Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
101 kapcsolatok: Aequornithes, Alfaj, Antarktika, Antarktisz, Anthropornis, Aptenodytes, Aranytollú pingvin, Ardeae, Argentína, Új-Zéland, Újmadárszabásúak, Atacama-sivatag, Állatok, Állkapcsosok, Bazális (filogenetika), Bóbitás pingvin, Campaniai, Carinatae, Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte, Család (rendszertan), Csőr, Dél-Afrika (régió), Dél-Amerika, Déli óriáshojsza, Delfinfélék, Duntroonornis parvus, Egyenlítő, Eocén, Eudyptes, Eudyptula, Faj, Fóka, Fehérszárnyú pingvin, Florentino Ameghino, Fogascetek, Galápagosi pingvin, Gólyaalakúak, Genom, Gerincesek, Gerinchúrosok, Globális felmelegedés, Guanó, Halak, Halfarkasfélék, Harkályfélék, Harmadidőszak, Holotípus, Incertae sedis, Inguza predemersus, Kék pingvin, ..., Kőolaj, Királypingvin, Klád, Korora oliveri, Kréta (időszak), Kréta–tercier kihalási esemény, Krill, Kumimanu, Lemeztektonika, Leopárdfóka, Louis Jean Pierre Vieillot, Maastrichti, Macquarie-sziget, Madarak, Magzatburkosok, Mathurin Jacques Brisson, Mérsékelt öv, Megadyptes, Miocén, Monofiletikus csoport, Namíbia, Négylábúak, Nem (rendszertan), Neoaves, Neornithes, Oligocén, Osztály (rendszertan), Palaeeudyptinae, Palaeospheniscinae, Paleocén, Paraptenodytinae, Passerea, Peru, Perudyptes devriesi, Platydyptes, Pliocén, Pygoscelis, Ragadozó életmód, Rákok, Rend (rendszertan), Royal-pingvin, Spheniscus, Struccalakúak, Szubtrópusok, Tenger, Tintahalak, Tokoscsőrűfélék, Vágómadárfélék, Vándorpatkány, Viharmadár-alakúak, Waimanu. Bővíteni index (51 több) »
Aequornithes
Az aequornithes (a latin aequor, a víz kiterjedése + ógörög ornithes, madarak), vagy valódi vízi madarak a legkevésbé kiterjedt klád, melybe a búvárfélék és a kárókatonafélék tartoznak bele.
Új!!: Pingvinalakúak és Aequornithes · Többet látni »
Alfaj
A leopárd egyik alfaja az afrikai leopárd, egy másik alfaja az amuri leopárd. A fekete párduc is leopárd, de nem alfaj, mert nincs elkülönült földrajzi elterjedése. Ez a színváltozat különböző leopárd-alfajokon belül egyaránt előfordulhat. Az alfaj (latinul: subspecies) a zoológiában és a botanikában a fajon belüli ún.
Új!!: Pingvinalakúak és Alfaj · Többet látni »
Antarktika
Antarktika a Föld Déli-sarkja körül fekvő földrész, az Antarktisz, vagyis a Déli-sarkvidék része.
Új!!: Pingvinalakúak és Antarktika · Többet látni »
Antarktisz
Az Antarktisz térképe Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60.
Új!!: Pingvinalakúak és Antarktisz · Többet látni »
Anthropornis
Az Anthropornis a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Anthropornis · Többet látni »
Aptenodytes
Az Aptenodytes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Aptenodytes · Többet látni »
Aranytollú pingvin
Az aranytollú pingvin vagy sziklaugró pingvin (Eudyptes chrysocome) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Aranytollú pingvin · Többet látni »
Ardeae
Az ardeae egy génelemzés alapján 2014-ben létrehozott klád a madarakon belül, melynek két alcsoportja van, az eurypygimorphae és az aequornithes.
Új!!: Pingvinalakúak és Ardeae · Többet látni »
Argentína
Argentína, hivatalos nevén: Argentin Köztársaság (spanyolul: República Argentina) dél-amerikai ország.
Új!!: Pingvinalakúak és Argentína · Többet látni »
Új-Zéland
Nincs leírás.
Új!!: Pingvinalakúak és Új-Zéland · Többet látni »
Újmadárszabásúak
Az újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae) a madarak (Aves) osztályának egyik alosztályágát alkotják.
Új!!: Pingvinalakúak és Újmadárszabásúak · Többet látni »
Atacama-sivatag
Az Atacama egy kavics- és homoksivatag Chile és Peru területén, az Andok és a Csendes-óceán között.
Új!!: Pingvinalakúak és Atacama-sivatag · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Pingvinalakúak és Állatok · Többet látni »
Állkapcsosok
Az állkapcsosok (Gnathostomata) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó altörzság.
Új!!: Pingvinalakúak és Állkapcsosok · Többet látni »
Bazális (filogenetika)
A modern, filogenetikus osztályozásban alapi vagy bazális helyzetűnek vagy egyszerűen csak bazálisnak egy csoport olyan tagjait nevezzük, amik korábban divergáltak a csoport többi alcsoportjánál.
Új!!: Pingvinalakúak és Bazális (filogenetika) · Többet látni »
Bóbitás pingvin
a tojása A bóbitás pingvin vagy makaróni pingvin (Eudyptes chrysolophus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Bóbitás pingvin · Többet látni »
Campaniai
Az Amerikai Természettudományi Múzeumban található „harcoló dinoszauruszok” fosszília: ''velociraptor'' és ''protoceratops'' A campaniai a kréta földtörténeti időszak utolsó, késő kréta korának utolsó előtti korszaka (vagy kőzetrétegtani fogalmak szerint „emelete”), a maastrichti korszak előtt és a santoni után.
Új!!: Pingvinalakúak és Campaniai · Többet látni »
Carinatae
A madárrendszertan szerint a Carinatae vagy tarajos mellcsontúak a madarak és kihalt rokonaik közül azoknak a csoportja, melyek rendelkeznek a mellcsonton hosszanti irányban végigfutó csonttaréjjal (carina), melyről az erőteljes repülőizmok erednek.
Új!!: Pingvinalakúak és Carinatae · Többet látni »
Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte
Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte (Párizs, 1803. május 24. – Párizs, 1857. július 29.) francia természettudós, Lucien Bonaparte és Alexandrine Jacob de Bleschamp fia, I. Napóleon francia császár unokaöccse, Canino és Musignano második hercege volt.
Új!!: Pingvinalakúak és Charles Lucien Jules Laurent Bonaparte · Többet látni »
Család (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Pingvinalakúak és Család (rendszertan) · Többet látni »
Csőr
Egy fakókeselyű kampós végű csőre A csőr (nyelvújításkori szóalkotás: cső + orr) egy külsődleges anatómiai képlet, a madarak szájszerve, és egyik megkülönböztető jellege.
Új!!: Pingvinalakúak és Csőr · Többet látni »
Dél-Afrika (régió)
Dél-Afrika országai A Dél-Afrika elnevezés az afrikai kontinens déli, viszonylag elkeskenyedő végződését foglalja magába.
Új!!: Pingvinalakúak és Dél-Afrika (régió) · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Pingvinalakúak és Dél-Amerika · Többet látni »
Déli óriáshojsza
A déli óriáshojsza, más néven óriás viharmadár (Macronectes giganteus) a madarak (Aves) osztályának a viharmadár-alakúak (Procellariiformes) rendjébe, ezen belül a viharmadárfélék (Procellariidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Déli óriáshojsza · Többet látni »
Delfinfélék
Pettyes delfin ''(Stenella attenuata)'' Sötét delfin ''(Lagenorhynchus obscurus)'' Kardszárnyú delfin ''(Orcinus orca)'' A delfinfélék (Delphinidae) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó család.
Új!!: Pingvinalakúak és Delfinfélék · Többet látni »
Duntroonornis parvus
A Duntroonornis parvus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Duntroonornis parvus · Többet látni »
Egyenlítő
Nevezetes szélességi körök a világtérképen Az Egyenlítő a Föld leghosszabb szélességi köre (0°), a Föld forgástengelyére merőleges legnagyobb gömbi kör.
Új!!: Pingvinalakúak és Egyenlítő · Többet látni »
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Új!!: Pingvinalakúak és Eocén · Többet látni »
Eudyptes
Az Eudyptes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Eudyptes · Többet látni »
Eudyptula
Az Eudyptula a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Eudyptula · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Pingvinalakúak és Faj · Többet látni »
Fóka
A fóka a valódi fókafélék (Phocidae) és a fülesfókafélék (Otariidae) családjába tartozó tengeri ragadozó emlősállatok összefoglaló neve.
Új!!: Pingvinalakúak és Fóka · Többet látni »
Fehérszárnyú pingvin
A fehérszárnyú pingvin (Eudyptula minor albosignata, vagy talán Eudyptula albosignata) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó alfaj vagy faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Fehérszárnyú pingvin · Többet látni »
Florentino Ameghino
Florentino Ameghino (Moneglia, Szárd Királyság, 1853. szeptember 19. – La Plata, 1911. augusztus 6.) argentin őslénykutató, antropológus, zoológus és természettörténész volt.
Új!!: Pingvinalakúak és Florentino Ameghino · Többet látni »
Fogascetek
Nagy ámbráscet Északi csőröscet (postabélyegen) Kardszárnyú delfin A fogascetek (Odontoceti) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a cetek (Cetacea) alrendágába tartozó részalrend.
Új!!: Pingvinalakúak és Fogascetek · Többet látni »
Galápagosi pingvin
A galápagosi pingvin (Spheniscus mendiculus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Galápagosi pingvin · Többet látni »
Gólyaalakúak
A gólyaalakúak (Ciconiiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Új!!: Pingvinalakúak és Gólyaalakúak · Többet látni »
Genom
DNS molekulába kódolt genetikai információ kinyomtatva A genom egy szervezet teljes örökítő információját jelenti, amely a DNS-ben van kódolva (egyes vírusokban RNS-ben), beleértve a géneket és a nem kódoló szekvenciákat is, az aminosavak kapcsolódási sorrendjét, a fehérjék elsődleges szerkezetét.
Új!!: Pingvinalakúak és Genom · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Pingvinalakúak és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Pingvinalakúak és Gerinchúrosok · Többet látni »
Globális felmelegedés
A felszínközeli levegő átlagos hőmérséklete 1880 és 2012 között. A fekete görbe az éves, a vörös görbe pedig az ötéves átlaghőmérséklet alakulását mutatja. A bázisidőszak az 1951-1980 évek átlagahttp://data.giss.nasa.gov/gistemp/ NASA GISS A legutóbbi 2000 év átlaghőmérséklete, különböző rekonstrukciók szerint 12000 év átlaghőmérséklete az északi félgömbön, különböző rekonstrukciók szerint Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának lehetséges jövőbeli forgatókönyvei. Ha minden ország teljesíti a Párizsi klímamegállapodásban megfogalmazott jelenlegi kötelezettségvállalásait, akkor a becslések szerint az átlagos felmelegedés 2100-ig még így is jóval nagyobb mértékű lesz, mint a Párizsi Megállapodásban foglalt 2 °C alatti célkitűzés A globális felmelegedés a földi klíma átlaghőmérsékletének hosszútávú megemelkedését jelenti, mely magában foglalja a felszíni vizek és a troposzféra hőmérsékletének emelkedését is.
Új!!: Pingvinalakúak és Globális felmelegedés · Többet látni »
Guanó
A guánószula majdnem kizárólag guanóból készült fészke Guanóbányászat Peru partjainál (1860 körül) A guanó (a spanyol guano szóból, melynek végső forrása a kecsua wanu ’trágya’) trágyaként alkalmazott, nagy foszfor- és nitrogéntartalmú madár- vagy denevérürülék.
Új!!: Pingvinalakúak és Guanó · Többet látni »
Halak
A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.
Új!!: Pingvinalakúak és Halak · Többet látni »
Halfarkasfélék
A halfarkasfélék (Stercorariidae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pingvinalakúak és Halfarkasfélék · Többet látni »
Harkályfélék
A harkályfélék (Picidae) a madarak (Aves) osztályába és a harkályalakúak (Piciformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pingvinalakúak és Harkályfélék · Többet látni »
Harmadidőszak
A harmadidőszak, más néven harmadkor vagy tercier földtörténeti időszak, a kainozoikum korábbi, mintegy 60 millió évig tartó szakasza.
Új!!: Pingvinalakúak és Harmadidőszak · Többet látni »
Holotípus
A ''Marocaster coronatus'' holotípusa A holotípus a biológiai típusok egy fajtája.
Új!!: Pingvinalakúak és Holotípus · Többet látni »
Incertae sedis
Az incertae sedis – „bizonytalan helyzetű” – a rendszertanban használatos kifejezés egy taxon leírására, ha annak leszármazási viszonyai nem ismertek vagy határozatlanok.
Új!!: Pingvinalakúak és Incertae sedis · Többet látni »
Inguza predemersus
Az Inguza predemersus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Inguza predemersus · Többet látni »
Kék pingvin
A kék pingvin vagy törpe pingvin (Eudyptula minor) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Kék pingvin · Többet látni »
Kőolaj
A kőolaj (más néven ásványolaj) a Föld szilárd kérgében található természetes eredetű, élő szervezetek bomlásával, átalakulásával keletkezett ásványi termék.
Új!!: Pingvinalakúak és Kőolaj · Többet látni »
Királypingvin
a tojása A királypingvin, más néven óriáspingvin (Aptenodytes patagonicus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Királypingvin · Többet látni »
Klád
A kladisztikában élőlények olyan csoportját nevezzük kládnak, melyek egyetlen közös ősből és annak valamennyi leszármazottjából állnak.
Új!!: Pingvinalakúak és Klád · Többet látni »
Korora oliveri
A Korora oliveri a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Korora oliveri · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Pingvinalakúak és Kréta (időszak) · Többet látni »
Kréta–tercier kihalási esemény
Egy kisbolygó-becsapódás művészi ábrázolása erózió feltárta a K-T határt A kréta–tercier kihalási esemény (röviden K-T esemény) 66 millió évvel ezelőtt következett be, a kréta és a tercier (harmadidőszak) határán.
Új!!: Pingvinalakúak és Kréta–tercier kihalási esemény · Többet látni »
Krill
A krill, vagy világítórákok a rákok (Crustacea) altörzsébe és a felsőbbrendű rákok (Malacostraca) osztályába tartozó rend.
Új!!: Pingvinalakúak és Krill · Többet látni »
Kumimanu
A Kumimanu a madarak osztályába pingvinalakúak a rendjébe, ezen belül a pingvinfélék családjába tartozó fosszilis nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Kumimanu · Többet látni »
Lemeztektonika
A Föld tektonikai lemezeit a 20. század második felében térképezték fel. A lemezek területtartó ábrázolása A lemeztektonika (tektonika, görög τέκτων, tektōn "építő" vagy "kőműves" szóból) geológiai elmélet, amely a Föld litoszférájának nagy léptékű mozgásait magyarázza.
Új!!: Pingvinalakúak és Lemeztektonika · Többet látni »
Leopárdfóka
250px A leopárdfóka (Hydrurga leptonyx) antarktiszi ragadozó, a fókafélék (Phocidae) családjába tartozik.
Új!!: Pingvinalakúak és Leopárdfóka · Többet látni »
Louis Jean Pierre Vieillot
#ÁTIRÁNYÍTÁS Louis Pierre Vieillot.
Új!!: Pingvinalakúak és Louis Jean Pierre Vieillot · Többet látni »
Maastrichti
A K/T kihalást egy elmélet szerint meteor becsapódása okozhatta. A maastrichti a kréta időszak és így a mezozoikum idő utolsó korszaka.
Új!!: Pingvinalakúak és Maastrichti · Többet látni »
Macquarie-sziget
A Macquarie-sziget a Csendes-óceán délnyugati részén fekszik, mintegy félúton Új-Zéland és az Antarktisz között.
Új!!: Pingvinalakúak és Macquarie-sziget · Többet látni »
Madarak
A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.
Új!!: Pingvinalakúak és Madarak · Többet látni »
Magzatburkosok
A magzatburkosok (Amniota) a négylábú gerincesek egy csoportja, amelyhez az emlősszerűek (Synapsida; emlősök és emlősszerű hüllők) és a hüllőszerűek (Sauropsida; hüllők és madarak) tartoznak.
Új!!: Pingvinalakúak és Magzatburkosok · Többet látni »
Mathurin Jacques Brisson
Mathurin Jacques Brisson (Fontenay-le-Comte, 1723. április 30. – Párizs, 1806. június 23.) francia zoológus, kísérleti fizikus és természettudományi filozófus.
Új!!: Pingvinalakúak és Mathurin Jacques Brisson · Többet látni »
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Új!!: Pingvinalakúak és Mérsékelt öv · Többet látni »
Megadyptes
A Megadyptes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Megadyptes · Többet látni »
Miocén
A miocén földtörténeti kor 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött, az oligocén kor után, és mintegy 5,3 millió évvel ezelőtt zárult, a pliocén kor előtt.
Új!!: Pingvinalakúak és Miocén · Többet látni »
Monofiletikus csoport
A madarakat általában monofiletikusnak tekintjük, a hüllőket viszont csak akkor tekinthetjük monofiletikusnak, ha a madarakat is közéjük értjük, hiszen azok ősi hüllőkből (theropoda dinoszauruszokból) fejlődtek ki A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofilumnak, holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).
Új!!: Pingvinalakúak és Monofiletikus csoport · Többet látni »
Namíbia
Namíbia, hivatalosan Namíbiai Köztársaság, egy független köztársaság Dél-Afrikában, az Atlanti-óceán partján.
Új!!: Pingvinalakúak és Namíbia · Többet látni »
Négylábúak
A négylábúak (Tetrapoda) az elsődlegesen négylábú gerinces állatok összefoglaló megjelölésére szolgáló fogalom.
Új!!: Pingvinalakúak és Négylábúak · Többet látni »
Nem (rendszertan)
Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Pingvinalakúak és Nem (rendszertan) · Többet látni »
Neoaves
A neoaves egy olyan öregrend, mely a futómadár-szabásúak és a Galloanserae (réce, tyúk és hasonlók) kivételével minden ma élő madarat magába foglal.
Új!!: Pingvinalakúak és Neoaves · Többet látni »
Neornithes
A Neornithesbe tartozik az összes ma élő madárfaj.
Új!!: Pingvinalakúak és Neornithes · Többet látni »
Oligocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai Az oligocén földtörténeti kor 33,9 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött az eocén kor után és 23,03 mya zárult a miocén kor előtt.
Új!!: Pingvinalakúak és Oligocén · Többet látni »
Osztály (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Pingvinalakúak és Osztály (rendszertan) · Többet látni »
Palaeeudyptinae
A Palaeeudyptinae a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis alcsalád.
Új!!: Pingvinalakúak és Palaeeudyptinae · Többet látni »
Palaeospheniscinae
A Palaeospheniscinae a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis alcsalád.
Új!!: Pingvinalakúak és Palaeospheniscinae · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Pingvinalakúak és Paleocén · Többet látni »
Paraptenodytinae
A Paraptenodytinae a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis alcsalád.
Új!!: Pingvinalakúak és Paraptenodytinae · Többet látni »
Passerea
A passerea a Neoaves madarak egy kládja, melyet Jarvis et al.
Új!!: Pingvinalakúak és Passerea · Többet látni »
Peru
Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa.
Új!!: Pingvinalakúak és Peru · Többet látni »
Perudyptes devriesi
A Perudyptes devriesi a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába tartozó fosszilis faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Perudyptes devriesi · Többet látni »
Platydyptes
A Platydyptes a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Palaeeudyptinae alcsaládjába tartozó fosszilis nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Platydyptes · Többet látni »
Pliocén
A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.
Új!!: Pingvinalakúak és Pliocén · Többet látni »
Pygoscelis
A Pygoscelis a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Pygoscelis · Többet látni »
Ragadozó életmód
Ragadozó és zsákmány Oroszlánok kafferbivalyt esznek. Aranyos futrinka ''(Carabus auratus)'' gilisztát zsákmányolt A ragadozó kifejezés az állatok egyik jellemző életmódjára utal.
Új!!: Pingvinalakúak és Ragadozó életmód · Többet látni »
Rákok
A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.
Új!!: Pingvinalakúak és Rákok · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Pingvinalakúak és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Royal-pingvin
A Royal-pingvin (Eudyptes schlegeli) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Royal-pingvin · Többet látni »
Spheniscus
A Spheniscus a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Pingvinalakúak és Spheniscus · Többet látni »
Struccalakúak
A struccalakúak (Struthioniformes) a madarak osztályának egy rendje.
Új!!: Pingvinalakúak és Struccalakúak · Többet látni »
Szubtrópusok
Szubtrópusok Köppen alapján A meleg mérsékelt öv vagy szubtrópusok a Föld északi és déli féltekéjén a mérsékelt övnek a 23,5°-tól kb.
Új!!: Pingvinalakúak és Szubtrópusok · Többet látni »
Tenger
Homokföveny és türkizkék hullámok a Földközi-tenger partján, ''Παραλία Καλογριάς'', Görögország perui szardella ''(Engraulis ringens)''https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/halaszat.pdf A haltermelés és -fogyasztás alakulása a világon és Magyarországon, ksh.hu A tenger egy nagy kiterjedésű sós víztömeg, mely lehet peremtenger – melyet a vízáramlatok az óceánhoz kapcsolnak –, beltenger – mely csak vékony csatornákon érintkezik az óceánnal –, vagy egy nagy sósvízű tó, valamelyik kontinens belsejében.
Új!!: Pingvinalakúak és Tenger · Többet látni »
Tintahalak
A tintahalak (Sepiida) a fejlábúak osztályának egy rendje. Legismertebb képviselőjük a közönséges tintahal. A tintahal belső vázas lábasfejű, nyolc rövidebb nyúlvány és két fogókar keretezi a fejét: ezekkel ejti el a zsákmányát. A kifejlett egyedek testhossza 15–25 cm. A tintahalak kis kagylókkal, rákokkal, garnélákkal, halakkal, polipokkal, férgekkel és egyéb lábasfejűekkel táplálkoznak. A ragadozóik közé a delfinek, a cápák, a nagyobb halak, a fókák és nagy testű polipok tartoznak. Várható élettartamuk egy-két év. A tintahalakat gyakran nevezik a tenger kaméleonjának, ugyanis gyorsan képes változtatni a bőrük színét tetszés szerint. A színváltoztatás sokkal bonyolultabb és sokszínűbb a kaméleonnál. Bőrük gyakran szinte villog, a gyorsan változó minta esetleg kommunikációs módszer is lehet, de szolgálja az álcázást is más ragadozók elől. Ez a színváltoztató funkció piros, sárga, barna, fekete pigmentált színekből áll. A tintahal szeme az egyik legbonyolultabb az állatvilágban. A lábasfejűek szeme alapvetően különbözik a gerincesekétől, így az emberekétől is.
Új!!: Pingvinalakúak és Tintahalak · Többet látni »
Tokoscsőrűfélék
A tokoscsőrűfélék (Chionididae) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pingvinalakúak és Tokoscsőrűfélék · Többet látni »
Vágómadárfélék
Darázsölyv ''(Pernis apivorus)'' kontyos kígyászsas ''(Spiloronis cheela)'' hárpia ''(Harpia harpyja)'' bokrétás sas ''(Lophaetus_occipitalis)'' parlagi sas ''(Aquila heliaca)'' piroslábú éneklőhéja ''(Melierax metabates)'' héja ''(Accipiter gentilis)'' királyölyv ''(Buteo regalis)'' óriásrétisas (Haliaeetus pelagicus) A vágómadárfélék (Accipitridae) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe tartozó család.
Új!!: Pingvinalakúak és Vágómadárfélék · Többet látni »
Vándorpatkány
A vándorpatkány (Rattus norvegicus) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.
Új!!: Pingvinalakúak és Vándorpatkány · Többet látni »
Viharmadár-alakúak
A viharmadár-alakúak (Procellariiformes) a madarak (Aves) osztályának egyik rendje.
Új!!: Pingvinalakúak és Viharmadár-alakúak · Többet látni »
Waimanu
A Waimanu a madarak (Aves) osztályának és a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjének, eddig az egyik legbazálisabb, azaz alapibb fosszilis neme.
Új!!: Pingvinalakúak és Waimanu · Többet látni »
