Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
22 kapcsolatok: Andor László, Bayer József (politológus), Berend T. Iván, Európa, Földes György (történész), Hauszmann Alajos, Igazságügyi palota (Budapest), Kúria (bíróság), Királyi Ítélőtábla, Magyar Királyi Kúria, Magyar Nemzeti Galéria, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Magyarország, Második világháború, Napvilág Kiadó, Néprajzi Múzeum (Budapest), Nemzeti Galéria (egyértelműsítő lap), Neoklasszicizmus, Orosz István (történész), Pozsgay Imre, Schlett István.
Andor László
(english) Andor László (Zalaegerszeg, 1966. június 3. –) magyar közgazdász, a közgazdaság-tudomány kandidátusa, egyetemi docens, az Eszmélet című társadalomkritikai folyóirat egykori főszerkesztője.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Andor László · Többet látni »
Bayer József (politológus)
Bayer József (Pilisszentiván, 1946. március 1. –) magyar filozófus, politológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Bayer József (politológus) · Többet látni »
Berend T. Iván
Berend T. Iván, teljes nevén Berend Tibor Iván (Budapest, 1930. december 11. –) Kossuth-díjas magyar történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Berend T. Iván · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Európa · Többet látni »
Földes György (történész)
Földes György (Budapest, 1952. december 30.) magyar történész, tudományos kutató, egyetemi oktató.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Földes György (történész) · Többet látni »
Hauszmann Alajos
A New York-palota homlokzatának részlete Néprajzi Múzeum (Budapest) főhomlokzata Műegyetem Központi Épülete József körút 48. (lakóház) Döbrentei utca 8, sarokház a Duna part felől, 2017-ben Velencei Hauszmann Alajos (Buda, 1847. június 9. – Velence, 1926. július 31.) magyar építész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Hauszmann Alajos · Többet látni »
Igazságügyi palota (Budapest)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Igazságügyi palota (egyértelműsítő lap).
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Igazságügyi palota (Budapest) · Többet látni »
Kúria (bíróság)
A Kúria, 1945-ig Magyar Királyi Kúria, majd Magyar Kúria, Legfelsőbb Bíróság, 2011-től ismét Kúria a legfőbb bírósági fórum Magyarországon, amelynek alapvető feladata a legfelsőbb szintű ítélkezés és az egységes bírói jogalkalmazás biztosítása.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Kúria (bíróság) · Többet látni »
Királyi Ítélőtábla
A Királyi Ítélőtábla (1868-ig a Pesti Királyi Ítélőtábla, majd Budapesti Királyi Ítélőtábla) a Magyar Királyi Kúriának része volt, elnöke a királyi személynök (Personalis Praesentiae Regiae in Judiciis Locumtenens), akit régi szokás szerint a köznemesek sorából neveztek ki.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Királyi Ítélőtábla · Többet látni »
Magyar Királyi Kúria
A Magyar Királyi Kúria (más néven Magyar Kúria; röviden kir. kúria) mint felsőbíróság 1723 és 1949 között működött Magyarországon; 1848-ig Főméltóságú, Excelsa Curia (Regis), azután a magyar bírósági szervezetnek 1861-ben az országbírói értekezlet által való visszaállítása óta 1868-ig Magyarországnak országos felsőbírósága és legfőbb ítélőszéke volt.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Magyar Királyi Kúria · Többet látni »
Magyar Nemzeti Galéria
A háttérben a Nemzeti Galéria épülete (a volt Királyi Palota) A Nemzeti Galéria épülete közelről Szalonfal a 19. századi gyűjteményben Enteriőr az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjteményben A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészetet dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Magyar Nemzeti Galéria · Többet látni »
Magyar Szocialista Munkáspárt
A Magyar Szocialista Munkáspárt (röviden: MSZMP) marxista–leninista párt volt Magyarországon, amely a Szovjetunió támogatásával és felügyeletével egypártrendszer keretében, állampártként gyakorolta kizárólagosan a hatalmat 1956 novembere és 1989 októbere között.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Magyar Szocialista Munkáspárt · Többet látni »
Magyar Szocialista Párt
A Magyar Szocialista Párt (röviden: MSZP) magyarországi balközép szociáldemokrata párt, amely 1989 óta van jelen az Országgyűlésben.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Magyar Szocialista Párt · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Második világháború · Többet látni »
Napvilág Kiadó
A Napvilág Kiadó a Politikatörténeti Alapítvány 1995 óta működő könyvkiadója.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Napvilág Kiadó · Többet látni »
Néprajzi Múzeum (Budapest)
A Néprajzi Múzeum országos múzeum, amely a Városliget kapujában, a Dózsa György út mentén épült fel a Liget Budapest Projekt keretében, kifejezetten a múzeum számára.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Néprajzi Múzeum (Budapest) · Többet látni »
Nemzeti Galéria (egyértelműsítő lap)
Nemzeti Galéria jelentheti.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Nemzeti Galéria (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Neoklasszicizmus
A neoklasszicizmus egy nyugati kulturális mozgalom volt a dekoratív és a vizuális művészetek, az irodalom, a színház, a zene és az építészet területén, amely a klasszikus ókor művészetéből és kultúrájából merített ihletet.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Neoklasszicizmus · Többet látni »
Orosz István (történész)
Orosz István (Mád, 1935. július 16. –) magyar történész, egyetemi tanár, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Orosz István (történész) · Többet látni »
Pozsgay Imre
Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. – Budapest, 2016. március 25.) politikus, egyetemi tanár, az MDP (1950–1956), az MSZMP (1956–1989), az MSZP (1989–1991) tagja, a Nemzeti Demokrata Szövetség alapító ügyvezetője, majd elnöke volt a párt feloszlásáig (1991–1996).
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Pozsgay Imre · Többet látni »
Schlett István
Schlett István (Szilágynagyfalu, 1939. január 2. –) Széchenyi-díjas magyar politológus, történész, egyetemi tanár, szakíró.
Új!!: Politikatörténeti Intézet és Schlett István · Többet látni »
