Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Petr Nečas

Index Petr Nečas

Petr Nečas (Uherské Hradiště, 1964. november 19. –) politikus, a Cseh Köztársaság lemondott miniszterelnöke.

42 kapcsolatok: Amerikai Egyesült Államok, André Goodfriend, Bohuslav Sobotka, Brüsszel, Brno, Cseh Köztársaság, Cseh korona, Cseh Szociáldemokrata Párt, Csehország, Csehszlovákia, Index.hu, Iveta Radičová, Jan Fischer, Július 10., Július 13., Jiří Rusnok, Karel Schwarzenberg, Közügy, M1 (televízióadó), Magyar Köztársaság, Magyarország, Második Orbán-kormány, Miloš Zeman, Miniszterelnök, Mirek Topolánek, NATO, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, November 19., Nyugat-Európa, Orbán Viktor, Origo.hu, Polgári Demokrata Párt (Csehország), Pozsony, Prága, Szlovák Köztársaság, Uherské Hradiště, Václav Klaus, Visegrádi Együttműködés, 1964, 2010, 2013, 2014.

Amerikai Egyesült Államok

Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.

Új!!: Petr Nečas és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »

André Goodfriend

#ÁTIRÁNYÍTÁS Mark André Goodfriend.

Új!!: Petr Nečas és André Goodfriend · Többet látni »

Bohuslav Sobotka

Bohuslav Sobotka (Telnice, 1971. október 23.–) cseh politikus, 2014 és 2017 között a Cseh Köztársaság miniszterelnöke.

Új!!: Petr Nečas és Bohuslav Sobotka · Többet látni »

Brüsszel

Brüsszel város közigazgatási területének elhelyezkedése Brüsszel fővárosi régión belül Brüsszel belvárosi magja, a ''Pentagon'' (ötszög) Brüsszel városa (franciául: Bruxelles-Ville vagy Ville de Bruxelles, hollandul: Brussel-stad vagy Stad Brussel) Belgium, valamint Flandria fővárosa, az EU és a NATO székhelye.

Új!!: Petr Nečas és Brüsszel · Többet látni »

Brno

Brno (Brünn; elavult középkori elnevezésekkel Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.

Új!!: Petr Nečas és Brno · Többet látni »

Cseh Köztársaság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Csehország.

Új!!: Petr Nečas és Cseh Köztársaság · Többet látni »

Cseh korona

A cseh korona 1993.

Új!!: Petr Nečas és Cseh korona · Többet látni »

Cseh Szociáldemokrata Párt

A Cseh Szociáldemokrata Párt (csehül: Česká strana sociálně demokratická, ČSSD) szociáldemokrata párt a Cseh Köztársaságban.

Új!!: Petr Nečas és Cseh Szociáldemokrata Párt · Többet látni »

Csehország

Csehország, hivatalos nevén Cseh Köztársaság tengerparttal nem rendelkező ország Közép-Európában. Nyugaton Németország, délen Ausztria, keleten Szlovákia, északon Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú Prága. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek Csehország, Morvaország és részben Szilézia. Az 1989 végén lezajlott bársonyos forradalmat követően a kommunista vezetés átadta a hatalmat, majd pár évvel később Csehszlovákia békés úton történő felbomlásával 1993. január 1-jén nyerte el függetlenségét. Csehország az Európai Unió, a NATO, az OECD, a WTO, az OSCE, az Európa Tanács, a Visegrádi Együttműködés és az ENSZ tagja, valamint része a schengeni övezetnek.

Új!!: Petr Nečas és Csehország · Többet látni »

Csehszlovákia

Csehszlovákia nyelvi térképe 1930-ban Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo, Česko-Slovensko) 20.

Új!!: Petr Nečas és Csehszlovákia · Többet látni »

Index.hu

Az Index az egyik leglátogatottabb magyar internetes hírportál.

Új!!: Petr Nečas és Index.hu · Többet látni »

Iveta Radičová

Iveta Radičová, született Iveta Karafiátová (Pozsony, 1956. december 7. –) szlovák szociológus, politikus, munkaügyi miniszter (2005–2006), a 2009-es szlovákiai elnökválasztás egyik jelöltje.

Új!!: Petr Nečas és Iveta Radičová · Többet látni »

Jan Fischer

Jan Fischer (Prága, 1951. január 2. –) politikus, Csehország miniszterelnöke 2009.

Új!!: Petr Nečas és Jan Fischer · Többet látni »

Július 10.

Névnapok: Amália + Alma, Almanda, Amál, Amilla, Bekény, Bekes, Elma, Engelbert, Január, Kanut, Kenese, Melina, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Szilvána, Szilvánusz, Ulrik.

Új!!: Petr Nečas és Július 10. · Többet látni »

Július 13.

Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.

Új!!: Petr Nečas és Július 13. · Többet látni »

Jiří Rusnok

Jiří Rusnok (Vitkovice, 1960. október 16. –) cseh politikus, közgazdász, a Cseh Köztársaság miniszterelnöke 2013 és 2014 között.

Új!!: Petr Nečas és Jiří Rusnok · Többet látni »

Karel Schwarzenberg

Karel Schwarzenberg, német névformában Karl von Schwarzenberg cseh politikus, egykori külügyminiszter és miniszterelnök-helyettes.

Új!!: Petr Nečas és Karel Schwarzenberg · Többet látni »

Közügy

Közügynek (latinul res publica, angolul public affairs) az olyan társadalmi vagy társadalmi hatással bíró jelenségek minősülnek, melyek a közfelfogás szerint az egyén, azaz egy-egy ember érdekein túl mutatnak, és az egész közösség számára fontossággal bírnak.

Új!!: Petr Nečas és Közügy · Többet látni »

M1 (televízióadó)

Az M1 a Duna Médiaszolgáltató egyik csatornája, Magyarország első és legrégebbi televízióadója.

Új!!: Petr Nečas és M1 (televízióadó) · Többet látni »

Magyar Köztársaság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Magyar Köztársaság (egyértelműsítő lap).

Új!!: Petr Nečas és Magyar Köztársaság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Petr Nečas és Magyarország · Többet látni »

Második Orbán-kormány

A második Orbán-kormány (önelnevezése szerint a Nemzeti Együttműködés Kormánya vagy a Nemzeti Összetartozás Kormánya) az 1989.

Új!!: Petr Nečas és Második Orbán-kormány · Többet látni »

Miloš Zeman

Miloš Zeman (Kolín, 1944. szeptember 28. –) cseh közgazdász, politikus, 1998 és 2002 között miniszterelnök, 2013-ban az első közvetlen államfőválasztáson Csehország elnökévé választották a parlamenten kívüli Polgári Jogok Pártja – Zemanék színeiben.

Új!!: Petr Nečas és Miloš Zeman · Többet látni »

Miniszterelnök

A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.

Új!!: Petr Nečas és Miniszterelnök · Többet látni »

Mirek Topolánek

Mirek Topolánek (Vsetín, 1956. május 15. –) politikus, Csehország miniszterelnöke (2006–2009).

Új!!: Petr Nečas és Mirek Topolánek · Többet látni »

NATO

#ÁTIRÁNYÍTÁS Észak-atlanti Szerződés Szervezete Kategória:NATO.

Új!!: Petr Nečas és NATO · Többet látni »

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (rövidítve: NAV) államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó központi hivatalként működő központi költségvetési szerv, amely feladatait központi és területi szervei útján látja el.

Új!!: Petr Nečas és Nemzeti Adó- és Vámhivatal · Többet látni »

November 19.

Névnapok: Erzsébet + Abda, Abdéel, Abdi, Abdiás, Abdon, Ábner, Barlám, Béta, Betsabé, Bodor, Csöre, Ilze, Lizavéta, Lizett, Lizetta, Maxim, Obadiás, Örzse, Szavéta, Véta, Zobor, Zsóka.

Új!!: Petr Nečas és November 19. · Többet látni »

Nyugat-Európa

Nyugat-Európa az európai kontinens nyugati fele.

Új!!: Petr Nečas és Nyugat-Európa · Többet látni »

Orbán Viktor

Orbán Viktor (Székesfehérvár, 1963. május 31. –) magyar jogász és politikus, 1998-tól 2002-ig, valamint 2010 óta Magyarország miniszterelnöke.

Új!!: Petr Nečas és Orbán Viktor · Többet látni »

Origo.hu

Az Origo.hu – vagy csak Origo – Magyarország egyik legismertebb kormányközeli hírportálja.

Új!!: Petr Nečas és Origo.hu · Többet látni »

Polgári Demokrata Párt (Csehország)

Polgári Demokrata Párt (általában Polgári Demokratikus Párt) (csehül: Občanská demokratická strana, ODS) egy liberális konzervatív cseh politikai párt Csehországban.

Új!!: Petr Nečas és Polgári Demokrata Párt (Csehország) · Többet látni »

Pozsony

Pozsony ((1919-ig Prešporok), (régiesen Preßburg)) Szlovákia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Petr Nečas és Pozsony · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Petr Nečas és Prága · Többet látni »

Szlovák Köztársaság

#ÁTIRÁNYÍTÁS Szlovákia.

Új!!: Petr Nečas és Szlovák Köztársaság · Többet látni »

Uherské Hradiště

Uherské Hradiště (németül Ungarisch Hradisch, magyarul Magyarhradis) kisváros Csehországban, azon belül Morvaországban, a Zlíni kerület Uherské Hradiště-i járásában.

Új!!: Petr Nečas és Uherské Hradiště · Többet látni »

Václav Klaus

Václav Klaus (Prága, 1941. június 19.) a Cseh Köztársaság második elnöke, korábbi cseh miniszterelnök, illetve csehszlovák pénzügyminiszter.

Új!!: Petr Nečas és Václav Klaus · Többet látni »

Visegrádi Együttműködés

A Visegrádi Együttműködés (más néven visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) együttműködés az Európai Unión belül, négy közép-európai tagállam, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete.

Új!!: Petr Nečas és Visegrádi Együttműködés · Többet látni »

1964

Nincs leírás.

Új!!: Petr Nečas és 1964 · Többet látni »

2010

---- 2010 (MMX) egy péntekkel kezdődő év a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Petr Nečas és 2010 · Többet látni »

2013

---- 2013 (MMXIII) első napja keddre esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Petr Nečas és 2013 · Többet látni »

2014

---- 2014 (MMXIV) első napja szerdára esett a Gergely-naptár szerint.

Új!!: Petr Nečas és 2014 · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »