Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
33 kapcsolatok: Aurel Guga, Bulgária, Cigányok, Cristina Adela Foișor, Esztó Zoltán, Fodor Nagy Éva, Hunyad megye, Hunyad vármegye, Karmeliták, Maderspach Viktor, Magyarok, Magyarország, Marton Boldizsár Marcell, Mrenna József, Municípium (Románia), Német nyelv, Németek, Partizán, Petrozsényi Nagy Pál, Román nyelv, Románia, Románok, Szén, Szüszer-Nagy Katalin, Telekom (Románia), Trianoni békeszerződés, Vajdahunyad, Várpalota, Viglás Lajos, Zsil, Zsil-völgyi magyar sajtó, 18. század, 1916.
Aurel Guga
Aurel Guga (Temeskubin, 1898. augusztus 10. – Temesvár, 1936. november 7.) román válogatott labdarúgó, csatár.
Új!!: Petrozsény és Aurel Guga · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Petrozsény és Bulgária · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Petrozsény és Cigányok · Többet látni »
Cristina Adela Foișor
Cristina Adela Foișor, született Cristina Adela Bădulescu (Petrozsény, 1967. június 7. – Temesvár, 2017. január 22.) román sakkozó, női nemzetközi nagymester.
Új!!: Petrozsény és Cristina Adela Foișor · Többet látni »
Esztó Zoltán
Esztó Zoltán (Petrozsény, 1919. szeptember 19. – Budapest, 1990. február 20.) bányamérnök.
Új!!: Petrozsény és Esztó Zoltán · Többet látni »
Fodor Nagy Éva
Fodor Nagy Éva (Petrozsény, 1928. február 2. – Kolozsvár, 2022. május 3.) erdélyi festőművész, író, Fodor Sándor író felesége.
Új!!: Petrozsény és Fodor Nagy Éva · Többet látni »
Hunyad megye
Hunyad megye Románia nyugati részén helyezkedik el, Erdélyben.
Új!!: Petrozsény és Hunyad megye · Többet látni »
Hunyad vármegye
Hunyad vármegye határainak kiterjesztése 1876-ban Hunyad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hunyad vármegye járásai és városai 1914-ben Hunyad vármegye (románul: Hunedoara; németül: Eisenmarkt; latinul: Hunyadiensis): közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Petrozsény és Hunyad vármegye · Többet látni »
Karmeliták
A karmelita rend vagy Kármel-hegyi Miasszonyunk Rendje (latinul Ordo fratrum Beatæ Virginis Mariæ de monte Carmelo) a 12. században alapított katolikus szerzetesrend.
Új!!: Petrozsény és Karmeliták · Többet látni »
Maderspach Viktor
Maderspach Viktor (Iszkrony, 1875. február 11. – Budapest, 1941. október 4.) erdélyi német származású magyar mérnök, sportoló, vadászati szakíró.
Új!!: Petrozsény és Maderspach Viktor · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Petrozsény és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Petrozsény és Magyarország · Többet látni »
Marton Boldizsár Marcell
Isten szolgája Marton Boldizsár P. Marcell OCD (Kiskomár, 1887. szeptember 9. – Budapest, 1966. május 29.) karmelita szerzetespap, író.
Új!!: Petrozsény és Marton Boldizsár Marcell · Többet látni »
Mrenna József
Mrenna József (Felsőzélle, 1880. január 9. - Budapest, 1956. május 26.) gimnáziumi tanár, igazgató.
Új!!: Petrozsény és Mrenna József · Többet látni »
Municípium (Románia)
A municípium (magyarra a tartományi rendszer bevezetéséig törvényhatósági jogú város vagy hibásan törvényhatóság, újabban megyei jogú város alakban is fordítják) a közigazgatási területi egységek egyik típusa Romániában, a városi önkormányzatok egyik jogi kategóriája.
Új!!: Petrozsény és Municípium (Románia) · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Petrozsény és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Petrozsény és Németek · Többet látni »
Partizán
Német katonák partizánokat végeznek ki a Szovjetunióban 1941-ben A partizánok az ellenség által megszállt területen működő irreguláris, de szervezett fegyveres csoport önkéntes tagjai, akik a megszálló idegen hadsereg ellen harcolnak.
Új!!: Petrozsény és Partizán · Többet látni »
Petrozsényi Nagy Pál
Petrozsényi Nagy Pál, születési nevén Nagy Pál (Kolozsvár, 1942. január 14. – Kecskemét, 2023. augusztus 29.) magyar tanár, író, novellista.
Új!!: Petrozsény és Petrozsényi Nagy Pál · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Petrozsény és Román nyelv · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Petrozsény és Románia · Többet látni »
Románok
A románok (régiesen: oláhok) a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.
Új!!: Petrozsény és Románok · Többet látni »
Szén
A szén a periódusos rendszer hatodik kémiai eleme.
Új!!: Petrozsény és Szén · Többet látni »
Szüszer-Nagy Katalin
Szüszer-Nagy Katalin (Petrozsény, 1937. június 3. –) erdélyi művelődés- és közösségszervező, Szüszer-Nagy Andor bányamérnök felesége, Fodor Nagy Éva festőművésznő húga.
Új!!: Petrozsény és Szüszer-Nagy Katalin · Többet látni »
Telekom (Románia)
#ÁTIRÁNYÍTÁSTelekom Romania.
Új!!: Petrozsény és Telekom (Románia) · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Petrozsény és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Vajdahunyad
Vajdahunyad (románul Hunedoara, németül Eisenmarkt vagy Hunnedeng) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Petrozsény és Vajdahunyad · Többet látni »
Várpalota
Várpalota (1870 előtt csak: Palota, egyes művekben: V. Palota, németül: Burgschloß) város Veszprém vármegyében, a Várpalotai járásban.
Új!!: Petrozsény és Várpalota · Többet látni »
Viglás Lajos
Viglás Lajos András (Kisendréd, 1887. május 13. - Nagybánya, 1943. október 16.) pedagógus.
Új!!: Petrozsény és Viglás Lajos · Többet látni »
Zsil
A Zsil (románul Jiu, latin nevén Rabon) a Duna egyik bal oldali mellékfolyója Romániában.
Új!!: Petrozsény és Zsil · Többet látni »
Zsil-völgyi magyar sajtó
Zsil-völgyi magyar sajtó – Gyökerei a 19. század utolsó harmadára nyúlnak vissza, amikor Nagy Miklós 1887-ben Zsilvölgy címmel próbálja meg egy helyi lap alapköveit lerakni.
Új!!: Petrozsény és Zsil-völgyi magyar sajtó · Többet látni »
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
Új!!: Petrozsény és 18. század · Többet látni »
1916
Nincs leírás.
Új!!: Petrozsény és 1916 · Többet látni »
