Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
40 kapcsolatok: Balti népek, Balti-tenger, Brandenburg, Brandenburgi Albert, Budapest, Chełmno, Első világháború, Fehéroroszország, Gdańsk, Harmadik Birodalom, Kalinyingrád, Kalinyingrádi terület, Königsberg (Poroszország), Kelet-Poroszország, Lengyelország, Litvánia, Litvánok, Magyarország, Memel-vidék, Német Lovagrend, Németek, Németország, Nyeman (folyó), Nyugat-Poroszország, Oroszország, Pomeránia, Porosz Királyság, Poroszok, Suduva, Szentföld, Szilézia, Szovjetunió, Ukrajna, Visztula, 1226, 13. század, 1309, 1939, 1945, 1994.
Balti népek
A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik. A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok.
Új!!: Poroszország (történeti) és Balti népek · Többet látni »
Balti-tenger
A Balti-tenger vagy Keleti-tenger Észak-Európában található tenger, északról a Skandináv-félsziget, keletről és délről az európai kontinens, nyugatról a dán szigetek határolják.
Új!!: Poroszország (történeti) és Balti-tenger · Többet látni »
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Új!!: Poroszország (történeti) és Brandenburg · Többet látni »
Brandenburgi Albert
Brandenburgi Albert, teljes nevén Albrecht von Hohenzollern am Brandenburg-Ansbach, (Ansbach, 1490. május 17. – Tapiau, 1568. március 20.) a Német Lovagrend 37.
Új!!: Poroszország (történeti) és Brandenburgi Albert · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Poroszország (történeti) és Budapest · Többet látni »
Chełmno
Chełmno (latinul Culmen, németül Culm, Kulm) város Lengyelországban, a Kujávia-pomerániai vajdaságban, a chełmnoi járásban.
Új!!: Poroszország (történeti) és Chełmno · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Poroszország (történeti) és Első világháború · Többet látni »
Fehéroroszország
Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.
Új!!: Poroszország (történeti) és Fehéroroszország · Többet látni »
Gdańsk
Gdańsk (kasubul Gduńsk, németül: Danzig; latinul: Dantiscum vagy Gedanum, régi magyar neve: Dancka) Lengyelország hatodik legnagyobb városa, egyben legfontosabb kikötője, a Pomerániai vajdaság székhelye.
Új!!: Poroszország (történeti) és Gdańsk · Többet látni »
Harmadik Birodalom
A Harmadik Birodalom (németül: Drittes Reich) a nemzetiszocialista Németország félhivatalos elnevezése volt 1933 és 1945 között, amikor Adolf Hitler és pártja, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetése alatt állt.
Új!!: Poroszország (történeti) és Harmadik Birodalom · Többet látni »
Kalinyingrád
Kalinyingrád, 1946 előtt Königsberg balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek (oroszul Калинингра́дская о́бласть, Kalinyingrádszkaja oblaszty) a székhelye.
Új!!: Poroszország (történeti) és Kalinyingrád · Többet látni »
Kalinyingrádi terület
A Kalinyingrádi terület (oroszul Калининградская область) Oroszország exklávéja.
Új!!: Poroszország (történeti) és Kalinyingrádi terület · Többet látni »
Königsberg (Poroszország)
Königsberg (németül hivatalosan Königsberg in Preußen, régies magyar nevén Königsberga), 1946 óta Kalinyingrád, lengyelül Królewiec, litvánul Karaliaučius, latinul Regiomontum a Balti-tenger partjához közel, a Prégel folyó a Friss túrzásba való torkolatánál fekvő egykori porosz, majd német kikötő- és kereskedőváros, hanzaváros, a Német Lovagrend, majd Poroszország és Németország egyik fontos tartományi és kulturális központja, 1701-től a porosz királyok koronázóvárosa, a 20.
Új!!: Poroszország (történeti) és Königsberg (Poroszország) · Többet látni »
Kelet-Poroszország
Kelet-Poroszország, a Porosz Királyság, majd a Német Birodalom tartománya volt 1773-tól 1945-ig.
Új!!: Poroszország (történeti) és Kelet-Poroszország · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: Poroszország (történeti) és Lengyelország · Többet látni »
Litvánia
Litvánia, hivatalosan Litván Köztársaság (litvánul Lietuvos Respublika, Lietuva) állam Északkelet-Európában, a Balti-tenger partján.
Új!!: Poroszország (történeti) és Litvánia · Többet látni »
Litvánok
A litván (litvánul lietuviai, lietuvis) egy balti népcsoport Észak-Európában.
Új!!: Poroszország (történeti) és Litvánok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Poroszország (történeti) és Magyarország · Többet látni »
Memel-vidék
Danzig Szabad Állam, Kelet-Poroszország, és a Memel-vidék 1923–1939 A Memel-vidék (németül: Memelgebiet, litvánul: Klaipėdos kraštas) Klaipėda város és környéke elnevezése, amelynek a két világháború között különleges nemzetközi jogi státusa volt.
Új!!: Poroszország (történeti) és Memel-vidék · Többet látni »
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Új!!: Poroszország (történeti) és Német Lovagrend · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Poroszország (történeti) és Németek · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Poroszország (történeti) és Németország · Többet látni »
Nyeman (folyó)
A Nyeman (belarusz nyelven Нёман, litvánul Nemunas, lengyelül Niemen, németül Memel) a Balti-tenger Kur-öblébe ömlő európai folyó.
Új!!: Poroszország (történeti) és Nyeman (folyó) · Többet látni »
Nyugat-Poroszország
Nyugat-Poroszország egy történelmi német tartomány.
Új!!: Poroszország (történeti) és Nyugat-Poroszország · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Poroszország (történeti) és Oroszország · Többet látni »
Pomeránia
Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.
Új!!: Poroszország (történeti) és Pomeránia · Többet látni »
Porosz Királyság
A Porosz Királyság egy történelmi porosz államalakulat volt, ami 1701 és 1918 között állt fenn, és jelentette a német egyesítést követően 1871-ben kikiáltott Német Császárság vezető tagállamát egészen az 1918-as, első világháborút követő felbomlásáig.
Új!!: Poroszország (történeti) és Porosz Királyság · Többet látni »
Poroszok
A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.
Új!!: Poroszország (történeti) és Poroszok · Többet látni »
Suduva
#ÁTIRÁNYÍTÁS FK Sūduva.
Új!!: Poroszország (történeti) és Suduva · Többet látni »
Szentföld
A Szentföld és Palesztina térképe 1759 (Kongresszusi Könyvtár Földrajz és térkép osztály Washington) A Szentföld kifejezés a Közel-Kelet azon régiójára utal, amelynek igen komoly vallási jelentősége van az ábrahámi vallásokban, azaz a keresztény és a zsidó vallásban, az iszlámban és a bahái hitben.
Új!!: Poroszország (történeti) és Szentföld · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Poroszország (történeti) és Szilézia · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Poroszország (történeti) és Szovjetunió · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: Poroszország (történeti) és Ukrajna · Többet látni »
Visztula
A Visztula vízgyűjtő területe. Délen a Kárpátok, északon a Balti-tenger Fehér Wisełka Goczałkowicei tározó Wawel, Krakkó Visztula Toruń közelében Töltés a Visztula Włocławeki szakaszán A Visztula (lengyelül Wisła, németül Weichsel) Lengyelország legfontosabb és leghosszabb, a Balti-tenger vízgyűjtőjének legnagyobb folyója.
Új!!: Poroszország (történeti) és Visztula · Többet látni »
1226
Nincs leírás.
Új!!: Poroszország (történeti) és 1226 · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Poroszország (történeti) és 13. század · Többet látni »
1309
Nincs leírás.
Új!!: Poroszország (történeti) és 1309 · Többet látni »
1939
Nincs leírás.
Új!!: Poroszország (történeti) és 1939 · Többet látni »
1945
A január 1-jével bevezetett hungarista címer Német páncélosok a budai vár utcáin Szovjet katonák Pesten.
Új!!: Poroszország (történeti) és 1945 · Többet látni »
1994
Nincs leírás.
Új!!: Poroszország (történeti) és 1994 · Többet látni »
