviden érettségi, régiesen matura) a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, amely számos ország jogrendszerében szerepel, és sok helyen – így a kétszintű érettségi bevezetése óta a legtöbb képzésben Magyarországon is – a felsőoktatási felvételi eljárásban is helyettesíti a vizsgát.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Érettségi vizsga
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Csehszlovákia
Dankó Pista
Dankó István, művésznevén Dankó Pista (Szeged-Fölsőtanya, 1858. június 14. – Budapest, 1903. március 29.) magyar cigánymuzsikus, nótaszerző.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Dankó Pista
Délmagyarország
A Délmagyarország egy Csongrád-Csanád vármegyei napilap, mely a hét hat napján jelenik meg a Mediaworks Hungary Zrt. kiadásában.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Délmagyarország
Debrecen
Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar vármegye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Debrecen
Ditró
Ditró, másként Gyergyóditró (szászul Dittrichderf) község Romániában, Hargita megye északi részén, Szárhegy és Salamás között, a magyar nyelvi tömb határán.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Ditró
Dugonics Társaság
Izsó Miklós, Huszár Adolf Dugonics szobra régi képeslapon Szeged legrégebbi civil szervezetét, a Dugonics Andrásról elnevezett Dugonics Társaságot 1892-ben alapították a város szellemi életének kiválóságai.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Dugonics Társaság
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Első világháború
Erdélyi József (költő)
Erdélyi József (eredeti neve: Árgyelán József) (Újbátorpuszta, 1896. december 30. – Budapest, 1978. október 4.) háromszoros Baumgarten-díjas magyar költő.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Erdélyi József (költő)
Február 12.
Névnapok: Lídia, Lívia + Álea, Bán, Erátó, Eulália, Lida, Lilla, Liviána, Livianna, Reginald.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Február 12.
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Felvidék
Hegybánya
Hegybánya (1891-ig Pjerg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Hegybánya
Hont vármegye
első katonai felmérés térképén, 1780 körül Hont vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hont vármegye (szlovákul és németül: Hont; latinul: Hontiensis, Honthiensis, Hontensis, Honthum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Hont vármegye
Hypoxia
A hypoxia vagy oxigénhiányos állapot a szervezet kóros állapota, amikor a test (általános hypoxia) vagy annak egy része (szöveti hypoxia) meg van fosztva a megfelelő oxigénellátástól.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Hypoxia
Ignácz Rózsa
Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25. – Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Ignácz Rózsa
Irodalom
Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Az irodalom, régiesen literatúra az emberiség szellemi munkásságának az a területe, amely maradandó nyelvi alkotások (rendszerint írásba foglalt nyelvi termékek) létrehozásában jelenik meg, illetve ilyen nyelvi alkotások bizonyos egésze is.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Irodalom
Jávor Pál (színművész)
Jávor Pál és Honthy Hanna Jávor Pál, eredeti nevén Jermann Pál Gusztáv (Arad, 1902. január 31. – Budapest, 1959. augusztus 14.) minden idők egyik legismertebb és egyik legkedveltebb magyar színésze, az első magyar férfi filmsztár.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Jávor Pál (színművész)
Július 11.
Névnapok: Lili, Nóra + Amábel, Bence, Bende, Bene, Benedek, Benediktusz, Csende, Csendike, Eleonóra, Elga, Félix, Helga, Helka, Helma, Helza, Holda, Hulda, Lilian, Liliróza, Lilla, Nella, Nelli, Norina, Olga, Olivér, Piusz, Placid, Placida, Ráchel, Ráhel, Rákhel, Rákis, Szederke, Szende, Szendike, Ulrik.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Július 11.
Jogtudomány
A jogtudomány a társadalomtudományok egyik legjelentősebb területe.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Jogtudomány
José Raúl Capablanca
José Raúl Capablanca y Graupera (Havanna, 1888. november 19. – New York, 1942. március 8.) kubai sakkozó, a sakkozás történetének harmadik hivatalos világbajnoka (1921-1927), Kuba és az Egyesült Államok bajnoka.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és José Raúl Capablanca
Juhász Gyula (költő)
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Juhász Gyula (költő)
Kaposvár
Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Kaposvár
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Kassa
Katolicizmus
A katolicizmus a kereszténység fő irányzata, a judaizmusból sarjadt vallások közül a legnagyobb múlttal és hagyománnyal bíró világvallás. A legtöbb hívőt a római katolikus egyház számlálja a keresztény és a katolikus egyházak között.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Katolicizmus
Kolosváry-Borcsa Mihály
Kolosváry-Borcsa Mihály (Kolozsvár, 1896. június 27. – Budapest, 1946. december 6.) magyar újságíró, politikus, katona, háborús bűnös.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Kolosváry-Borcsa Mihály
Kuba
Kuba (hivatalosan Kubai Köztársaság, spanyolul República de Cuba) karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Juventud-sziget (korábban Pinos).
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Kuba
Lengyel András (irodalomtörténész)
Lengyel András (szignó: L.A.; Békéscsaba, 1950. április 2. –) irodalomtörténész, muzeológus, Szeged művelődéstörténésze.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Lengyel András (irodalomtörténész)
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Magyar nyelv
Magyarországi Tanácsköztársaság
A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjetköztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Magyarországi Tanácsköztársaság
Mécs László (költő)
Mécs László – eredeti nevén Martoncsik József – (Hernádszentistván, 1895. január 17. – Pannonhalma, 1978. november 9.) Corvin-koszorús magyar premontrei szerzetes, költő, lapszerkesztő.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Mécs László (költő)
Móra Ferenc
Móra Ferenc Múzeum, Szeged Móra Ferenc (Kiskunfélegyháza, 1879. július 19. – Szeged, 1934. február 8.) magyar író, újságíró, muzeológus, a „tiszteletbeli makói”.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Móra Ferenc
Milotay István
Milotay István (Nyírbátor, 1883. május 3. – Stein am Rhein, Svájc, 1963. február 10.), szélsőjobboldali újságíró, politikus, író.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Milotay István
Miskolc
Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Miskolc
Numerus clausus
magyarországi Numerus clausus A numerus clausus (magyarul: „zárt szám”, értsd: korlátozott, maximált keretszám).
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Numerus clausus
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Pécs
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Római katolikus egyház
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Románok
Selmecbánya
Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Selmecbánya
Selmeci Akadémia
A Selmeci Akadémia elődjének számító bányászati-kohászati tanintézet (Bergschule, Berg Schola) alapítását a bécsi udvari kamara 1735.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Selmeci Akadémia
Sinka István
Sinka István (Nagyszalonta, 1897. szeptember 24. – Budapest, 1969. június 17.) Kossuth-díjas (1990) költő, író.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Sinka István
Szabadkőművesség
A szabadkőművesség alapvető jelképe: a kőműves derékszög (szögmérő) szárai fölé helyezett körző. Gyakran szerepel benne a G betű is. A nagy geométert, a világegyetem építőjét jelenti, vagyis a felsőbb lényt, a felsőbb értelmet, bárki vagy bármi is legyen az a szabadkőműves testvériség egyes tagjainak a hite szerint Diagram két amerikai szabadkőműves rendszer (a York és a Skót rítus) fokozatairól A szabadkőművesség (angolul freemasonry, franciául franc-maçonnerie, németül Freimaurerei vagy Freimaurertum) az egyetemes emberi összetartozást, az emberek testvériségét hirdető vallásos-etikai színezetű mozgalom, amely a metafizikus és okkult gondolkozás különböző ágazatainak kombinációiból jött létre.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szabadkőművesség
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szeged
Szegedi Új Nemzedék
A Szegedi Új Nemzedék szegedi jobboldali-szélsőjobboldali politikai napilap 1919-1944 között.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szegedi Új Nemzedék
Szegedi Napló
Szegedi Napló címmel négy különböző időszakban jelent meg Szegeden napilap, 1878–1922, 1925–1944 közt, majd 1947-ben, végül az 1989-es rendszerváltás után 1990–1996 közt.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szegedi Napló
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szlovákok
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szolnok
Szombathy Viktor
Szombathy Viktor és felesége sírja a Farkasréti Temetőben Szombathy Viktor (Rimaszombat, 1902. április 8. – Budapest, 1987. augusztus 12.) író, műfordító, 1936–1940 között a komáromi múzeum igazgatója.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Szombathy Viktor
Tersánszky Józsi Jenő
Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.) Kossuth- és Baumgarten-díj magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja, a 20. századi magyar prózairodalom egyik kiemelkedő alakja.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Tersánszky Józsi Jenő
Urr Ida
Urr Ida (Kassa, 1904. november 25. – Budapest, 1989. augusztus 2.) költő, orvos.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Urr Ida
Zöldhelyi Anna
Zöldhelyi Anna (Zétény, 1897. január 14. – Budapest, 1965. február 11.) színésznő.
Megnézni Puskás Jenő (újságíró) és Zöldhelyi Anna