Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
65 kapcsolatok: Alsó-Ausztria, Áldásy Antal, Bazin, Bécsi döntések, Borovszky Samu, Csehszlovákia, Dévény, Duna, Dunaszerdahely, Dunaszerdahelyi járás, Első bécsi döntés, Felvidék, Galánta, Galántai járás, Győr vármegye, Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr-Moson-Sopron megye, Győr-Sopron megye, Horvátok, Kálvinizmus, Kárpátok, Kis-Duna, Kisalföld, Komárom vármegye, Latin nyelv, Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Malacka (település), Malackai járás, Második világháború, Modor, Morva (folyó), Moson vármegye, Nagyszombat (település), Nagyszombati járás, Nagyszombati kerület, Német nyelv, Németek, Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye, Nyitra vármegye, Nyitrai kerület, Pozsony, Pozsonyi járás, Pozsonyi kerület, Pozsonyligetfalu, Római katolikus egyház, Rendezett tanácsú város, Somorja, Somorjai járás, ..., Sopron megye, Szenc, Szenci járás, Szentgyörgy (Szlovákia), Szlovák nyelv, Szlovákia, Szlovákok, Török hódoltság, Turul (folyóirat), Vág (folyó), 1000, 1910, 1920, 1938, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (15 több) »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Pozsony vármegye és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Áldásy Antal
Áldásy Antal (Pest, 1869. szeptember 25. – Budapest, 1932. július 14.) történetíró, a történelmi segédtudományok művelője, korának egyik vezető heraldikusa, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Pozsony vármegye és Áldásy Antal · Többet látni »
Bazin
Grínád (Grinava) városrész temploma Bazin (szlovákul Pezinok, németül Bösing, Pösing latinul Bazinium) város Szlovákiában.
Új!!: Pozsony vármegye és Bazin · Többet látni »
Bécsi döntések
A bécsi döntések nemzetközi választottbírósági döntések voltak, amelyekkel a náci Németország és a fasiszta Olaszország békés úton, döntőbíráin keresztül igyekezett kielégíteni Magyarországnak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára irányuló követeléseit.
Új!!: Pozsony vármegye és Bécsi döntések · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Pozsony vármegye és Borovszky Samu · Többet látni »
Csehszlovákia
Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.
Új!!: Pozsony vármegye és Csehszlovákia · Többet látni »
Dévény
Dévény (szlovákul Devín, németül Theben) Pozsony város része Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Új!!: Pozsony vármegye és Dévény · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Pozsony vármegye és Duna · Többet látni »
Dunaszerdahely
Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt, héberül סרדאהלי) magyar többségű város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.
Új!!: Pozsony vármegye és Dunaszerdahely · Többet látni »
Dunaszerdahelyi járás
A Dunaszerdahelyi járás A Dunaszerdahelyi járás (szlovákul Okres Dunajská Streda) Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Pozsony vármegye és Dunaszerdahelyi járás · Többet látni »
Első bécsi döntés
Tájékoztató szórólap az első bécsi döntésről Az első bécsi döntés a szlovák és a magyar fél által felkért két döntőbíró, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter 1938.
Új!!: Pozsony vármegye és Első bécsi döntés · Többet látni »
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Új!!: Pozsony vármegye és Felvidék · Többet látni »
Galánta
Galánta város és járásközpont Délnyugat-Szlovákiában.
Új!!: Pozsony vármegye és Galánta · Többet látni »
Galántai járás
A Galántai járás A Galántai járás (szlovákul: Okres Galanta) Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Pozsony vármegye és Galántai járás · Többet látni »
Győr vármegye
Győr vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Győr vármegye (németül: Komitat Raab, latinul: Comitatus Jauriensis, Jaurensis, Arabonensis, Arraboniensis, Javariensis, Raab, szlovákul: Rábsky komitát) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Pozsony vármegye és Győr vármegye · Többet látni »
Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye
1 Komárom vm., 2 Győr, 3 Sopron, 4 Mosontól Sopronhoz 1921-ben (1928-ban), 5 Mosonból Csehszlovákiához 1947-ben, 6 az egykori Pozsonyból Csehszlovákiához 1947-ben, 7 Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm. 1923-1945, 8 megszűnt 1914-es megyehatár, 9 mai megyehatár Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.
Új!!: Pozsony vármegye és Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye · Többet látni »
Győr-Moson-Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.
Új!!: Pozsony vármegye és Győr-Moson-Sopron megye · Többet látni »
Győr-Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Győr-Moson-Sopron vármegye.
Új!!: Pozsony vármegye és Győr-Sopron megye · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Pozsony vármegye és Horvátok · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Pozsony vármegye és Kálvinizmus · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Pozsony vármegye és Kárpátok · Többet látni »
Kis-Duna
A Kis-Duna Vereknyénél Híd a pozsonyi repülőtér közelében Híd a folyó felett Gútánál A csallóközi Kis-Duna (Csalló) a leghosszabb és legnagyobb Duna-ág, 135 km hosszan folyik a Csallóköz, Európa legnagyobb folyami szigetrendszerének északi szélén (amely alatt az egyik legnagyobb ivóvízkészlet található), Pozsony alatt (Vereknyénél) ágazik ki a főágból.
Új!!: Pozsony vármegye és Kis-Duna · Többet látni »
Kisalföld
A Kisalföld Magyarország északnyugati részén található.
Új!!: Pozsony vármegye és Kisalföld · Többet látni »
Komárom vármegye
Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Pozsony vármegye és Komárom vármegye · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Pozsony vármegye és Latin nyelv · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Pozsony vármegye és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Pozsony vármegye és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pozsony vármegye és Magyarország · Többet látni »
Malacka (település)
A kolostortemplom A Főutca részlete Malacka (szlovákul Malacky, németül Malatzka) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye.
Új!!: Pozsony vármegye és Malacka (település) · Többet látni »
Malackai járás
A Malackai járás A Malackai járás (szlovákul: Okres Malacky) Szlovákia Pozsonyi kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Pozsony vármegye és Malackai járás · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Pozsony vármegye és Második világháború · Többet látni »
Modor
Modor (szlovákul Modra, németül Modern, latinul Modorinum) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Új!!: Pozsony vármegye és Modor · Többet látni »
Morva (folyó)
A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.
Új!!: Pozsony vármegye és Morva (folyó) · Többet látni »
Moson vármegye
Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Pozsony vármegye és Moson vármegye · Többet látni »
Nagyszombat (település)
Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.
Új!!: Pozsony vármegye és Nagyszombat (település) · Többet látni »
Nagyszombati járás
A Nagyszombati járás A Nagyszombati járás (szlovákul: Okres Trnava) Szlovákia Nagyszombati kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Pozsony vármegye és Nagyszombati járás · Többet látni »
Nagyszombati kerület
A Nagyszombati kerület (szlovákul Trnavský kraj) közigazgatási egység Nyugat-Szlovákiában.
Új!!: Pozsony vármegye és Nagyszombati kerület · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Pozsony vármegye és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Pozsony vármegye és Németek · Többet látni »
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Az egykori vármegyeház épülete Érsekújvárban Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt 1938 és 1945 között.
Új!!: Pozsony vármegye és Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye · Többet látni »
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Pozsony vármegye és Nyitra vármegye · Többet látni »
Nyitrai kerület
A Nyitrai kerület (szlovákul Nitriansky kraj) közigazgatási egység Délnyugat-Szlovákiában.
Új!!: Pozsony vármegye és Nyitrai kerület · Többet látni »
Pozsony
Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: Pozsony vármegye és Pozsony · Többet látni »
Pozsonyi járás
A Pozsonyi járás Pozsony vármegye járása volt a Magyar Királyságban a trianoni békeszerződés előtt.
Új!!: Pozsony vármegye és Pozsonyi járás · Többet látni »
Pozsonyi kerület
A Pozsonyi kerület (szlovákul Bratislavský kraj) közigazgatási egység Délnyugat-Szlovákiában, a főváros, Pozsony (Bratislava) környékén.
Új!!: Pozsony vármegye és Pozsonyi kerület · Többet látni »
Pozsonyligetfalu
Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.
Új!!: Pozsony vármegye és Pozsonyligetfalu · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Pozsony vármegye és Római katolikus egyház · Többet látni »
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Új!!: Pozsony vármegye és Rendezett tanácsú város · Többet látni »
Somorja
Somorja (szlovákul Šamorín, németül Sommerein, latinul Fanum Sancte Mariae) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.
Új!!: Pozsony vármegye és Somorja · Többet látni »
Somorjai járás
A Somorjai járás (1910 előtt Felső csallóközi vagy Csallóközi felső járás) Pozsony vármegye egyik járása volt a Magyar Királyságban a trianoni békeszerződés előtt.
Új!!: Pozsony vármegye és Somorjai járás · Többet látni »
Sopron megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sopron vármegye.
Új!!: Pozsony vármegye és Sopron megye · Többet látni »
Szenc
Szenc (1899-ig Szempcz, szlovákul Senec, németül Wartberg) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járás székhelye.
Új!!: Pozsony vármegye és Szenc · Többet látni »
Szenci járás
A Szenci járás A Szenci járás (szlovákul: Okres Senec) Szlovákia Pozsonyi kerületének közigazgatási egysége.
Új!!: Pozsony vármegye és Szenci járás · Többet látni »
Szentgyörgy (Szlovákia)
Szentgyörgy (szlovákul Svätý Jur, korábban Jur pri Bratislave, németül Sankt Georgen, latinul Sanct Georgius) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Új!!: Pozsony vármegye és Szentgyörgy (Szlovákia) · Többet látni »
Szlovák nyelv
A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.
Új!!: Pozsony vármegye és Szlovák nyelv · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: Pozsony vármegye és Szlovákia · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Pozsony vármegye és Szlovákok · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Pozsony vármegye és Török hódoltság · Többet látni »
Turul (folyóirat)
A Turul folyóirat az 1883-ban alakult Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye.
Új!!: Pozsony vármegye és Turul (folyóirat) · Többet látni »
Vág (folyó)
A Vág Szlovákia leghosszabb folyója (403 km, teljes egészében Szlovákiában), a Duna bal oldali mellékfolyója, Komáromnál torkollik bele.
Új!!: Pozsony vármegye és Vág (folyó) · Többet látni »
1000
1000 a 10. század utolsó éve.
Új!!: Pozsony vármegye és 1000 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Pozsony vármegye és 1910 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Pozsony vármegye és 1920 · Többet látni »
1938
Nincs leírás.
Új!!: Pozsony vármegye és 1938 · Többet látni »
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Új!!: Pozsony vármegye és 1950-es megyerendezés · Többet látni »
