Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pleisztocén

Index Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

46 kapcsolatok: Andok, Antarktisz, Antropológia, Ausztrália (kontinens), Barlangi medve, Barlangi oroszlán, Bering-földhíd, El Niño, Elefántmadár-félék, Elfajult meder, Ember, Emberré válás, Emlősök, Erszényesoroszlán, Gleccser, Gyapjas mamut, Gyapjas orrszarvú, Hüllők, Homo erectus, Homo habilis, Homo sapiens, Kanadai vadjuh, Kardfogú macskák, Kárpát-medence, Kor (földtörténet), Lófélék, Macskafélék, Madarak, Magyarország, Megalánia, Milanković-elmélet, Moák, Neandervölgyi ember, Ormányosok, Panama-földszoros, Patagónia, Pápua Új-Guinea, Permafroszt, Pleisztocén megafauna, Pliocén, Szahul, Szunda, Tarpán, Tasmania, Tevefélék, Villányium.

Andok

Az Andok a Föld leghosszabb hegysége Dél-Amerika nyugati partja mentén.

Új!!: Pleisztocén és Andok · Többet látni »

Antarktisz

Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.

Új!!: Pleisztocén és Antarktisz · Többet látni »

Antropológia

Az antropológia (görög anthroposz,.

Új!!: Pleisztocén és Antropológia · Többet látni »

Ausztrália (kontinens)

A geológiai értelemben vett kontinenseket meghatározó tektonikus lemezek elhelyezkedése A selfterületek világoskékje jól kirajzolja Ausztrália kontinentális lemezét. Keletre egy törésvonal választja el az új-zélandi mikrokontinenst, ami Ausztráliától különült el. Ausztráliának, a Magyarországtól a legtávolabb elhelyezkedő kontinensnek a többi szárazfölddel összehasonlítva sok természet-, sőt társadalom-földrajzi szempontból egyedülálló tulajdonsága van.

Új!!: Pleisztocén és Ausztrália (kontinens) · Többet látni »

Barlangi medve

A barlangi medve (Ursus spelaeus) a medvefélék családjának egy kihalt faja, amely kb.

Új!!: Pleisztocén és Barlangi medve · Többet látni »

Barlangi oroszlán

''Panthera leo spelaea'' A barlangi oroszlán (Panthera spelaea) a macskafélék családjának egy kihalt faja, amely a pleisztocén idején élt Eurázsiában és a Würm-glaciális végével tűnt el, mintegy 13 000 éve.

Új!!: Pleisztocén és Barlangi oroszlán · Többet látni »

Bering-földhíd

A Bering-földhíd kiterjedése a Würm-glaciális idején, amikor a tengerszint kb. 120 méterrel csökkent A Bering-földhíd vagy Beringia Alaszkát és Kelet-Szibériát (Csukcsföldet) kötötte össze egyes jégkorszakokban, amikor a világtenger szintjének csökkenése miatt a Bering-szorosban lévő víz visszahúzódott.

Új!!: Pleisztocén és Bering-földhíd · Többet látni »

El Niño

Az El Niño hatása San Diego partjainál Az El Niño (magyaros ejtése: –; a spanyol El Niño, IPA:, „a fiúgyermek” szóból, mely itt a gyermek Jézusra, a karácsonyra utal) a Csendes-óceán trópusi övezetének természetes éghajlati jelensége, amely a tengervíz áramlásaival áll összefüggésben.

Új!!: Pleisztocén és El Niño · Többet látni »

Elefántmadár-félék

Az elefántmadarak egykor Madagaszkár szigetén élt, hatalmasra nőtt röpképtelen madarak.

Új!!: Pleisztocén és Elefántmadár-félék · Többet látni »

Elfajult meder

a Waimakariri-folyó (Új-Zéland) elfajult medre Elfajult medernek azt a jelenséget nevezzük, amikor egy folyó a medrében felhalmozódó nagy mennyiségű hordalék miatt ágakra szakadozik és a maga építette számtalan apró sziget között halad tovább.

Új!!: Pleisztocén és Elfajult meder · Többet látni »

Ember

Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.

Új!!: Pleisztocén és Ember · Többet látni »

Emberré válás

Emberré válás vagy emberi evolúció alatt azt az evolúciós folyamatot értjük, amely során a Homo sapiens, azaz a mai ember kialakult az emberfélék (hominidák) családjába tartozó őseiből.

Új!!: Pleisztocén és Emberré válás · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Pleisztocén és Emlősök · Többet látni »

Erszényesoroszlán

Az erszényesoroszlán (Thylacoleo carnifex) az erszényesek (Marsupialia) közé tartozó fosszilis erszényesoroszlán-félék (Thylacoleonidae) egy faja, amely Ausztráliában élt a pleisztocén időszakban.

Új!!: Pleisztocén és Erszényesoroszlán · Többet látni »

Gleccser

A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.

Új!!: Pleisztocén és Gleccser · Többet látni »

Gyapjas mamut

A gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) kihalt mamutfaj, amely a pleisztocénben, mintegy 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg és 4 ezer évvel ezelőtt pusztult ki.

Új!!: Pleisztocén és Gyapjas mamut · Többet látni »

Gyapjas orrszarvú

A gyapjas orrszarvú (Coelodonta antiquitatis) az orrszarvúfélék családjának egy kihalt faja, amely körülbelül éve (újabb kutatások szerint legalább 460 ezer éve) jelent meg a pleisztocén kori Eurázsiában és a kainozoikumi eljegesedés végével (Würm-glaciális) tűnt el, mintegy éve.

Új!!: Pleisztocén és Gyapjas orrszarvú · Többet látni »

Hüllők

A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.

Új!!: Pleisztocén és Hüllők · Többet látni »

Homo erectus

A Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”; néha azonosítva a Homo ergaster, azaz "munkás ember" fajjal) az emberi nem (Homo) egyik faja.

Új!!: Pleisztocén és Homo erectus · Többet látni »

Homo habilis

A Homo habilis (magyarul: „ügyeskezű ember”) a Homo nembe tartozó faj, amelyet köznapi kifejezéssel az előemberek közé sorolnak.

Új!!: Pleisztocén és Homo habilis · Többet látni »

Homo sapiens

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ember.

Új!!: Pleisztocén és Homo sapiens · Többet látni »

Kanadai vadjuh

A kanadai vadjuh vagy vastagszarvú vadjuh (Ovis canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj.

Új!!: Pleisztocén és Kanadai vadjuh · Többet látni »

Kardfogú macskák

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kardfogú macskaformák.

Új!!: Pleisztocén és Kardfogú macskák · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Pleisztocén és Kárpát-medence · Többet látni »

Kor (földtörténet)

A kor a földtörténeti időskálán a időszaknál rövidebb egység, az időszakot tagolja részekre.

Új!!: Pleisztocén és Kor (földtörténet) · Többet látni »

Lófélék

A lófélék (Equidae) a páratlanujjú patások rendjének egy családja.

Új!!: Pleisztocén és Lófélék · Többet látni »

Macskafélék

A macskafélék (Felidae) az emlősök osztályába, azon belül a ragadozók rendjébe tartozó család.

Új!!: Pleisztocén és Macskafélék · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Pleisztocén és Madarak · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Pleisztocén és Magyarország · Többet látni »

Megalánia

A megalánia (Varanus priscus, korábban Megalania prisca) egy nagyméretű kihalt hüllőfaj, amely a pleisztocén kori Ausztráliában élt, mintegy 40 000 éve halt ki.

Új!!: Pleisztocén és Megalánia · Többet látni »

Milanković-elmélet

napsugárzás intenzitását (''Solar Forcing''). Az elmélet szerint ezek határozzák meg a glaciálisok és interglaciálisok (''Stages of Glacation'') váltakozását. A Milanković-elmélet a Föld mozgásában beálló változások éghajlatra gyakorolt hátását tárgyalja, megalkotója Milutin Milanković szerb tudós.

Új!!: Pleisztocén és Milanković-elmélet · Többet látni »

Moák

#ÁTIRÁNYÍTÁS Moafélék.

Új!!: Pleisztocén és Moák · Többet látni »

Neandervölgyi ember

A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle.

Új!!: Pleisztocén és Neandervölgyi ember · Többet látni »

Ormányosok

Az ormányosok (Proboscidea) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.

Új!!: Pleisztocén és Ormányosok · Többet látni »

Panama-földszoros

250px A Panama-földszoros (spanyolul:Tapón del Darién) egy nagy, érintetlen mocsaras–erdős terület, amely a közép-amerikai Panama Darién tartományát választja el a dél-amerikai Kolumbiától.

Új!!: Pleisztocén és Panama-földszoros · Többet látni »

Patagónia

''Patagónia'' az elterjedt definíció szerint (narancsszínnel) Perito Moreno-gleccser A Nahuel Huapi-tó, az argentínai Bariloche közelében Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik.

Új!!: Pleisztocén és Patagónia · Többet látni »

Pápua Új-Guinea

Pápua Új-Guinea vagy hivatalos nevén: Pápua Új-Guinea Független Állam (tok piszin: Independen Stet bilong Papua Niugini) óceániai ország.

Új!!: Pleisztocén és Pápua Új-Guinea · Többet látni »

Permafroszt

'''Lila''' területek: permafroszt; '''kék''' területek: időszakosan fagyott (évente legalább 15 nap); '''rózsaszín''' területek: változó (évente 15 napnál kevesebb). A '''fekete''' vonal a hótakaró legnagyobb kiterjedéseinek többévi átlagát jelzi A permafroszt (angol permafrost, am. 'állandó fagy'; magyarul gyakran örökfagy) olyan talaj, amely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van.

Új!!: Pleisztocén és Permafroszt · Többet látni »

Pleisztocén megafauna

Pleisztocén megafauna alatt azokat a nagy testű emlős-, madár- és hüllőfajokat értjük, amelyek a pleisztocénben éltek, és nem érték meg a holocént (a jelenkort), vagy annak elején haltak ki.

Új!!: Pleisztocén és Pleisztocén megafauna · Többet látni »

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Új!!: Pleisztocén és Pliocén · Többet látni »

Szahul

Az egykori Szahul-föld hozzávetőleges területe nagyjából megegyezik a képen világoskék színnel jelölt kontinentális self kiterjedésével. Szahul és Szunda térképe. Szahul, vagy Szahul-föld, egy kontinens, amely az egykor összefüggő szárazföldet alkotó Új-Guinea, Ausztrália és Tasmania területeiből áll (főleg a pleisztocén jégkorszak idején), szűkebb értelemben pedig az ezeket összekötő kontinentális talapzatot, melyet Szahul-selfnek is neveznek.

Új!!: Pleisztocén és Szahul · Többet látni »

Szunda

Az egykori Szunda-föld hozzávetőleges területe nagyjából megegyezik a képen világoskék színnel jelölt kontinentális self kiterjedésével. Szahul és Szunda térképe. Szunda, vagy Szunda-föld, egy egykor kiterjedt, összefüggő szárazföld, amely a mai Jáva, Borneó, Szumátra és más kisebb szigetek, valamint Délkelet-Ázsia, a Maláj- és Indokínai-félsziget, területeiből állt (főleg a pleisztocén jégkorszak idején).

Új!!: Pleisztocén és Szunda · Többet látni »

Tarpán

A tarpán (Equus ferus ferus) volt az eurázsiai vadló.

Új!!: Pleisztocén és Tarpán · Többet látni »

Tasmania

Tasmania (közelítő ejtése tazmánia), korai európai nevén Van Diemen-föld Ausztrália szövetségi állama, az ausztrál kontinenstől délre, a Nagy-Ausztráliai-öböltől keletre, a Tasman-tengertől nyugatra helyezkedik el.

Új!!: Pleisztocén és Tasmania · Többet látni »

Tevefélék

A tevefélék (Camelidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család.

Új!!: Pleisztocén és Tevefélék · Többet látni »

Villányium

A villányium a pliocén és pleisztocén fordulójának neve, a magyarországi faunára alapozott korszakolás része.

Új!!: Pleisztocén és Villányium · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »