Tartalomjegyzék
16 kapcsolatok: Albánia, Albánia az első világháborúban, Albánia javasolt világörökségi helyszínei, Dasszaréták, Franciaország, Illírek, Korça megye, Mokra-vidék, Monuniosz illír király, Osztrák–Magyar Monarchia, Pélion (Dasszarétia), Pogradec, Prrenjas, Selca e Poshtme-i királysírok, Shkumbin, Via Egnatia.
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Megnézni Proptisht alközség és Albánia
Albánia az első világháborúban
Az első világháború kirobbanásával és a nagyhatalmak által kijelölt, 1914 márciusában trónra lépett uralkodó, Vilmos fejedelem elmenekülésével Albánia politikai anarchiába süllyedt.
Megnézni Proptisht alközség és Albánia az első világháborúban
Albánia javasolt világörökségi helyszínei
Albánia területéről a 2019.
Megnézni Proptisht alközség és Albánia javasolt világörökségi helyszínei
Dasszaréták
A dasszaréták (ógörög Δασσαρῆτιοι / Dasszarétioi vagy Δασσαρῆται / Dasszarétai; latin Dassaretii) egyike volt az ókori Illíria délkeleti részén élő illír törzseknek.
Megnézni Proptisht alközség és Dasszaréták
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Megnézni Proptisht alközség és Franciaország
Illírek
Az illíriai és pannóniai illír törzsek Az illírek az ókorban az Adriai-tenger keleti partvidékén élt indoeurópai nép vagy egymással közeli rokonságban lévő indoeurópai nyelvet beszélő népcsoport volt.
Megnézni Proptisht alközség és Illírek
Korça megye
Korça megye Albánia tizenkét megyéjének egyike.
Megnézni Proptisht alközség és Korça megye
Mokra-vidék
A Mokra-vidék (albán Mokra) vagy Mokrai-hegyvidék (albán Malësia e Mokrës) történeti régió és földrajzi kistáj Albánia délkeleti részén, a Shkumbin folyó felső völgyét és forrásvidékét övező közép- és magashegységi táj az Ohridi-tó délnyugati előterében.
Megnézni Proptisht alközség és Mokra-vidék
Monuniosz illír király
Monuniosz (ógörög Μονούνιος, latin Monunius) az ókori Illír Királyság uralkodója, feltehetőleg az és 270 közötti két évtizedben.
Megnézni Proptisht alközség és Monuniosz illír király
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Proptisht alközség és Osztrák–Magyar Monarchia
Pélion (Dasszarétia)
Pélion vagy Pellion (ógörög Πήλιον, Πέλλιον, latin Pelium) az ókori Illíria és Epirusz peremvidékén, Dasszarétiában elhelyezkedő erődített település volt a mai Délkelet-Albánia területén.
Megnézni Proptisht alközség és Pélion (Dasszarétia)
Pogradec
Pogradec város és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó délnyugati partját alkotó, hegyek körbeölelte árkos süllyedékben, Korçától légvonalban 35, közúton 40 kilométerre észak–északnyugati irányban.
Megnézni Proptisht alközség és Pogradec
Prrenjas
Prrenjas (gyakran Përrenjas) város és alközség Albánia délkeleti részén, a Shkumbin felső völgye és az Ohridi-tó közötti Domosdovai-fennsíkon, Elbasantól légvonalban 40, közúton 55 kilométerre délkelet–keleti irányban.
Megnézni Proptisht alközség és Prrenjas
Selca e Poshtme-i királysírok
A Selca e Poshtme-i királysírok (albán Varret Mbretërore të Selcës së Poshtme) jelentős illír kori régészeti leletegyüttes az egykori Dasszarétia területén, a mai Albánia délkeleti, Korça megye északnyugati részén, Proptisht alközség területén, Prrenjas városától légvonalban 9 kilométerre délnyugatra.
Megnézni Proptisht alközség és Selca e Poshtme-i királysírok
Shkumbin
A Shkumbin (ókori latin nevén Genusus) Albánia ötödik leghosszabb, kelet–nyugati irányú folyója az ország középső részén.
Megnézni Proptisht alközség és Shkumbin
Via Egnatia
A Via Egnatia A Via Egnatia (ógörög Egnatia Hodosz / Ἐγνατία Ὁδός) az ókori Római Birodalom egyik jelentős, mintegy 1100 kilométer hosszú kereskedelmi és hadi útja volt, amely az Adriai-tenger keleti partvidékét kötötte össze nyugat–keleti irányban Byzantiummal.
Megnézni Proptisht alközség és Via Egnatia