Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Bős–nagymarosi vízlépcső, Bezenye, Csehszlovákia, Dévény, Duna, Dunacsún, Első világháború, Harmadik Birodalom, Horvátjárfalu, Kárpátalja, Kisalföld, Lakótelep, Magyarok, Magyarország, Második világháború, Müncheni egyezmény, Németek, Oroszvár, Párizs környéki békeszerződések, Párizsi békeszerződések, Pozsony, Pozsonyi V. járás, Pozsonyligetfalu, Rajka, Szlovákia, Szovjetunió, Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, 1938, 1945, 1970-es évek, 1977, 1992, 2011.
Bős–nagymarosi vízlépcső
A bősi erőmű látképe a felvízcsatornáról A bős–nagymarosi vízlépcső (BNV) – hivatalosan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Bős–nagymarosi vízlépcső · Többet látni »
Bezenye
Bezenye község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Bezenye · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Csehszlovákia · Többet látni »
Dévény
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Dévény · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Duna · Többet látni »
Dunacsún
Dunacsún vagy Csún (szlovákul és) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Dunacsún · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Első világháború · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Horvátjárfalu
Horvátjárfalu Pozsony városrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Horvátjárfalu · Többet látni »
Kárpátalja
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, magyar átírással: Zakarpatszka oblaszty, a. m. Kárpátontúli terület) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Kárpátalja · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Kisalföld · Többet látni »
Lakótelep
A lakótelep olyan lakóépületek összessége, melyek időben és stílusban egységesen épülve, az adott település, településrész egyéb épületeitől megkülönböztethetően alkotnak egységes telepet.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Lakótelep · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Második világháború · Többet látni »
Müncheni egyezmény
A müncheni egyezmény 1938.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Müncheni egyezmény · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Németek · Többet látni »
Oroszvár
Oroszvár (szlovákul Rusovce, németül Karlburg, Rossenburg, Kerchenburg, horvátul Rosvar) Pozsony településrésze Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi V. járásában.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Oroszvár · Többet látni »
Párizs környéki békeszerződések
William Orpen: ''A párizsi békeszerződés aláírása a Tükörgalériában, Versailles, 1919. junius 28.'' Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első világháborút lezáró kényszer-békerendet, amely jogilag rögzítette az antant győzelmét a központi hatalmak felett, és amellyel létrejött a háborút követő új világrend, amely azonban nem bizonyult tartósnak, és kevesebb, mint 20 év alatt összeomlott.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Párizs környéki békeszerződések · Többet látni »
Párizsi békeszerződések
A párizsi békeszerződések aláírásával zárult le a második világháború Magyarország, Finnország, Bulgária, Olaszország és Románia számára, 1947.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Párizsi békeszerződések · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Pozsony · Többet látni »
Pozsonyi V. járás
A Pozsonyi V. járás fekvése a Pozsonyi kerületen belül A Pozsonyi V. járás (szlovákul Okres Bratislava V) Szlovákia Pozsonyi kerületének közigazgatási területe, mely Pozsony városnak az Óvárostól és a Dunától délre eső területét foglalja magában.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Pozsonyi V. járás · Többet látni »
Pozsonyligetfalu
Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Pozsonyligetfalu · Többet látni »
Rajka
Rajka község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Rajka · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Szlovákia · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Szovjetunió · Többet látni »
Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság
Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, röviden Ukrán SZSZK (ukránul: УРСР – Українська Радянська Соціалістична Республіка; oroszul: УССР – Украинская Советская Социалистическая Республика) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1922–1991 között.
Új!!: Pozsonyi hídfő és Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Pozsonyi hídfő és 1938 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Pozsonyi hídfő és 1945 · Többet látni »
1970-es évek
Nincs leírás.
Új!!: Pozsonyi hídfő és 1970-es évek · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: Pozsonyi hídfő és 1977 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: Pozsonyi hídfő és 1992 · Többet látni »
2011
---- 2011 (MMXI) első napja és utolsó napja is szombatra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: Pozsonyi hídfő és 2011 · Többet látni »
