Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
15 kapcsolatok: Adrien-Marie Legendre, Atle Selberg, Carl Friedrich Gauss, Charles-Jean de La Vallée Poussin, Dirichlet-tétel, Erdős Pál, Jacques Hadamard, O jelölés, Pafnutyij Lvovics Csebisev, Prímszámok, Riemann-féle zéta-függvény, Riemann-sejtés, Természetes logaritmus, 1896, 1949.
Adrien-Marie Legendre
Adrien-Marie Legendre (Toulouse, 1752. szeptember 18. – Párizs, 1833. január 10.) francia matematikus, egyetemi oktató, író.
Új!!: Prímszámtétel és Adrien-Marie Legendre · Többet látni »
Atle Selberg
Atle Selberg (Langesund, 1917. június 14. – Princeton, 2007. augusztus 6.) norvég-amerikai matematikus, aki számelmélettel foglalkozott.
Új!!: Prímszámtétel és Atle Selberg · Többet látni »
Carl Friedrich Gauss
Carl Friedrich Gauss (Gauß) (Braunschweig, 1777. április 30. – Göttingen, 1855. február 23.) német matematikus, természettudós, csillagász.
Új!!: Prímszámtétel és Carl Friedrich Gauss · Többet látni »
Charles-Jean de La Vallée Poussin
Charles-Jean de La Vallée Poussin (Leuven, 1866. augusztus 14. – Brüsszel, 1962. március 2.) belga matematikus, aki (Jacques Hadamard-ral egyidőben, de tőle függetlenül) bebizonyította a prímszámtételt.
Új!!: Prímszámtétel és Charles-Jean de La Vallée Poussin · Többet látni »
Dirichlet-tétel
A számelméletben L. Dirichlet nevezetes tétele azt állítja, hogy minden a, a+q, a+2q, a+3q,\dots számtani sorozatban végtelen sok prím van, feltéve, hogy a és q>0 relatív prímek.
Új!!: Prímszámtétel és Dirichlet-tétel · Többet látni »
Erdős Pál
Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) Wolf- és Kossuth-díjas, valamint Állami Díjas magyar matematikus, az MTA tagja, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa.
Új!!: Prímszámtétel és Erdős Pál · Többet látni »
Jacques Hadamard
Jacques Salomon Hadamard (Versailles, 1865. december 8. – Párizs, 1963. október 17.) francia matematikus.
Új!!: Prímszámtétel és Jacques Hadamard · Többet látni »
O jelölés
Egy példa az ordó-jelölés használatára: ''f''(''x'') ∈ O(''g''(''x'')) vagyis létezik egy ''c'' > 0 és létezik egy ''x''0 úgy, hogy ''f''(''x'') ''x''0. Az Edmund Landautól származó ordó-jelölés (O jelölés) az analízisben és alkalmazásaiban (valószínűségszámítás, analitikus számelmélet, számításelmélet) függvények becslését megkönnyítő jelölésmód.
Új!!: Prímszámtétel és O jelölés · Többet látni »
Pafnutyij Lvovics Csebisev
Pafnutyij Lvovics Csebisev Pafnutyij Lvovics Csebisev, más átírásban Csebisov (oroszul: Пафнутий Львович Чебышёв) (Okatovo, Oroszország, 1821. május 16. – Szentpétervár, Oroszország, 1894. december 8.) orosz matematikus.
Új!!: Prímszámtétel és Pafnutyij Lvovics Csebisev · Többet látni »
Prímszámok
A matematika, elsősorban pedig a számelmélet területén prímszámnak, törzsszámnak vagy röviden prímnek nevezzük azokat a természetes számokat, amelyeknek pontosan két osztójuk van a természetes számok között (az 1 és önmaguk).
Új!!: Prímszámtétel és Prímszámok · Többet látni »
Riemann-féle zéta-függvény
A Riemann-féle zéta-függvény a számelmélet, ezen belül az analitikus számelmélet legfontosabb komplex változós függvénye.
Új!!: Prímszámtétel és Riemann-féle zéta-függvény · Többet látni »
Riemann-sejtés
A Riemann-sejtés, amelyet először Bernhard Riemann fogalmazott meg 1859-ben, egyetlen számelméleti tárgyú dolgozatában, a Riemann-féle zéta-függvény zérushelyeinek eloszlásával foglalkozik (és így a prímszámok lehető legegyenletesebb eloszlását állítja).
Új!!: Prímszámtétel és Riemann-sejtés · Többet látni »
Természetes logaritmus
Természetes logaritmus függvény A természetes logaritmus az e alapú logaritmus, ahol e egy irracionális szám, melynek értéke tíz tizedesre: 2,7182818284… Az e szokásos elnevezése Euler-féle szám, mivel Leonhard Euler svájci matematikus használta először ezt a jelölést 1727-ben.
Új!!: Prímszámtétel és Természetes logaritmus · Többet látni »
1896
Nincs leírás.
Új!!: Prímszámtétel és 1896 · Többet látni »
1949
Nincs leírás.
Új!!: Prímszámtétel és 1949 · Többet látni »
