Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
25 kapcsolatok: Świdnicai Anna német-római császárné, Bajor Johanna cseh királyné, Cillei Borbála, Cseh Királyság, Cseh uralkodók házastársainak listája, Gediminas litván nagyfejedelem, I. Lajos magyar király, I. Ulászló lengyel király, II. Richárd angol király, III. Kázmér lengyel király, IV. Károly német-római császár, Kaliszi Hedvig lengyel királyné, Litvániai Anna lengyel királyné, Luxemburgi Anna angol királyné, Mária magyar királynő, Német császárnék és királynék listája, Piast Erzsébet magyar királyné, Piast Erzsébet pomerániai hercegné, Prága, Római katolikus egyház, Szent Vitus-székesegyház, Zsigmond magyar király, 1365, 1387, 1393.
Świdnicai Anna német-római császárné
Świdnicai Anna (ismert még mint Schweiditzi Anna,,,; Świdnica, Szilézia, 1339 körül – Prága, Cseh Királyság, 362. július 11.), a Piast-ház sziléziai ágából származó lengyel hercegnő, Károly Róbert magyar király unokája, IV. Károly császár és király harmadik hitveseként előbb német és cseh királyné 1353-tól, majd német-római császárné 1355-től 1362-es haláláig.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Świdnicai Anna német-római császárné · Többet látni »
Bajor Johanna cseh királyné
Bajor Johanna (1356–1386. december 31.) német királyné, IV. Vencel cseh király első felesége.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Bajor Johanna cseh királyné · Többet látni »
Cillei Borbála
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Cillei Borbála · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Cseh Királyság · Többet látni »
Cseh uralkodók házastársainak listája
A Cseh Királyság címere A cseh uralkodók házastársainak listáját tartalmazza az alábbi táblázat a kezdetektől 1918-ig.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Cseh uralkodók házastársainak listája · Többet látni »
Gediminas litván nagyfejedelem
Gediminas (kb. 1275 – 1341 decembere), Litvánia nagyfejedelme 1316-tól 1341-ig.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Gediminas litván nagyfejedelem · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Ulászló lengyel király
I.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és I. Ulászló lengyel király · Többet látni »
II. Richárd angol király
II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-től 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerzett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következő évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának első éveiben nagybátyjai, Genti János és Woodstocki Tamás asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos időket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével parasztfelkelés tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérően Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerősítése és hogy kevésbé függjön a főurak haderejétől, megerősítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos főurak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következő nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erősnek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következő két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentős mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és őt tette felelőssé az angol történelem következő századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és II. Richárd angol király · Többet látni »
III. Kázmér lengyel király
III.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és III. Kázmér lengyel király · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
Kaliszi Hedvig lengyel királyné
Kaliszi Hedvig (1266 körül – Ószandec, Lengyel Királyság, 1339. december 10.) a Piast-ház nagy-lengyel ágából származó lengyel hercegnő, Jámbor Boleszláv és Magyarországi Boldog Jolán leánya, aki Łokietek Ulászlóval kötött házassága révén lengyel fejedelemné 1306-tól, majd királyné 1320-tól hitvese 1333-as haláláig.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Kaliszi Hedvig lengyel királyné · Többet látni »
Litvániai Anna lengyel királyné
Litvániai Anna (1309/10 – 1339. május 26.), születési neve: Aldona,,,,, litván nagyhercegnő, házassága révén lengyel királyné.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Litvániai Anna lengyel királyné · Többet látni »
Luxemburgi Anna angol királyné
Luxemburgi Anna (Prága, 1366. május 11. – Richmond-palota (ma London), 1394. június 7.) Anglia királynéja.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Luxemburgi Anna angol királyné · Többet látni »
Mária magyar királynő
Mária (Anjou Mária,,; Buda, 1371. április 14. – Buda, 1395. május 17.), Anjou-házi magyar és lengyel királyi hercegnő, Magyarország és Horvátország királynője 1382 és 1385 között, valamint 1386-tól haláláig, 1387-től férje, Luxemburgi Zsigmond társuralkodójaként.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Mária magyar királynő · Többet látni »
Német császárnék és királynék listája
Margit császárné (1311–1356), saját jogán pedig Hainaut és Holland grófnője II. Margit néven. Nő nem viselhette a német királyi címet és a császári címet sem.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Német császárnék és királynék listája · Többet látni »
Piast Erzsébet magyar királyné
Károly Róbert esküvője Erzsébettel a Képes krónikában Łokietek Erzsébet (ismert még mint Lengyelországi Erzsébet,; 1305 – 1380. december 29.), a Piast-házból származó lengyel királyi hercegnő, házassága révén Magyarország királynéja 1320 és 1342 között.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Piast Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Piast Erzsébet pomerániai hercegné
Piast Erzsébet (1326/30/4 – 1361),,,, lengyel királyi hercegnő, házassága révén pomerániai hercegné.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Piast Erzsébet pomerániai hercegné · Többet látni »
Prága
Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Prága · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Római katolikus egyház · Többet látni »
Szent Vitus-székesegyház
A székesegyház délnyugat felől A prágai Szent Vitus-székesegyház (teljes cseh nevén: Katedrála svatého Víta, Václava a Vojtĕcha, tehát Szent Vitus, Vencel- és Adalbert-székesegyház) a Prágai főegyházmegye főtemploma, a prágai érsek székhelye a prágai vár közepén.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Szent Vitus-székesegyház · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1365
Nincs leírás.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és 1365 · Többet látni »
1387
Nincs leírás.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és 1387 · Többet látni »
1393
Nincs leírás.
Új!!: Pomerániai Erzsébet német-római császárné és 1393 · Többet látni »
