Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Petőfi Sándor

Index Petőfi Sándor

Petőfi Sándor (született Petrovics, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja.

521 kapcsolatok: A hóhér kötele, A helység kalapácsa, A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor), A Pallas nagy lexikona, Adolf luxemburgi nagyherceg, Adorján Boldizsár, Ady Endre, Ajnácskő, Alekszandr Nyikolajevics Lüders, Alföld, Angol nyelv, Arany János (költő), Assisi, Aszód, Athenaeum (folyóirat), Augustich Imre, Ausztria, Az alföld, Az apostol, Ír nyelv, Óra-villa, Érmellék, Babits Mihály, Badaló, Baja, Bajza József (költő), Balassagyarmat, Balaton, Barabás Ábel, Barabás Miklós (festő), Baradla–Domica-barlangrendszer, Bácskertes, Bérczy Károly, Beck Károly, Befordúltam a konyhára, Bem József, Bereck, Beregszász, Berencsfalu, Bernády György, Beton, Bihardiószeg, Boleman István (tanár), Borsos Miklós (szobrász), Bregenz, Brno, Bronz, Buda ostroma (1849), Budapest, Budapest V. kerülete, ..., Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, Budapesti Történeti Múzeum, Burjátföld, Cegléd, Chappon Lajos, Charles Dickens, Cleveland, Coriolanus (színmű), Császár Ferenc, Csíkszereda, Cseh nyelv, Csokonai Vitéz Mihály, Dagerrotípia, Dán nyelv, Délvidék, Dés, Déva, Dóm tér (Szeged), Dózsa György, Dömsöd, Debrecen, Degré Alajos (ügyvéd), Dienes András, Disznótor, Dohány utca, Dráva, Duna, Dunaújváros, Dunaföldvár, Dunavecse, Dunántúl, Eötvös József (író), Eger, Egressy Béni, Egressy Gábor (színművész), Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet, Egy gondolat bánt engemet, Elégia, Elbeszélő költemény, Ellenzéki Párt, Első világháború, Emődy Dániel, Emich Gusztáv (nyomdász), Emlékérme, Emléktáblák Egerben, Emléktáblák Gödöllőn, Endrődi Sándor (költő), Eperjes (Szlovákia), Erdély, Erdélyi János (költő), Erdélyi körkép, Erdőd, Ereszkedik le a felhő, Erzsébet román királyné, Escher Károly, Eszperantó nyelv, Esztergom, Esztergomi emléktáblák listája, Evangélikus kereszténység, Farkas Ferenc (zeneszerző), Fáy András, Fényes Elek, Fülöpszállás, Fülek, Füsi József, Füves puszta, Fehéregyháza, Fejér vármegye, Fekete Sándor (író), Felvidék, Ferenczi Zoltán, Ferenczy Béni, Finn nyelv, Fischer Sándor (irodalomtörténész), Fiumei Úti Sírkert, Fliszár János, Francia nyelv, Franciaország himnusza, Frankenburg Adolf, Fridrich Sándor, Friedrich Engels, Friedrich Nietzsche, Galícia, Garay János (költő), Gács, Gödöllő, Gömör vármegye, Görög nyelv, Görgei Artúr, George Byron, Gerenday Antal, Gipsz, Graz, Gránit, Gvadányi József, Gyalókay Lajos, Győr, Gyulai Pál (irodalomtörténész), Haray Viktor, Harsányi Zsolt, Hatvany Lajos, Héber nyelv, Héjjasfalva, Húsvét, Heinrich Heine, Heinrich Melas, Herczeg Ferenc (író), Hexameter, Holland nyelv, Homokkő, Honderű, Honoré de Balzac, Hontnémeti, Hortobágy (tájegység), Horvay János, Horvát Árpád (történész), Horváth János (irodalomtörténész), Horvátország, Hunfalvy Pál, Hunyadi László (szobrász), Huszár Adolf, I. Lipót magyar király, Igló, Illyés Gyula, Index.hu, Ipolyság, Irodalmi nyelv, Irodalom, Izlandi nyelv, Izsó Miklós (szobrász), Jankovics Marcell (filmrendező), Január 1., Japán nyelv, János vitéz, János vitéz (rajzfilm), Jászberény, Jókai Mór, József Attila, Július 31., Josip Jelačić, Juhász Gyula (költő), Kadosa Pál, Kallós Ede (szobrász), Kalocsay Kálmán, Kanonok, Kardos János, Karl Marx, Kartal (település), Kazinczy Ferenc, Kazinczy Gábor (politikus), Kányádi Sándor, Károlyváros, Kárpát-medence, Kéry Gyula (író), Késmárk, Kína, Kínai nyelv, Kósa György, Kölesd, Köllő Miklós (szobrász), Költészet, Költő, Könyves Tóth Mihály (lelkész), Körösényi Tamás, Kecskemét, Kemény Farkas, Kerényi Frigyes, Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely), Kerkapoly Károly, Kertbeny Károly, Kiegyezés, Kisfaludy Társaság, Kiskörút, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunság, Kiszely István (antropológus), Klapka György (tábornok), Kodály Zoltán, Kolozsvár, Koltó, Komárom (Szlovákia), Komlóssy Ferenc (színművész), Konvenciós forint, Koppenhága, Koren István (botanikus), Kossuth Lajos, Kossuth-bankó, Kosztolányi Dezső, Kozákok, Kozma Dezső, Kozma Sándor, Kuppis Vilmos, Kuthy Lajos, Lantos Györgyi, Latin nyelv, Lauka Gusztáv, Líra (műnem), Lőrincz L. László, Lear király, Lendvay Márton (színművész, 1807–1858), Lengyel Imre, Lengyel József (orvos), Lengyel nyelv, Lengyelország, Lenkey János, Lezsák Sándor, Lisznyai Damó Kálmán, Liszt Ferenc, Losonc, Louis Antoine de Saint-Just, Ludwig Tieck, Lukácsy Sándor (irodalomtörténész), M2 Petőfi TV, Madarász Viktor, Madách Imre (író), Maglód, Magyar irodalom, Magyar nemesség, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar nyelv, Magyar Posta Zrt., Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarok, Magyarország, Magyarországi országgyűlési választások, Magyarországi szlovének, Magyarországi Tanácsköztársaság, Makó, Marastoni József, Margócsy István, Marosvásárhely, Martinovics Ignác, Május 21., Május 30., Máramaros, Március 15., Márciusi ifjak, Márvány, Mészáros Lázár, Múzeum, Medgyes, Medgyessy Ferenc, Messina, Mezőberény, Mezőkövesd, Mikó-vár, Mikszáth Kálmán (egyértelműsítő lap), Milánó, Miskolc, Mohács, Montesquieu, Mosonyi Mihály, Munkács, Munkácsi vár, Murány vára, Nagy Gyula (szobrász), Nagy Ignác (író), Nagy László (költő), Nagybánya, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nádaskay Lajos, Német nyelv, Németek, Németh G. Béla, Népiesség, Necpál, Nemzetőrség (1848), Nemzeti dal, Nemzeti Színház, Neumann Károly, Nikolaus Lenau, Norvég nyelv, Novotny Gergely, Nyíregyháza, Nyelv, Nyitra vármegye, Nyugat (folyóirat), Obernyik Károly, Olasz nyelv, Olaszország, Orlai Petrich Soma, Orosz nyelv, Országgyűlés, Országgyűlési Tudósítások, Ortodox kereszténység, Ostffyasszonyfa, Ozora, Pákh Albert, Pálffy Albert, Pándi Pál, Pándorfalu, Pápa (település), Párizs, Pécel, Peking, Penc, Percy Bysshe Shelley, Pest (történelmi település), Pesti Divatlap, Pesti Hírlap, Petőfi Gyógyszertár, Petőfi híd, Petőfi híd (Győr), Petőfi Irodalmi Múzeum, Petőfi István, Petőfi Népe, Petőfi Rádió, Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest), Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Petőfi Sándor-szobor (Makó), Petőfi Sándor-szobor (Marosvásárhely), Petőfi Társaság, Petőfi Zenei Díj, Petőfi Zoltán, Petőfi-dagerrotípia, Petőfi-emlékoszlop (Marosvásárhely), Petőfibánya, Petőfiszállás, Petrichevich-Horváth Lázár, Piarista Gimnázium (Budapest), Pierre-Jean de Béranger, Pilvax, Pintér Sándor (rendőrtiszt), Piski csata, Pomáz, Pompéry János, Pozsony, Pozsonyligetfalu, Prága, Prielle Kornélia, Pulszky Ferenc, Quintus Horatius Flaccus, Rajzfilm, Rákóczifalva, Rétoromán dialektusok, Révai József (politikus), Róma, Rómeó és Júlia (színmű), Redemptio, Reményi Ede (hegedűművész), Reverzális, Rimaszombat, Riskó Ignác, Romantika, Román nyelv, Románia, Románok, Rozsnyó, Rubicon (folyóirat), Salgó, Sanghaj, Sass István (orvos), Sárosi Gyula, Sárospatak, Sárszentlőrinc, Sátoraljaújhely, Sülysáp, Scots nyelv, Segesvár, Segesvári csata, Selmecbánya, Somogyi József (szobrász), Sopron, Spanyol nyelv, Sugár Rezső, Svéd nyelv, Szabadszállás, Szabó Ferenc (zeneszerző), Szabó Lőrinc, Szalkszentmárton, Szandai Sándor, Szarvas (település), Szatmárnémeti, Székelyek, Székelyhíd, Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete, Székesfehérvár, Széphalom (település), Szófia, Szónoklattan, Szózat, Szeberényi Lajos, Szeged, Szeget szeggel, Szelindek, Szemere Bertalan, Szemere Miklós (költő), Szemere Pál (költő), Szendrey Júlia, Szeptember végén, Szerb nyelv, Szerbek, Szerelmey Miklós, Szervánszky Endre, Szibéria, Szigligeti Ede, Szimbólum, Szinnyei József (bibliográfus), Szlávics László (szobrász, 1959), Szlovák nyelv, Szlovákok, Szlovén nyelv, Szolnok, Szuper Károly, Tarczy Lajos, Tarnów, Táncsics Mihály, Tápiószele, Tárkányi Béla, Tátra (hegység), Távolból, Tífusz, Tízek Társasága, Történettudomány, Tüdőgyulladás, Teleki Sándor (honvédtiszt), Teleki-ház (Marosvásárhely), Temesvár, Terméskő, Terrakotta, Theodor Baillet von Latour, Tirol, Tiszafüred, Tokaj, Toldi, Toldy Ferenc, Tolna vármegye, Tolnai Lajos (író), Tompa Mihály, Torda, Trianoni békeszerződés, Trieszt, Turóc vármegye, Tyroler József, Ulánus, Ungvár, Vachott Sándor, Vagyóc, Vahot Imre, Vajda János (költő), Vasvári Pál (történész), Vác, Várady Antal, Városvédők Egyesülete, Vécsey Károly, Véghelyi Balázs, Vízakna, Vörösmarty Mihály, Vend nyelv, Veszprém, Victor Hugo, Volapük nyelv, Voltaire, William Shakespeare, Zágráb, Zichy Mihály, Zilahy Károly, 12 pont, 1667, 1823, 1842, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, 1849, 1897, 1916, 4483 Petőfi. Bővíteni index (471 több) »

A hóhér kötele

A hóhér kötele Petőfi Sándor egyetlen regénye, először 1846-ban jelent meg.

Új!!: Petőfi Sándor és A hóhér kötele · Többet látni »

A helység kalapácsa

A helység kalapácsa Petőfi Sándor 1844 októberében írt elbeszélő költeménye.

Új!!: Petőfi Sándor és A helység kalapácsa · Többet látni »

A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor)

A magyar ifjúsági irodalom alakjai emlékérmesor.

Új!!: Petőfi Sándor és A magyar ifjúsági irodalom alakjai (emlékérmesor) · Többet látni »

A Pallas nagy lexikona

A Pallas nagy lexikona az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon.

Új!!: Petőfi Sándor és A Pallas nagy lexikona · Többet látni »

Adolf luxemburgi nagyherceg

Adolf (teljes nevén Adolph Wilhelm Carl August Friedrich von Nassau-Weilburg; 1817. július 24. - 1905. november 17.) a Nassaui Hercegség utolsó hercege és a Hollandiától függetlenné váló Luxemburg első nagyhercege.

Új!!: Petőfi Sándor és Adolf luxemburgi nagyherceg · Többet látni »

Adorján Boldizsár

Adorján Boldizsár, írói álnevein: Ivánfy, Malvina (Gortvakisfalud, 1820. május 2. – Gortvakisfalud, 1867. július 13.), író, császári és királyi törvényszéki ülnök, Lemouton Emília férje.

Új!!: Petőfi Sándor és Adorján Boldizsár · Többet látni »

Ady Endre

Ady Endre, teljes nevén: diósadi Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.

Új!!: Petőfi Sándor és Ady Endre · Többet látni »

Ajnácskő

Ajnácskő (szlovákul Hajnáčka, németül Pirsenstein) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Ajnácskő · Többet látni »

Alekszandr Nyikolajevics Lüders

Alekszandr Nyikolajevics von Lüders (Александр Николаевич Лидерс, más átírásokban Lüdersz vagy Ligyersz) (1790. január 26. – Szentpétervár, 1874. február 13.) gróf, orosz gyalogsági tábornok.

Új!!: Petőfi Sándor és Alekszandr Nyikolajevics Lüders · Többet látni »

Alföld

Az Alföld (vagy régebben Nagy-Magyar-Alföld) morfológiailag az eurázsiai sztyeppevidék legnyugatibb területe, kiterjedése kb.

Új!!: Petőfi Sándor és Alföld · Többet látni »

Angol nyelv

EN:Az angolt szimbolizáló ISO 639-1 nyelv kód Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek.

Új!!: Petőfi Sándor és Angol nyelv · Többet látni »

Arany János (költő)

Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.

Új!!: Petőfi Sándor és Arany János (költő) · Többet látni »

Assisi

Assisi (e.: 'asszízi') város Olaszországban Perugia megyében; Assisi Szent Ferencnek, a ferences rend alapítójának és Szent Klárának, a klarissza rend alapítójának a szülőhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Assisi · Többet látni »

Aszód

Aszód város Pest megyében, az Aszódi járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Aszód · Többet látni »

Athenaeum (folyóirat)

Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Athenaeum (folyóirat) · Többet látni »

Augustich Imre

Razdertai Augustich Imre (Agostich Imre) (Murapetróc, 1837. szeptember 29. v. szeptember 30. – Budapest, 1879. július 17.) országgyűlési gyorsíró és hírlapíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Augustich Imre · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, régi német nyelven Ostarrichi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai állam.

Új!!: Petőfi Sándor és Ausztria · Többet látni »

Az alföld

Az alföld Petőfi Sándor egyik legismertebb költeménye.

Új!!: Petőfi Sándor és Az alföld · Többet látni »

Az apostol

Az apostol Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, vagy Szerb Antalt idézve: „költői elbeszélés”.

Új!!: Petőfi Sándor és Az apostol · Többet látni »

Ír nyelv

Az ír nyelv az indoeurópai nyelvcsaládba tartozik, annak kelta ágába, a szigeti, azon belül a gael nyelvek („Q-kelta nyelvek”) közé.

Új!!: Petőfi Sándor és Ír nyelv · Többet látni »

Óra-villa

Az Óra-villa Budapest XII. kerületében áll, a térség kulturális életében egykor meghatározó volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Óra-villa · Többet látni »

Érmellék

Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.

Új!!: Petőfi Sándor és Érmellék · Többet látni »

Babits Mihály

Szentistváni Babits Mihály, teljes nevén: Babits Mihály László Ákos (Szekszárd, 1883. november 26. – Budapest, Krisztinaváros, 1941. augusztus 5.) költő, író, irodalomtörténész, műfordító, a 20. század eleji magyar irodalom jelentős alakja, a Nyugat első nemzedékének tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Babits Mihály · Többet látni »

Badaló

Badaló (ukránul Бадалово) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás déli részén, a Tisza jobb partján, a magyar határnál fekvő falu.

Új!!: Petőfi Sándor és Badaló · Többet látni »

Baja

Baja (németül: Frankenstadt) város Magyarország déli részén, a Duna bal partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Baja · Többet látni »

Bajza József (költő)

Bajza József szobra Budapesten, a Nemzeti Színház aulájában Bajza József (Szűcsi, 1804. január 31. – Pest, 1858. március 3.) költő, színigazgató, kritikus, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Bajza József (költő) · Többet látni »

Balassagyarmat

Balassagyarmat város, Nógrád megye második legnépesebb települése, a Balassagyarmati járás székhelye és határátkelőhely Szlovákia felé az Ipoly folyó bal partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Balassagyarmat · Többet látni »

Balaton

A Balaton (becenevén „a magyar tenger”, de széles körben elterjedt a „Balcsi” becéző forma is; latinul Lacus Pelso, németül Plattensee) Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Új!!: Petőfi Sándor és Balaton · Többet látni »

Barabás Ábel

Barabás Ábel (Verespatak, 1877. augusztus 19. – Kolozsvár, 1915. június 5.) magyar irodalomtörténész, tanár, eszperantista.

Új!!: Petőfi Sándor és Barabás Ábel · Többet látni »

Barabás Miklós (festő)

Barabás Miklós (Márkusfalva, 1810. február 10. – Budapest, Ferencváros, 1898. február 12.) magyar festő.

Új!!: Petőfi Sándor és Barabás Miklós (festő) · Többet látni »

Baradla–Domica-barlangrendszer

A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja.

Új!!: Petőfi Sándor és Baradla–Domica-barlangrendszer · Többet látni »

Bácskertes

Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.

Új!!: Petőfi Sándor és Bácskertes · Többet látni »

Bérczy Károly

Bérczy Károly (eredeti neve: Stand Károly) (Balassagyarmat, 1821. március 2. – Pest, 1867. december 11.) magyar író, költő, újságíró, műfordító, szerkesztő, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Bérczy Károly · Többet látni »

Beck Károly

Beck Károly (Baja, 1818. május 1. – Bécs, 1879. április 10.) költő.

Új!!: Petőfi Sándor és Beck Károly · Többet látni »

Befordúltam a konyhára

A Befordúltam a konyhára Petőfi Sándor verse, melyet 1843.

Új!!: Petőfi Sándor és Befordúltam a konyhára · Többet látni »

Bem József

Bem József síremléke Tarnówban Bem szobra Marosvásárhelyen Bem szobra Budapesten a róla elnevezett téren Józef Zachariasz Bem, magyarosan Bem József, felvett muszlim nevén Murád (Tarnów, 1794. március 14. – Aleppó, 1850. december 10.) lengyel származású magyar honvéd altábornagy majd oszmán pasa, „a székelyek Bem apója”.

Új!!: Petőfi Sándor és Bem József · Többet látni »

Bereck

Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Bereck · Többet látni »

Beregszász

Piactér - 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Beregszász · Többet látni »

Berencsfalu

Berencsfalu (1891-ig Prencsfalu) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Berencsfalu · Többet látni »

Bernády György

Magyarláposi Bernády György (Bethlen, 1864. április 10. – Marosvásárhely, 1938. október 22.) gyógyszerész, jogász, politikus, illetve Marosvásárhely polgármestere 1902–1912 és 1926–1929 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Bernády György · Többet látni »

Beton

Alapozás transzportbetonnal A beton egy mesterséges építőanyag, amely kötőanyagból (cementből), vízből és természetes vagy mesterséges adalékanyagokból, esetleg adalékszerekből és egyéb kiegészítő anyagokból készül.

Új!!: Petőfi Sándor és Beton · Többet látni »

Bihardiószeg

Bihardiószeg (románul Diosig) községközpont Romániában Bihar megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Bihardiószeg · Többet látni »

Boleman István (tanár)

Dezséri Boleman István (Krzsichlice, Csehország, 1795. május 9. – Pozsony, 1882. július 12.) a pozsonyi evangélikus líceum igazgató-hittanára.

Új!!: Petőfi Sándor és Boleman István (tanár) · Többet látni »

Borsos Miklós (szobrász)

A „0” kilométerkő az Alagútnál Borsos Miklós (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. – Budapest, 1990. január 27.) magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Borsos Miklós (szobrász) · Többet látni »

Bregenz

Bregenz város Ausztriában, Vorarlberg tartomány fővárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Bregenz · Többet látni »

Brno

Brno (Brünn; Berén, Börön vagy Börénvásár; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind területét tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Brno · Többet látni »

Bronz

hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.

Új!!: Petőfi Sándor és Bronz · Többet látni »

Buda ostroma (1849)

Buda ostroma az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontja volt, amely 1849.

Új!!: Petőfi Sándor és Buda ostroma (1849) · Többet látni »

Budapest

jobb Budapest Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb városa, az Európai Unió kilencedik legnépesebb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapest · Többet látni »

Budapest V. kerülete

Budapest V. kerülete (a kerületi önkormányzat által megállapított összefoglaló néven: Belváros-Lipótváros) a főváros szíve, sok tekintetben Budapest, illetve Magyarország közigazgatási, hivatali, kereskedelmi és turisztikai központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapest V. kerülete · Többet látni »

Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium

A Fasori evangélikus templom. A Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium, vagy közismertebb nevén Fasori Gimnázium a Magyarországi Evangélikus Egyház egyik gimnáziuma.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium · Többet látni »

Budapesti Történeti Múzeum

A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti.

Új!!: Petőfi Sándor és Budapesti Történeti Múzeum · Többet látni »

Burjátföld

Burjátföld vagy a Burját Köztársaság (oroszul Бурятия, burjátul Буряад Республика) az Oroszországi Föderációhoz tartozó köztársaság Szibériában.

Új!!: Petőfi Sándor és Burjátföld · Többet látni »

Cegléd

Cegléd a negyedik legnépesebb város Pest megyében (Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után), és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Cegléd · Többet látni »

Chappon Lajos

''A párbaj szabályai'' című művének címlapja Louis Chappon (Louis Chapon) (1802. január 29. – Kolozsvár, 1878. január 25.) francia származású vívómester.

Új!!: Petőfi Sándor és Chappon Lajos · Többet látni »

Charles Dickens

Charles John Huffam Dickens (Portsmouth, 1812. február 7. – Higham, 1870. június 9.) angol író.

Új!!: Petőfi Sándor és Charles Dickens · Többet látni »

Cleveland

Cleveland (kiejtése IPA szerint: ˈkliːvlənd, kb. klivlend) az Amerikai Egyesült Államok egyik nagyvárosa, Ohio államban.

Új!!: Petőfi Sándor és Cleveland · Többet látni »

Coriolanus (színmű)

A Coriolanus William Shakespeare feltehetően valamikor 1605 és 1608 között írt kései tragédiája.

Új!!: Petőfi Sándor és Coriolanus (színmű) · Többet látni »

Császár Ferenc

Kolgyári Császár Ferenc (Zalaegerszeg, 1807. július 9. – Kerepes, 1858. augusztus 17.) jogász, költő, bencés szerzetes, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Császár Ferenc · Többet látni »

Csíkszereda

Csíkszereda (románul Miercurea Ciuc, németül Szeklerburg, latinul Sicolsburgum) város Romániában, Hargita megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Csíkszereda · Többet látni »

Cseh nyelv

A cseh nyelv (csehül český jazyk vagy čeština) az indoeurópai nyelvcsalád, azon belül a nyugati szláv nyelvek tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Cseh nyelv · Többet látni »

Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály (Debrecen, 1773. november 17. – Debrecen, 1805. január 28.) költő.

Új!!: Petőfi Sándor és Csokonai Vitéz Mihály · Többet látni »

Dagerrotípia

Az első ismert dagerrotípia: Louis Daguerre: ''Egy ritkasággyűjtemény darabjai'' (1837) A dagerrotípia a fotográfiában az elsőként gyakorlati használatba került képrögzítési eljárás volt, melyet Louis Daguerre és Nicéphore Niépce fejlesztettek ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Dagerrotípia · Többet látni »

Dán nyelv

A dán nyelv egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja.

Új!!: Petőfi Sándor és Dán nyelv · Többet látni »

Délvidék

A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.

Új!!: Petőfi Sándor és Délvidék · Többet látni »

Dés

Désakna környéke (NY) 1769–1773 között Dés környéke (K) 1769–1773 között Dés (románul Dej, németül Deesch, korábban Burglos) város (municípium) Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Dés · Többet látni »

Déva

Déva (románul Deva, németül Diemrich, Schlossberg, Denburg, latinul Sargetia, erdélyi szász nyelven Dimmrich) megyei jogú város (municípium), Hunyad megye székhelye Romániában, Erdélyben.

Új!!: Petőfi Sándor és Déva · Többet látni »

Dóm tér (Szeged)

A Dóm tér Szeged leghíresebb tere.

Új!!: Petőfi Sándor és Dóm tér (Szeged) · Többet látni »

Dózsa György

Makfalvi Dózsa György (Dálnok, 1470 körül – Temesvár, 1514. július 20.) az 1514-es parasztháborúba torkollott keresztes hadjárat katonai vezetője.

Új!!: Petőfi Sándor és Dózsa György · Többet látni »

Dömsöd

Dömsöd nagyközség Pest megye délnyugati részében, a Ráckevei járásban található.

Új!!: Petőfi Sándor és Dömsöd · Többet látni »

Debrecen

Debrecen Magyarország harmadik legnagyobb területű és második legnépesebb települése, Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, megyei jogú város.

Új!!: Petőfi Sándor és Debrecen · Többet látni »

Degré Alajos (ügyvéd)

Degré Alajos (Lippa, 1819. január 6. – Budapest, 1896. november 1.) ügyvéd, író, a márciusi ifjak egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Degré Alajos (ügyvéd) · Többet látni »

Dienes András

Dienes András (Kassa, 1904. november 30. – Balatonalmádi, 1962. augusztus 30.) író és irodalomtörténész, az irodalomtudományok kandidátusa (1960).

Új!!: Petőfi Sándor és Dienes András · Többet látni »

Disznótor

Böllér a középkorban Disznótoros házi termékek Disznó bontása Csehországban Disznóölés (középkori kalendárium illusztrációja) Disznótoros hurka készítése Erdélyben A disznóvágás, disznótor vagy disznóölés a háznál nevelt sertés hagyományos levágása, a hús feldolgozása, és az ezt követő hagyományos disznótoros hurka, kolbász, töltött káposzta fogásokból rendezett vacsora.

Új!!: Petőfi Sándor és Disznótor · Többet látni »

Dohány utca

A Dohány utcai zsinagóga oromzatának részlete A Dohány utca Budapest VII.

Új!!: Petőfi Sándor és Dohány utca · Többet látni »

Dráva

A Dráva forrása Villachnál A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.

Új!!: Petőfi Sándor és Dráva · Többet látni »

Duna

A Duna a második leghosszabb folyam Európában (a Volga után).

Új!!: Petőfi Sándor és Duna · Többet látni »

Dunaújváros

Dunaújváros (1951 előtt Pentele vagy Dunapentele, 1951–1961 között Sztálinváros) megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunaújváros · Többet látni »

Dunaföldvár

Dunaföldvár Duna-parti város a Dél-Dunántúl régióban, Tolna megye északkeleti csücskében, a Paksi járásban, a Fejér megyei Dunaújvárostól 20 kilométerre délre.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunaföldvár · Többet látni »

Dunavecse

Dunavecse város Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunavecse · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Pannonhalma Sopron Szombathely Veszprém Székesfehérvár Balaton Kaposvár Pécs A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Petőfi Sándor és Dunántúl · Többet látni »

Eötvös József (író)

Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság 1.

Új!!: Petőfi Sándor és Eötvös József (író) · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves megye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Eger · Többet látni »

Egressy Béni

Egressy Béni (eredetileg Galambos Benjámin, Sajókazinc, 1814. április 21. – Pest, 1851. július 17.) zeneszerző, író, színész.

Új!!: Petőfi Sándor és Egressy Béni · Többet látni »

Egressy Gábor (színművész)

Egressy Gábor (született: Galambos Gábor, Sajólászlófalva, 1808. november 3. – Pest, 1866. július 30.) színész, a Nemzeti Színház első együttesének tagja, a Kisfaludy Társaság tagja (1863), Petőfi Sándor barátja, Egressy Béni bátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Egressy Gábor (színművész) · Többet látni »

Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet

Az egri Hittudományi Főiskola az Eger katolikus papi szemináriuma.

Új!!: Petőfi Sándor és Egri Hittudományi Főiskola és Érseki Papnevelő Intézet · Többet látni »

Egy gondolat bánt engemet

Orlai Petrich Soma: Petőfi Sándor (1840-es évek) Az Egy gondolat bánt engemet... Petőfi Sándor verse, romantikus rapszódia, amelyben a költő a megsejtett világforradalom vízióját jeleníti meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Egy gondolat bánt engemet · Többet látni »

Elégia

Az elégia a lírai költészet egyik meghatározó műfaja.

Új!!: Petőfi Sándor és Elégia · Többet látni »

Elbeszélő költemény

Az elbeszélő költemény verses epikai műfaj, mely a balladánál terjedelmesebb, az eposznál általában rövidebb.

Új!!: Petőfi Sándor és Elbeszélő költemény · Többet látni »

Ellenzéki Párt

Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.

Új!!: Petőfi Sándor és Ellenzéki Párt · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború vagy I. világháború, röviden VH1 (a második világháború előtt egyszerűen csak világháború, „Nagy Háború” vagy „a háború, amely véget vet minden háborúnak”) néven illetett háború egy 1914 és 1918 között, négy éven át tartó, Európából induló globális háború volt, amely összesen több mint 15 millió ember halálát okozta, és amely öldöklő küzdelem a korabeli gyarmati- és érdekeltségrendszer újrafelosztásával végződött.

Új!!: Petőfi Sándor és Első világháború · Többet látni »

Emődy Dániel

Emődy Dániel (Alsófüged, 1819. november 13. – Sárospatak, 1891. április 13.) jogakadémiai tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Emődy Dániel · Többet látni »

Emich Gusztáv (nyomdász)

Emich Gusztáv (Buda, 1814. november 3. – Pest, 1869. április 3.) könyvkereskedő, kiadó, nyomdász.

Új!!: Petőfi Sándor és Emich Gusztáv (nyomdász) · Többet látni »

Emlékérme

'''Hunyadi Mátyás emlékpénzérme''', 2008, Magyar Nemzeti Bank, arany, vert, 25mm, tervező: ifj. Szlávics László Emlékérme vagy más néven emlékpénzérme olyan érme, amelyet valamilyen alkalomból, rendszerint egyetlen évjárattal és korlátozott példányszámban bocsátanak ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Emlékérme · Többet látni »

Emléktáblák Egerben

Eger szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Petőfi Sándor és Emléktáblák Egerben · Többet látni »

Emléktáblák Gödöllőn

Gödöllő szócikkhez kapcsolódó képgaléria, mely helyi, országos vagy nemzetközi hírű személyekkel, valamint épületekkel, műtárgyakkal, helynevekkel és eseményekkel összefüggő emléktáblákat tartalmaz.

Új!!: Petőfi Sándor és Emléktáblák Gödöllőn · Többet látni »

Endrődi Sándor (költő)

Endrődi Sándor, (Veszprém, 1850. január 16. – Budapest, 1920. november 7.) magyar költő, író, az MTA levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Endrődi Sándor (költő) · Többet látni »

Eperjes (Szlovákia)

Történelmi házak és a Szt. Miklós-székesegyház A reneszánsz stílusban épült Rákóczi-ház A Mária-szobor A ferencesek temploma A görögkatolikus templom A Jonáš Záborský színház Eperjes németül Preschau, latinul Fragopolis vagy Eperiessinum) város Kelet-Szlovákiában. Az Eperjesi kerület és az Eperjesi járás székhelye. Hozzá tartozik Alsósebes, Németsóvár, Savanyúvíz, Sebeskellemes, Sebessalgó, Sóbánya és Tótsóvár is.

Új!!: Petőfi Sándor és Eperjes (Szlovákia) · Többet látni »

Erdély

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdély · Többet látni »

Erdélyi János (költő)

Erdélyi János (Nagykapos, 1814. április 1. – Sárospatak, 1868. január 23.) ügyvéd, költő, kritikus, esztéta, népköltési gyűjtő, tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdélyi János (költő) · Többet látni »

Erdélyi körkép

Az Erdélyi körkép vagy Erdélyi panoráma vagy Bem-Petőfi Körkép (lengyelül: Panorama Siedmiogrodzka) egy 15 x 120 m méretű körpanoráma-festmény, mely a tavaszi hadjárat egyik dicsőséges pillanatát, a nagyszebeni csatát, illetve Bem József és Petőfi Sándor alakját jelenítette meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdélyi körkép · Többet látni »

Erdőd

Erdőd (románul Ardud, németül Erdeed) kisváros Romániában, a Partiumban, Szatmár megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Erdőd · Többet látni »

Ereszkedik le a felhő

Az Ereszkedik le a felhő Petőfi Sándor verse, melyet 1846.

Új!!: Petőfi Sándor és Ereszkedik le a felhő · Többet látni »

Erzsébet román királyné

Erzsébet román királyné, született Erzsébet wiedi hercegnő (németül: Prinzessin Elisabeth zu Wied, románul: Regina Elisabeta a României, teljes nevén Elisabeth Pauline Ottilie Luise; Neuwied, 1843. december 29. – Curtea de Argeș, 1916. március 2.) wiedi hercegnő, házassága révén hohenzollern–sigmaringeni hercegné és Románia királynéja; Carmen Sylva néven költőnő és írónő.

Új!!: Petőfi Sándor és Erzsébet román királyné · Többet látni »

Escher Károly

Escher Károly (Szekszárd, 1890. október 22. – Budapest, 1966. február 16.) magyar fotográfus, fotóriporter, operatőr, szakíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Escher Károly · Többet látni »

Eszperantó nyelv

Az eszperantó, eredeti nevén Lingvo Internacia nemzetektől független, mindenki számára egyenjogú nyelvhasználatot biztosító, élő, mesterséges eredetű, semleges nemzetközi segédnyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Eszperantó nyelv · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros a Közép-Dunántúli régióban, Komárom-Esztergom megyében, a Duna folyó jobb partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Esztergom · Többet látni »

Esztergomi emléktáblák listája

Az Esztergom területén fellelhető emléktáblák galériája.

Új!!: Petőfi Sándor és Esztergomi emléktáblák listája · Többet látni »

Evangélikus kereszténység

Az evangélikus kereszténység, lutheranizmus vagy evangélikus vallás egy keresztény felekezet, amely a protestantizmushoz tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Evangélikus kereszténység · Többet látni »

Farkas Ferenc (zeneszerző)

Galántai Farkas Ferenc (Nagykanizsa, 1905. december 15. – Budapest, 2000. október 10.) kétszeres Kossuth-díjas, Liszt Ferenc-díjas és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

Új!!: Petőfi Sándor és Farkas Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »

Fáy András

Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáji Fáy András (Kohány, Zemplén vármegye, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.

Új!!: Petőfi Sándor és Fáy András · Többet látni »

Fényes Elek

Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858-1867).

Új!!: Petőfi Sándor és Fényes Elek · Többet látni »

Fülöpszállás

Fülöpszállás község Bács-Kiskun megye Kiskőrösi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Fülöpszállás · Többet látni »

Fülek

Fülek (szlovákul Fiľakovo, németül Fileck) magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.

Új!!: Petőfi Sándor és Fülek · Többet látni »

Füsi József

Füsi József, szül.

Új!!: Petőfi Sándor és Füsi József · Többet látni »

Füves puszta

Apajpuszta Füves pusztának nevezzük az olyan területeket, ahol viszonylag kevés (200–500 mm) csapadék mellett már nem tud fás növényzet kialakulni, a felszínt csak összefüggő, fűfélék és más lágy szárú növények dominálta vegetáció borítja.

Új!!: Petőfi Sándor és Füves puszta · Többet látni »

Fehéregyháza

Fehéregyháza (románul Albești, 1924-ig Ferihaz, helyi ejtés szerint Feriaz, németül Weißkirch bei Schäßburg) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Albești központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Fehéregyháza · Többet látni »

Fejér vármegye

Fejér vármegye (németül: Weißenburg; latinul: Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén a 11.

Új!!: Petőfi Sándor és Fejér vármegye · Többet látni »

Fekete Sándor (író)

Fekete Sándor (álnév: Hungaricus) (Miskolc, 1927. február 11. – Budapest, 2001. június 11.) író, újságíró, irodalomtörténész, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Fekete Sándor (író) · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Felvidék · Többet látni »

Ferenczi Zoltán

Ferenczi Zoltán, olykor Ferenczy formában is (Borsa, 1857. október 7. – Budapest, 1927. május 31.) irodalomtörténész, könyvtáros, a kolozsvári és a budapesti Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára főkönyvtárnoka, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Ferenczi Zoltán · Többet látni »

Ferenczy Béni

Ferenczy Béni (Szentendre, 1890. június 18. – Budapest, 1967. június 2.) Kossuth-díjas magyar szobrász, éremművész, grafikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Ferenczy Béni · Többet látni »

Finn nyelv

A finn nyelv (suomi vagy suomen kieli) az uráli nyelvcsalád balti-finn ágának legnagyobb nyelve; Finnország és az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Petőfi Sándor és Finn nyelv · Többet látni »

Fischer Sándor (irodalomtörténész)

Fischer Sándor (Buda, 1853 – Budapest, 1888. november 25.) takarékpénztári tisztviselő, irodalomtörténész, műfordító, a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Fischer Sándor (irodalomtörténész) · Többet látni »

Fiumei Úti Sírkert

A Fiumei Úti Sírkert (vagy Kerepesi temető, Kerepesi úti temető, Fiumei úti temető, korábban Mező Imre úti temető) Budapest és egyben Magyarország egyik legfontosabb temetője.

Új!!: Petőfi Sándor és Fiumei Úti Sírkert · Többet látni »

Fliszár János

Fliszár János szlovénül Janoš Flisar (Salamonc, 1856. június 21. – Muraszombat, 1947. június 21.) magyarországi szlovén műfordító, költő, újságíró és tanító.

Új!!: Petőfi Sándor és Fliszár János · Többet látni »

Francia nyelv

A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvek újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Francia nyelv · Többet látni »

Franciaország himnusza

''La Marseillaise'' ''La Marseillaise'', az 1944-ben meggyilkolt francia politikus és filmrendező Georges Mandel filmje (1907) A francia nemzeti himnuszt (La Marseillaise) nevével ellentétben nem Marseille-ben, hanem Strasbourgban írták, mégpedig egy francia műszaki tiszt, Claude Joseph Rouget de Lisle (1760–1836) kapitány szerezte az 1792.

Új!!: Petőfi Sándor és Franciaország himnusza · Többet látni »

Frankenburg Adolf

Frankenburg Adolf, (Németkeresztúr, 1811. november 2. – Eggenberg (Graz mellett), 1884. július 3.), humanista és emlékíró, az MTA levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Frankenburg Adolf · Többet látni »

Fridrich Sándor

Fridrich Sándor (Rózsahegy, 1881. március 1. – Pécs, 1949. november 20.) pécsi gyógyszerész, a pécsi Petőfi Gyógyszertár alapítója és tulajdonosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Fridrich Sándor · Többet látni »

Friedrich Engels

Szülőháza Wuppertalban Friedrich Engels, elterjedt magyaros formában Engels Frigyes (Barmen, 1820. november 28. – London, 1895. augusztus 5.) német kereskedő, társadalomtudós, író, filozófus, gondolkodó, politikai teoretikus, Karl Marx mellett a Kommunista kiáltvány társszerzője és a marxizmus tudományos elméletének megalapozója.

Új!!: Petőfi Sándor és Friedrich Engels · Többet látni »

Friedrich Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Német Szövetség, 1844. október 15. – Weimar, Német Birodalom, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző.

Új!!: Petőfi Sándor és Friedrich Nietzsche · Többet látni »

Galícia

Galícia címere Galícia zászlaja 1849–1890 Galícia (nem tévesztendő össze a spanyolországi Galiciával) közép-európai történelmi régió, jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Galícia · Többet látni »

Garay János (költő)

Garay János szobra Szekszárdon Emléktábla a Garay János szülőházának helyén álló épületen. Várady Antal disztichonja (1881) Gerenday-cég kivitelezésében Garay János (Szekszárd, 1812. október 10. – Pest, 1853. november 5.) magyar költő, író, újságíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Garay János (költő) · Többet látni »

Gács

Gács (szlovákul Halič) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Gács · Többet látni »

Gödöllő

Gödöllő város Pest megyében, Budapesttől 30 kilométerre északkeletre, a Gödöllői járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Gödöllő · Többet látni »

Gömör vármegye

A Gömör vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Gömörvár központtal.

Új!!: Petőfi Sándor és Gömör vármegye · Többet látni »

Görög nyelv

A görög nyelv az indoeurópai nyelvcsalád hellén ágába tartozik, közvetlen rokona nincsen.

Új!!: Petőfi Sándor és Görög nyelv · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgey Artúr (keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.Halálesete bejegyezésre került a Budapest V. ker. polgári halotti akv. folyószáma alatt.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Új!!: Petőfi Sándor és Görgei Artúr · Többet látni »

George Byron

George Gordon Noel Byron, Lord of Newstead (London, 1788. január 22. – Meszolongi, Görögország, 1824. április 19.) Percy Bysshe Shelley és John Keats mellett az angol romantikus költészet egyik legismertebb képviselője.

Új!!: Petőfi Sándor és George Byron · Többet látni »

Gerenday Antal

Gerenday Antal (Dömsöd, 1818. március 15. — Piszke, 1887. augusztus 7.) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Gerenday Antal · Többet látni »

Gipsz

A sivatagokban, ahol nagy a párolgás, az elpárolgó vízből kiváló gipsz kristályai laposak, kerekdedek, rózsaszirmokra hasonlítanak A gipsz a víztartalmú szulfátásványok csoportjába tartozó ásványfaj.

Új!!: Petőfi Sándor és Gipsz · Többet látni »

Graz

Graz (magyarul Grác) Stájerország osztrák tartomány székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Graz · Többet látni »

Gránit

A gránit a leggyakoribb mélységi magmás kőzet, a leggyakoribb savanyú kőzet.

Új!!: Petőfi Sándor és Gránit · Többet látni »

Gvadányi József

Arezzói (őr)gróf Gvadányi József, (Rudabánya, 1725. október 16. – Szakolca, 1801. december 21.) generális, író.

Új!!: Petőfi Sándor és Gvadányi József · Többet látni »

Gyalókay Lajos

Szentgyörgyi és gyalókai Gyalókay Lajos (Szalacs, 1825. november 13. – Nagyvárad, 1899. február 2.) ügyvéd, országgyűlési képviselő, lapszerkesztő, törvényszéki elnök, 1848-49-es honvédszázados és szabadságharcos.

Új!!: Petőfi Sándor és Gyalókay Lajos · Többet látni »

Győr

Győr (ókori latin nevén Arrabona, középkori latin nevén Jaurinum) egy megyei jogú város Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régió központja, Győr-Moson-Sopron megye és a Győri járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Győr · Többet látni »

Gyulai Pál (irodalomtörténész)

Gyulai Pál (Kolozsvár, 1826. január 25. – Budapest, 1909. november 9.) magyar irodalomtörténész, költő, író, egyetemi tanár, műkritikus, 1879-től 1899-ig Kisfaludy Társaság 4.

Új!!: Petőfi Sándor és Gyulai Pál (irodalomtörténész) · Többet látni »

Haray Viktor

Haray Viktor (Kolozsvár, 1818. – Kolozsvár, 1882. július 23.) magyar színész.

Új!!: Petőfi Sándor és Haray Viktor · Többet látni »

Harsányi Zsolt

Harsányi Zsolt (Korompa, 1887. január 27. – Budapest, 1943. november 29.) író, újságíró, műfordító, színigazgató.

Új!!: Petőfi Sándor és Harsányi Zsolt · Többet látni »

Hatvany Lajos

Hatvany Lajos és felesége Berlinben Nyugat, 1908. I. évf. 1. sz. Hatvany Lajos, ''hatvani báró'' (1897-ig Deutsch, 1917-ig Hatvany-Deutsch) (Budapest, 1880. október 28. – Budapest, 1961. január 12.) író, kritikus, irodalomtörténész, Kossuth-díjas, az MTA tagja; "az utolsó mecénás".

Új!!: Petőfi Sándor és Hatvany Lajos · Többet látni »

Héber nyelv

A héber nyelv (melyet köznapi és hagyományos kifejezéssel zsidó nyelvnek is neveznek) az afroázsiai nyelvcsalád sémi ágába tartozó nyelv, Izrael Állam hivatalos nyelve, amelyet a 19/20. századi nyelvújítás tett alkalmassá a modern használatra.

Új!!: Petőfi Sándor és Héber nyelv · Többet látni »

Héjjasfalva

Héjjasfalva (románul Vânători, korábban Hașfalău; németül Teufelsdorf, szászul Delvelsderf) falu Romániában Maros megyében, Vânători központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Héjjasfalva · Többet látni »

Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.

Új!!: Petőfi Sándor és Húsvét · Többet látni »

Heinrich Heine

Christian Johann Heinrich Heine (eredeti nevén Harry Heine, Düsseldorf, 1797. december 13. – Párizs, 1856. február 17.) zsidó származású német romantikus költő, író, újságíró.

Új!!: Petőfi Sándor és Heinrich Heine · Többet látni »

Heinrich Melas

Heinrich Melas (Szászsebes, 1829. augusztus 12. - Segesvár, 1894. november 23.) erdélyi szász ügyvéd, költő, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Heinrich Melas · Többet látni »

Herczeg Ferenc (író)

Herczeg Ferenc (született: Franz Herzog, Versec, 1863. szeptember 22. – Budapest, 1954. február 24.) magyar író, színműíró, újságíró, az MTA tagja és másodelnöke, 1904-től 1919-ig a Petőfi Társaság elnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Herczeg Ferenc (író) · Többet látni »

Hexameter

A hexameter a klasszikus eposzi költészet versmértéke, amely hat verslábból áll.

Új!!: Petőfi Sándor és Hexameter · Többet látni »

Holland nyelv

A holland, régiesen németalföldi (Nederlands) a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv, melyet körülbelül 22 millió ember beszél.

Új!!: Petőfi Sándor és Holland nyelv · Többet látni »

Homokkő

A homokkő üledékes kőzet, a mechanikus üledékek csoportjába tartozik, a kutatók egy része törmelékes vagy detritális üledékként határozza meg.

Új!!: Petőfi Sándor és Homokkő · Többet látni »

Honderű

Széchenyi István és felesége, illusztráció a Honderűben A Honderű (korabeli írásmóddal Honderü) egy magyar szépirodalmi, művészeti és divatlap volt 1843.

Új!!: Petőfi Sándor és Honderű · Többet látni »

Honoré de Balzac

Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.

Új!!: Petőfi Sándor és Honoré de Balzac · Többet látni »

Hontnémeti

Hontnémeti (szlovákul Hontianske Nemce, németül Baierndorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Korponai járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Hontnémeti · Többet látni »

Hortobágy (tájegység)

Hodály a hortobágyi puszta közepén A hortobágyi Kilenclyukú híd Kilenclyukú híd, légi fotó Gémeskutak Csontváry Kosztka Tivadar:Vihar a Hortobágyon (1903) A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.

Új!!: Petőfi Sándor és Hortobágy (tájegység) · Többet látni »

Horvay János

A Kossuth-szoborcsoport a fővárosi Kossuth téren. A felújított szobor második felavatása 2015. március 3-án történt. Elődjét a szocializmus idején eltávolították A Kossuth-szoborcsoport szabadságharcot jelképező részlete Dombóváron A soltvadkerti Kossuth-szobor, melynek 1903. évi avatásán Kossuth Ferenc is részt vett. Kerepesi temető: 39-1-33. Horvay János szobrász műve. Kerepesi temető: 26-sziget. A szobrászművész saját alkotása. Mecsekaljai Horvay János, eredetileg Hoppl, teljes nevén Horvai János Károly, (Pécs, 1874. május 27. – Budapest, Erzsébetváros, 1944. november 19.) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Horvay János · Többet látni »

Horvát Árpád (történész)

Horvát Árpád (Pest, 1820. február 23. – Budapest, 1894. október 26.) magyar történész, a diplomatika művelője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Petőfi Sándor özvegyének, Szendrey Júliának második férje, Horvát Árpád orvos apja.

Új!!: Petőfi Sándor és Horvát Árpád (történész) · Többet látni »

Horváth János (irodalomtörténész)

Horváth János (Margitta, 1878. június 24. – Budapest, 1961. március 9.) Kossuth-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Horváth János (irodalomtörténész) · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Új!!: Petőfi Sándor és Horvátország · Többet látni »

Hunfalvy Pál

Hunfalvy Pál (született Paul Hunsdorfer) (Nagyszalók, 1810. március 12. – Budapest, 1891. november 30.) cipszer származású kisnemes, magyar jogász, etnológus, nyelvész, az 1848-1849-es forradalom idején parlamenti képviselő, az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Hunfalvy Pál · Többet látni »

Hunyadi László (szobrász)

Hunyadi László (Küküllődombó, 1933. november 16. –) romániai magyar szobrász, fémműves, iparművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Hunyadi László (szobrász) · Többet látni »

Huszár Adolf

Petőfi-szobor (Budapest V. kerület, Petőfi-tér) Bem-szobor (Marosvásárhely) Eötvös József-szobor (Budapest V. kerület, Eötvös tér) Kerepesi temető: 34/1-2-42. Donáth Gyula „Párka” című szobra, 1889. Huszár Adolf (Szentjakabfalva (Besztercebánya), 1843. június 18. – Budapest, 1885. január 21.) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Huszár Adolf · Többet látni »

I. Lipót magyar király

Habsburg Lipót vagy Ausztriai Lipót (teljes nevén Lipót Ignác József Baltazár Felicián,; Bécs, 1640. június 9. – Bécs, 1705. május 5.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, aki VI.

Új!!: Petőfi Sándor és I. Lipót magyar király · Többet látni »

Igló

A belváros Szűz Mária Mennybemenetele templom tornya A helytörténeti múzeum 1951-óta a Provinciális házban található Münnich Sándor: Igló királyi korona- és bányaváros története. Igló, 1896 Igló (régebben Szepesújhely vagy Szepesújfalu, szlovákul Spišská Nová Ves, köznyelvben gyakran Iglov, németül Zipser Neudorf, lengyelül Spiska Nowa Wieś, latinul Villa Nova vagy Iglovia) város Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásának székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Igló · Többet látni »

Illyés Gyula

Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Illyés Gyula · Többet látni »

Index.hu

Az Index egy magyar internetes hírportál, mely az egyik leglátogatottabb a magyar hírportálok közül.

Új!!: Petőfi Sándor és Index.hu · Többet látni »

Ipolyság

Ipolyság város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Ipolyság · Többet látni »

Irodalmi nyelv

Szociolingvisztikai szempontból az irodalmi nyelv a nyelv egyik változata.

Új!!: Petőfi Sándor és Irodalmi nyelv · Többet látni »

Irodalom

Benczúr Gyula: Olvasó nő az erdőben (1875) Irodalomnak nevezzük azokat az írott műveket, szövegeket tágabb értelemben, amelyeket többnyire nagyobb nyilvánosság elé szánnak (kivéve pl. személyes napló művészek esetében).

Új!!: Petőfi Sándor és Irodalom · Többet látni »

Izlandi nyelv

Az izlandi nyelv a germán nyelvek északi ágához tartozó nyugati skandináv nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Izlandi nyelv · Többet látni »

Izsó Miklós (szobrász)

Izsó Miklós (Disznóshorvát, 1831. szeptember 9. – Budapest, 1875. május 29.) szobrász, a 19. századi magyar nemzeti szobrászat egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Izsó Miklós (szobrász) · Többet látni »

Jankovics Marcell (filmrendező)

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Jankovics Marcell (filmrendező) · Többet látni »

Január 1.

ausztráliai Sydney-ben Gyakran újév napjának is nevezik.

Új!!: Petőfi Sándor és Január 1. · Többet látni »

Japán nyelv

A japán nyelvet (nihongo, nippongo, 日本語) 126 millió ember beszéli anyanyelvként, ezzel a kilencedik legnagyobb beszélőközösségű nyelv a világon.

Új!!: Petőfi Sándor és Japán nyelv · Többet látni »

János vitéz

A János vitéz Petőfi Sándor 1844-ben írt verses meséje, irodalmi kifejezéssel élve elbeszélő költeménye.

Új!!: Petőfi Sándor és János vitéz · Többet látni »

János vitéz (rajzfilm)

A János vitéz 1973-ban bemutatott magyar rajzfilm, amely Petőfi Sándor azonos című elbeszélő költeménye alapján, a költő születésének 150.

Új!!: Petőfi Sándor és János vitéz (rajzfilm) · Többet látni »

Jászberény

Jászberény város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében fekszik; a Jászberényi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Jászberény · Többet látni »

Jókai Mór

Díszmagyarban bélyegkép Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja, a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság tagja, 1876-tól 1903-ig a Petőfi Társaság elnöke, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Jókai Mór · Többet látni »

József Attila

József Attila (Budapest, Ferencváros, 1905. április 11. – Balatonszárszó, 1937. december 3.) huszadik századi posztumusz Kossuth- és Baumgarten-díjas magyar költő, a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és József Attila · Többet látni »

Július 31.

Névnapok: Oszkár, Adeodáta, Bató, Batu, Batus, Dea, Deodáta, Elen, Elena, Eleni, Elin, Fábió, Fábiusz, Fabríció, Fabrícius, Fabríciusz, Germán, Heléna, Hella, Ignác, Ignácia, Ila, Ilka, Illa, Ilon, Ilona, Ilonka, Ilus, Léna.

Új!!: Petőfi Sándor és Július 31. · Többet látni »

Josip Jelačić

Gróf Josip Jelačić Bužimski, (Pétervárad, 1801. október 16. – Zágráb, 1859. május 20.) horvát származású császári-királyi táborszernagy, a Katonai Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatának birtokosa, horvát bán.

Új!!: Petőfi Sándor és Josip Jelačić · Többet látni »

Juhász Gyula (költő)

Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.) magyar költő.

Új!!: Petőfi Sándor és Juhász Gyula (költő) · Többet látni »

Kadosa Pál

Kerepesi temetőben: 42/1-U-1. Kadosa Pál (Léva, 1903. szeptember 6. – Budapest, 1983. március 30.) kétszeres Kossuth-díjas zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus.

Új!!: Petőfi Sándor és Kadosa Pál · Többet látni »

Kallós Ede (szobrász)

Kallós Ede (Hódmezővásárhely, 1866. február 22. – Budapest, 1950. március 11.) magyar szobrászművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Kallós Ede (szobrász) · Többet látni »

Kalocsay Kálmán

Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. – Budapest, 1976. február 23.) magyar infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő.

Új!!: Petőfi Sándor és Kalocsay Kálmán · Többet látni »

Kanonok

A kanonok a római katolikus egyházban tisztségviselő pap, a káptalan tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kanonok · Többet látni »

Kardos János

'''Kardos János''' és unokája Sarolta közös sírja az őrihodosi régi temetőben. Kardos János szlovénul: Janoš Kardoš (Norsincz, 1801. február 13. – Őrihodos, 1873. augusztus 12.) magyar szlovén evangélikus lelkész, műfordító, író.

Új!!: Petőfi Sándor és Kardos János · Többet látni »

Karl Marx

Karl Marx, elterjedt magyaros formában Marx Károly (Trier, 1818. május 5. – London, 1883. március 14.) német filozófus, közgazdász, szociológus, a kommunista munkásmozgalom teoretikusa és a marxizmus névadója, a modern társadalomtudomány és a szociológia alapítója.

Új!!: Petőfi Sándor és Karl Marx · Többet látni »

Kartal (település)

Kartal nagyközség Pest megyében, az Aszódi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Kartal (település) · Többet látni »

Kazinczy Ferenc

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Ferenc (Érsemjén, 1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.), magyar író, költő, a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kazinczy László ezredes testvérbátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kazinczy Ferenc · Többet látni »

Kazinczy Gábor (politikus)

Kazinczi és alsóregmeczi Kazinczy Gábor (Berettő, 1818. július 18. – Bánfalva, 1864. április 18.) magyar országgyűlési képviselő, publicista, műfordító, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kazinczy Gábor (politikus) · Többet látni »

Kányádi Sándor

Kányádi Sándor (Nagygalambfalva, 1929. május 10. – Budapest, 2018. június 20.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas erdélyi magyar költő, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kányádi Sándor · Többet látni »

Károlyváros

Károlyváros (horvátul Karlovac, németül Karlstadt, latinul Carlostadium) horvátországi város Karlovác megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Károlyváros · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence vízrajza az ármentesítő és lecsapoló munkálatok megkezdése előtt. A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtő területét foglalja magába.

Új!!: Petőfi Sándor és Kárpát-medence · Többet látni »

Kéry Gyula (író)

Kéry Gyula (Buda, 1869. augusztus 3. – Budapest, 1919. február 22.) hírlapíró, dalköltő, irodalomtörténész.

Új!!: Petőfi Sándor és Kéry Gyula (író) · Többet látni »

Késmárk

Új evangélikus templom Késmárk (szlovákul Kežmarok, németül Käsmark, Käsemarkt vö: "sajtvásár", latinul Kesmarkium, lengyelül Kiezmark, szepességi szász nyelven Kejsenmark) város Szlovákiában.

Új!!: Petőfi Sándor és Késmárk · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, ismertebb nevén csak Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国(中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gónghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Petőfi Sándor és Kína · Többet látni »

Kínai nyelv

A kínai nyelv (egyszerűsített kínai: 汉语; hagyományos kínai: 漢語; pinjin hànyǔ, magyar népszerű: han-jü, vagy 中文; pinjin zhōngwén; magyar népszerű: csung-ven) a sino-tibeti nyelvcsalád legtöbb beszélővel rendelkező tagja. Nem létezik egységes kínai nyelv, hiszen a jelenleg a Kínai Népköztársaság hivatalos állásfoglalása szerint nyelvjárásoknak tekintett nyelvváltozatok olyan jelentős eltéréseket mutatnak, amely alapján külön kínai nyelvekről is beszélhetnénk. A kínai írás mintegy 3000 éves múltra tekint vissza, s ezzel a világ legrégebbi folyamatosan létező, máig fennmaradt és használt írása. A kínai nyelv tipológiailag a monoszillabikus, izoláló és tonális nyelvek közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a szavak alapvetően egy szótagból állnak (még akkor is, ha léteznek összetett, látszatra több szótagú szavak is), nem létezik benne ragozás, mindenféle nyelvtani funkciót ellátó képzést partikulákkal alkot, továbbá minden egyes szótag rendelkezik egy tónussal, azaz zenei hangsúllyal. A legelterjedtebb mandarin nyelvben négy tónus van, de a déli nyelvekben a tónusok száma 6-10 is lehet. A kínai legelterjedtebb latin betűs átírása a. Jelenleg a világon legtöbb ember a kínai nyelvet beszéli anyanyelveként, mintegy 1,5 milliárdan. Hivatalos nyelvnek számít a Kínai Népköztársaságban, Tajvanon, Szingapúrban, illetve az ENSZ hivatalos nyelvei között is szerepel. A kínaiak nyelvi elvei különböznek a nyugatiakéitól, részben a kínai írásjegyek egységesítő hatása miatt, részben Kína Európától különböző társadalmi és politikai fejlődése miatt. Míg a Római Birodalom eltűnése után Európa nemzetekre oszlott, melyek önazonosságát gyakran nyelvük adja, Kína megőrizte kulturális és politikai egységét, és a birodalomban közös írott szabványt tartott érvényben, noha a beszélt nyelvek különbözősége összehasonlítható az európaiakéval. Ennek eredményeképpen a kínaiak élesen megkülönböztetik az írott nyelvet és a beszélt nyelvet. Az írott és beszélt formák egységes megkülönböztetése kevésbé szigorú a kínai nyelv esetén, mint a nyugatiak esetén. Az írásra Kínában egyetlen szabvány van mindmáig.

Új!!: Petőfi Sándor és Kínai nyelv · Többet látni »

Kósa György

Kósa György (Budapest, 1897. április 24. – Budapest, 1984. augusztus 16.) magyar zeneszerző, zongoraművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Kósa György · Többet látni »

Kölesd

Kölesd község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Kölesd · Többet látni »

Köllő Miklós (szobrász)

mádéfalvi veszedelem emlékműve, '''Köllő Miklós''' szobrával Köllő Miklós (Gyergyócsomafalva, 1861. december 23. – Budapest, 1900. szeptember 17.) magyar szobrászművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Köllő Miklós (szobrász) · Többet látni »

Költészet

Marton László alkotása.

Új!!: Petőfi Sándor és Költészet · Többet látni »

Költő

A költő (latin eredetű szóval poéta) olyan ember, aki költészettel foglalkozik, költeményeket ír.

Új!!: Petőfi Sándor és Költő · Többet látni »

Könyves Tóth Mihály (lelkész)

Szobra a debreceni Kossuth-szobor talapzatán Könyves Tóth Mihály (Debrecen, 1809. november 30. – Debrecen, 1895. február 4.) író, református lelkész, Könyves Tóth Mihály mérnök apja.

Új!!: Petőfi Sándor és Könyves Tóth Mihály (lelkész) · Többet látni »

Körösényi Tamás

Körösényi Tamás (Budapest, 1953. február 18. – Budapest, 2010. június 25.) Munkácsy Mihály-díjas magyar szobrász- és éremművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Körösényi Tamás · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét megyei jogú város, Bács-Kiskun megye és a Kecskeméti járás székhelye, lakónépesség szerint a nyolcadik legnagyobb, közigazgatási terület szerint a hetedik legnagyobb település Magyarországon.

Új!!: Petőfi Sándor és Kecskemét · Többet látni »

Kemény Farkas

Magyargyerőmonostori báró Kemény Farkas (Alsódetrehem, 1797. április 11. – London, 1852. január 4.) magyar katona, szabadságharcos, honvédtiszt.

Új!!: Petőfi Sándor és Kemény Farkas · Többet látni »

Kerényi Frigyes

Kerényi Frigyes (Eperjes, 1822. január 1. – New Buda, 1852 tavaszán) költő, műfordító, ügyvéd.

Új!!: Petőfi Sándor és Kerényi Frigyes · Többet látni »

Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Keresztelő Szent János Plébánia a város, illetve a térség legnagyobb római katolikus temploma.

Új!!: Petőfi Sándor és Keresztelő Szent János-templom (Marosvásárhely) · Többet látni »

Kerkapoly Károly

Kerkapoly Károly (néhol Kerkápoly Károly, Szentgál, 1824. május 13. – Budapest, 1891. december 31.) jogi doktor, pénzügyminiszter, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kerkapoly Károly · Többet látni »

Kertbeny Károly

Kertbeny Károly (eredetileg Karl-Maria Benkert, Bécs, 1824. február 28. – Budapest, 1882. január 23.) magyar újságíró, műfordító, könyvész, bibliográfus és biográfus.

Új!!: Petőfi Sándor és Kertbeny Károly · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák-magyar kiegyezés a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiegyezés · Többet látni »

Kisfaludy Társaság

Ferenczy István alkotása, 1836) A Kisfaludy Társaság (korabeli helyesírással Kisfaludy-Társaság) Kisfaludy Károly barátai és írótársai által 1836-ban Pesten alapított társaság, amelynek célja kezdetben a költő összes művének kiadása és emlékművének felállítása volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Kisfaludy Társaság · Többet látni »

Kiskörút

A Vámpalota 1901-ben A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskörút · Többet látni »

Kiskőrös

Kiskőrös város Bács-Kiskun megyében, a Kiskőrösi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskőrös · Többet látni »

Kiskunfélegyháza

Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskunfélegyháza · Többet látni »

Kiskunság

Kiskunsági táj (Csíra-szék, Orgoványi-rétek, Kiskunsági Nemzeti Park) Budapest déli előtere és Szeged között, a Duna–Tisza közén átlósan elhelyezkedő nagytáj.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiskunság · Többet látni »

Kiszely István (antropológus)

Kiszely István (Budapest, 1932. június 14. – Budapest, 2012. augusztus 28.) biológia-földrajz szakos tanár, antropológus.

Új!!: Petőfi Sándor és Kiszely István (antropológus) · Többet látni »

Klapka György (tábornok)

Klapka György (Temesvár, 1820. április 7. – Budapest, 1892. május 17.) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter.

Új!!: Petőfi Sándor és Klapka György (tábornok) · Többet látni »

Kodály Zoltán

Kodály Zoltán, teljes nevén Kodály Zoltán Vilmos (Kecskemét, 1882. december 16. – Budapest, 1967. március 6.) háromszoros Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenetudós, zeneoktató, népzenekutató, az MTA tagja, majd elnöke 1946-tól 1949-ig.

Új!!: Petőfi Sándor és Kodály Zoltán · Többet látni »

Kolozsvár

Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Kolozsvár · Többet látni »

Koltó

Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Koltó · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Petőfi Sándor és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komlóssy Ferenc (színművész)

Szelecsényi Komlóssy Ferenc Dániel (Pest, 1797 – Pest, 1860. január 13.) színész, színházigazgató, drámaíró, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Komlóssy Ferenc (színművész) · Többet látni »

Konvenciós forint

A konvenciós forint (németül Gulden Conventions-Münze, röviden Gulden C.M.) az 1753-tól konvenciós pénzlábnak nevezett húszforintos pénzláb szerint vert pénzérmék, valamint az azokat kiegészítő bankjegyek elnevezése.

Új!!: Petőfi Sándor és Konvenciós forint · Többet látni »

Koppenhága

Koppenhága (dánul) Dánia fővárosa és lakosával az ország és egész Skandinávia legnépesebb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Koppenhága · Többet látni »

Koren István (botanikus)

Koren István (Domony, 1805. december 21. – Szarvas, 1893. április 17.) aszódi al-, majd szarvasi főgimnáziumi tanár, botanikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Koren István (botanikus) · Többet látni »

Kossuth Lajos

Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Kossuth Lajos · Többet látni »

Kossuth-bankó

Kossuth-bankó (hivatalosan Forint) néven nevezik azokat a papírpénzeket, melyeket 1848 és 1849 években a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, a forradalmi kormány kincstára és az Országos Honvédelmi Bizottmánya megbízására bocsátott ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Kossuth-bankó · Többet látni »

Kosztolányi Dezső

Nemeskosztolányi Kosztolányi Dezső, teljes nevén Kosztolányi Dezső István (Szabadka, 1885. március 29. – Budapest, Krisztinaváros, 1936. november 3.) író, költő, műfordító, kritikus, esszéista, újságíró, a Nyugat első nemzedékének kimagasló formaművésze, a XX.

Új!!: Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső · Többet látni »

Kozákok

Kozák lakodalmas menet (19. századi lengyel festmény) Kozák és felszerelése (19. sz. második fele) A kozákok Oroszországban és Ukrajnában élő népcsoport.

Új!!: Petőfi Sándor és Kozákok · Többet látni »

Kozma Dezső

Kozma Dezső (Középlak, 1935. november 6.) magyar irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok kandidátusa (1971).

Új!!: Petőfi Sándor és Kozma Dezső · Többet látni »

Kozma Sándor

Leveldi Kozma Sándor (Kőröshegy, Somogy vármegye, 1825. szeptember 2. – Budapest, 1897. augusztus 5.), a magyar királyi államügyészség megteremtője, első államügyésze.

Új!!: Petőfi Sándor és Kozma Sándor · Többet látni »

Kuppis Vilmos

Kuppis Vilmos, másként: Kupis (Nagyoroszi, 1818. március 6. – Komárom, 1864. október) gazdatiszt és megyei hivatalnok, Petőfi Sándor barátja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kuppis Vilmos · Többet látni »

Kuthy Lajos

Kővágó-örsi Kuthy Lajos (Érmihályfalva, 1813. január 9. – Nagyvárad, 1864. augusztus 27.) regény- és drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Kuthy Lajos · Többet látni »

Lantos Györgyi

Lantos Györgyi (Hódmezővásárhely, 1953. szeptember 2. –) magyar szobrász, üvegművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Lantos Györgyi · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Latin nyelv · Többet látni »

Lauka Gusztáv

Lauka Gusztáv (Vitka, – ma: Vásárosnamény része – 1818. július 20. – Nagybecskerek, 1902. augusztus 23.) író, megyei levéltáros, a Petőfi Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Lauka Gusztáv · Többet látni »

Líra (műnem)

Henry O. Walker: Lírai költészet A líra az irodalom három nagy műnemének egyike az epika és a dráma mellett (a görög 'líra' egy húros hangszer neve volt).

Új!!: Petőfi Sándor és Líra (műnem) · Többet látni »

Lőrincz L. László

Lőrincz L. László (Szilvásszentmárton, 1939. június 15. –) orientalista, író, műfordító.

Új!!: Petőfi Sándor és Lőrincz L. László · Többet látni »

Lear király

A Lear király William Shakespeare egyik leghíresebb és legösszetettebb tragédiája, amely az idős címszereplő fokozatos megőrülését mutatja be, ahogy a három lánya hízelgésére számítva lemond a javukra a koronáról és szétosztja közöttük az országot.

Új!!: Petőfi Sándor és Lear király · Többet látni »

Lendvay Márton (színművész, 1807–1858)

Id. Lendvay Márton szülőháza ifj. Lendvay Márton Dunaiszky László egész alakos Lendvay-szobra a lebontott Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épületénél. Ma a Várban, az Országház utcában áll Gerenday-cég kivitelezésében. Idősebb Lendvay Márton (Nagybánya, 1807. november 11. – Pest, 1858. január 29.) magyar színész, énekes, rendező.

Új!!: Petőfi Sándor és Lendvay Márton (színművész, 1807–1858) · Többet látni »

Lengyel Imre

Lengyel Imre (Mezőberény, 1954. november 11.–) matematikus-közgazdász, Akadémiai-díjas (2016), Klebelsberg Kunó-díjas (2016), a Szegedi Tudományegyetem intézetvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyel Imre · Többet látni »

Lengyel József (orvos)

Lengyel József (Marosvásárhely, 1821. január 19. – Székelykeresztúr, 1895. augusztus 29.) orvosdoktor, megyebizottsági tag.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyel József (orvos) · Többet látni »

Lengyel nyelv

A lengyel nyelv (lengyelül: polski, język polski, polszczyzna) Lengyelország hivatalos nyelve, államnyelve, az Európai Unió egyik hivatalos nyelve.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyel nyelv · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal (a Kalinyingrádi terület nevű exklávé révén) határos.

Új!!: Petőfi Sándor és Lengyelország · Többet látni »

Lenkey János

Lenkei és zádorfalvi Lenkey János (Eger, 1807. szeptember 7. – Arad, 1850. február 8.) 1848–49-es honvéd tábornok.

Új!!: Petőfi Sándor és Lenkey János · Többet látni »

Lezsák Sándor

Lezsák Sándor István (Kispest, 1949. október 30. –) József Attila-díjas magyar költő, tanár, politikus, a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítója.

Új!!: Petőfi Sándor és Lezsák Sándor · Többet látni »

Lisznyai Damó Kálmán

Lisznyai (vagy Lisznyói) Damó Kálmán (Herencsény, 1823. október 13.– Buda, 1863. február 12.) költő, a Tízek Társaságának tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Lisznyai Damó Kálmán · Többet látni »

Liszt Ferenc

Liszt Ferenc (németül Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Liszt Ferenc · Többet látni »

Losonc

A római katolikus templom A református templom (1853 Ybl Miklós) A ház, amelyben Petőfi Sándor időzött Losonc (szlovákul Lučenec, németül Lizenz, latinul Lutetia HungarorumLelkes György (1992), Magyar helységnév-azonosító szótár, Balassi Kiadó, Budapest, 508. pp.) város Szlovákiában.

Új!!: Petőfi Sándor és Losonc · Többet látni »

Louis Antoine de Saint-Just

A Saint-Just-ház Blérancourtban (ma múzeum) Louis Antoine Léon de Saint-Just (Decize, 1767. augusztus 25. – Párizs, 1794. július 28.) francia forradalmár és politikus, a Konvent hegypárti képviselője, a jakobinus vezetők egyike, Robespierre közeli barátja és munkatársa.

Új!!: Petőfi Sándor és Louis Antoine de Saint-Just · Többet látni »

Ludwig Tieck

Johann Ludwig Tieck (Berlin, 1773. május 31. – Berlin, 1853. április 28.) német költő, író, kiadó, műfordító, a romantika képviselője.

Új!!: Petőfi Sándor és Ludwig Tieck · Többet látni »

Lukácsy Sándor (irodalomtörténész)

Lukácsy Sándor (Csorna, 1923. április 10. – Budapest, 2001. november 10.) irodalomtörténész, író, az irodalomtudományok kandidátusa (1968).

Új!!: Petőfi Sándor és Lukácsy Sándor (irodalomtörténész) · Többet látni »

M2 Petőfi TV

Az M2 Petőfi TV (2015 és 2017 között Petőfi TV) egy fiataloknak szóló televízióadó, amely az M2 esti műsorsávjában érhető el 2015.

Új!!: Petőfi Sándor és M2 Petőfi TV · Többet látni »

Madarász Viktor

Madarász feleségének arcképe Kerepesi temető: 19-1-34. Vígh Tamás alkotása. Madarász Viktor (Csetnek, 1830. december 14. – Budapest, 1917. január 10.) a legnagyobb magyar történeti festők egyike és a hazai romantika egyik legjelentősebb alkotója.

Új!!: Petőfi Sándor és Madarász Viktor · Többet látni »

Madách Imre (író)

Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (Alsósztregova, 1823. január 20. – Alsósztregova, 1864. október 5.) magyar költő, író, ügyvéd, politikus, a Kisfaludy Társaság rendes és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Madách Imre (író) · Többet látni »

Maglód

Maglód város Pest megyében, a Vecsési járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Maglód · Többet látni »

Magyar irodalom

Petőfi Sándor arcmása, dagerrotípia. Az eredeti 1844-ben készült Petőfi dagerrotípia lemez retusálás előtti állapota az 1970-es évek végén Magyar irodalomnak azon irodalmi művek összességét tekintjük, amelyeket magyar nyelven írnak.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar irodalom · Többet látni »

Magyar nemesség

Andrássy Gyula magyar politikus, államférfi, 1867–től 1871-ig a Magyar Királyság miniszterelnöke Deák Ferencnek, a "''Haza Bölcsének''" az anyja. szabadkőműves páholy főmester. Batthyány Lajos miniszterelnök felesége, gróf zicsi és vázsonykői Zichy Antónia (1816-1888) úrnő. Fáradi Veres Pálné, született benici, micsinyei és pribóci '''Beniczky Hermin''' (1815-1895.) a magyar nőnevelés úttörője, a 19. század iskolaalapító magyar nagyasszonya és alapítója az Országos Nőképző Egyesületnek is. A magyar nemesség a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó társadalmi osztály volt 1848-ig.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar nemesség · Többet látni »

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Magyarország központi bankja.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Bank · Többet látni »

Magyar Nemzeti Múzeum

A Magyar Nemzeti Múzeum országos múzeum, mely a magyar történelem tárgyi emlékeit gyűjti és mutatja be.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Nemzeti Múzeum · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar Posta Zrt.

A Magyar Posta Zrt. épülete Zichyújfaluban A Magyar Posta épülete Nagykarácsonyban A Magyar Posta Zrt. állami tulajdonban lévő vállalat, mely Magyarország postaforgalmát bonyolítja le.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Posta Zrt. · Többet látni »

Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája

Deák Szidónia (1967) Maróthi György (1938) Hatvani István (1938) Ez a lista a magyar postabélyegeken ábrázolt személyek nevét tartalmazza az első megjelenés évének sorrendjében.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar postabélyegeken ábrázolt személyek listája · Többet látni »

Magyar Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország független parlamentáris köztársaság, amely Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén helyezkedik el.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarország · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Magyarországi Tanácsköztársaság

A Magyarországi Tanácsköztársaság (Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanácsköztársaság, köznapi és ideiglenes elnevezése: Magyar Tanácsköztársaság, néhol Magyar Szovjet-köztársaság.) Magyarország történetének kommunista vezetésű időszaka volt 1919.

Új!!: Petőfi Sándor és Magyarországi Tanácsköztársaság · Többet látni »

Makó

Makó (románul Macǎu, jiddisül מאַקאָוו) város Csongrád megyében a Maros jobb partján, a román határ közelében, a nevét viselő járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Makó · Többet látni »

Marastoni József

Marastoni József (Velence, 1834. április 1. – Bécs, 1895. december 10.) festő, litográfus.

Új!!: Petőfi Sándor és Marastoni József · Többet látni »

Margócsy István

Margócsy István (Nyíregyháza, 1949. július 23.) irodalomtörténész, kritikus, az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, a XVIII–XIX.

Új!!: Petőfi Sándor és Margócsy István · Többet látni »

Marosvásárhely

Marosvásárhely - piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Marosvásárhely · Többet látni »

Martinovics Ignác

Martinovics Ignác kivégzése előtt, akvarell Martinovics Ignác József Domonkos (Pest, 1755. július 20. – Buda, 1795. május 20.) bölcseleti és teológiai doktor, fizikus, kémikus, politikai kalandor, aki császári titkos ügynökből lett a magyar jakobinus mozgalom vezére.

Új!!: Petőfi Sándor és Martinovics Ignác · Többet látni »

Május 21.

Névnapok: Konstantin, Anderz, András, André, Denver, Dévald, Mirella, Miretta, Ozmin, Teobald, Teobalda, Teofil, Teofila, Tibád, Tibald, Tibold.

Új!!: Petőfi Sándor és Május 21. · Többet látni »

Május 30.

Névnapok: Janka, Zsanett, Dezsér, Dezsider, Dezső, Ditta, Dzamilla, Dzsamila, Dzsenet, Dzsenna, Dzsenni, Félix, Ferdinánd, Ferdinanda, Fernanda, Fernandó, Hanna, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Jamina, Jana, Janina, Jenni, Jente, Johanna, Luna, Nanda, Nandin, Nándor, Vaszília, Vazul, Vázsony.

Új!!: Petőfi Sándor és Május 30. · Többet látni »

Máramaros

A történelmi Máramaros elhelyezkedése(sárga színnel jelölve) Máramaros (románul Maramureș) történelmi tájegység a mai Ukrajna és Románia területén.

Új!!: Petőfi Sándor és Máramaros · Többet látni »

Március 15.

Névnapok: Elektra, Keled, Kelemen, Kelemér, Kelen, Kristóf, Krisztofer, Ludovika, Lujza, Lukrécia, Perenna, Sudár, Sudárka, Zakária, Zakariás.

Új!!: Petőfi Sándor és Március 15. · Többet látni »

Márciusi ifjak

A pesti Pilvax kávéház, ahol 1848. március 15-én Petőfi Sándor először olvasta fel a ''Talpra magyar!'' című versét. Preiszler József korabeli színezett tollrajza Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet, szűkebb értelemben Petőfi baráti körét, a magyar vidék céljaikkal rokonszenvező irodalmárait, a márciusi forradalom ifjú szónokait, a Márciusi Klub, majd az Egyenlőségi Társulat fiatal tagjait, a Marczius Tizenötödike és más radikális lapok politizáló írógárdáját.

Új!!: Petőfi Sándor és Márciusi ifjak · Többet látni »

Márvány

Carrarai márványfejtés A márvány olyan, kalcitból és/vagy dolomitból álló metamorf kőzet, amelynek karbonátásvány-tartalma az 50%-ot meghaladja.

Új!!: Petőfi Sándor és Márvány · Többet látni »

Mészáros Lázár

Aláírása Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Eywood, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.

Új!!: Petőfi Sándor és Mészáros Lázár · Többet látni »

Múzeum

A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeit kezelő kulturális intézmény.

Új!!: Petőfi Sándor és Múzeum · Többet látni »

Medgyes

Medgyes (románul Mediaș, németül Mediasch, szászul Medwisch vagy Medwesch) megyei jogú város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Medgyes · Többet látni »

Medgyessy Ferenc

Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész.

Új!!: Petőfi Sándor és Medgyessy Ferenc · Többet látni »

Messina

Messina látképe. Messina (szicíliaiul Missina) az Olaszországhoz tartozó Szicília szigetének harmadik legnagyobb városa, Messina megye székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Messina · Többet látni »

Mezőberény

Mezőberény város Békés megyében, a Békési járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Mezőberény · Többet látni »

Mezőkövesd

Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Mezőkövesd · Többet látni »

Mikó-vár

bélyegkép Kiállított székelykapuk a vár mellett A Mikó-vár (egyéb nevein Mikóújvár, Mikó vára, Szeredavár, Csíkszeredai vár) késő reneszánsz kori, szabályos alaprajzú ó-olaszbástyás várkastély, Csíkszereda egyik legfontosabb nevezetessége.

Új!!: Petőfi Sándor és Mikó-vár · Többet látni »

Mikszáth Kálmán (egyértelműsítő lap)

* Mikszáth Kálmán (1847–1910) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő.

Új!!: Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Milánó

Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Milánó · Többet látni »

Miskolc

Miskolc Észak-Magyarország legnagyobb városa, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a Miskolci járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Miskolc · Többet látni »

Mohács

Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya megyében, a Mohácsi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Mohács · Többet látni »

Montesquieu

Charles-Louis de Secondat, La Brède és Montesquieu bárója, röviden csak Montesquieu (1689. január 18. – 1755. február 10.) francia felvilágosodás kori filozófus, író és gondolkodó volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Montesquieu · Többet látni »

Mosonyi Mihály

Mosonyi Mihály (eredeti neve: Brand Michael) (Boldogasszony, Moson vármegye, 1815. szeptember 2. – Pest, 1870. október 31.) magyar zeneszerző, zenepedagógus és zenei újságíró, kritikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Mosonyi Mihály · Többet látni »

Munkács

Munkács (ukránul Мукачево (hivatalosan) vagy Мукачеве vagy Мукачів, ruszinul Мукачово,,, németül Munkatsch vagy Munkatz,, románul Munceag vagy Muncaci, jiddis: מונקאטש Minkács) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján.

Új!!: Petőfi Sándor és Munkács · Többet látni »

Munkácsi vár

A vár látképe A munkácsi vár (átírással Zamok Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.

Új!!: Petőfi Sándor és Munkácsi vár · Többet látni »

Murány vára

Murány várának (szlovákul Muránsky hrad) keletkezése mondai homályában enyészik el.

Új!!: Petőfi Sándor és Murány vára · Többet látni »

Nagy Gyula (szobrász)

Nagy Gyula Zoltán (Makó, 1907. március 13. – 1983) magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagy Gyula (szobrász) · Többet látni »

Nagy Ignác (író)

Nagy Ignác (Keszthely, 1810. október 7. – Pest, 1854. március 19.) író, újságíró, lapszerkesztő, költő, zenekritikus, a Kisfaludy Társaság tagja és az MTA levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagy Ignác (író) · Többet látni »

Nagy László (költő)

Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagy László (költő) · Többet látni »

Nagybánya

Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagybánya · Többet látni »

Nagyszalonta

Nagyszalonta (románul Salonta, korábban Salonta Mare, németül Großsalontha) város Romániában Bihar megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagyszalonta · Többet látni »

Nagyszeben

Nagyszeben a 17. században Nagyszeben a 19. században Nagyszeben (románul Sibiu, németül Hermannstadt, latinul Cibinium) municípium Romániában, Erdélyben.

Új!!: Petőfi Sándor és Nagyszeben · Többet látni »

Nádaskay Lajos

Nádaskay Lajos (Külsőbőcs, 1816. október 30. – Pest, 1860. szeptember 15.) író, hírlapszerkesztő, Nádaskay Béla apja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nádaskay Lajos · Többet látni »

Német nyelv

A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Német nyelv · Többet látni »

Németek

A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.

Új!!: Petőfi Sándor és Németek · Többet látni »

Németh G. Béla

Németh G. Béla (Szombathely, 1925. február 17. – Budapest, 2008. szeptember 5.) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Németh G. Béla · Többet látni »

Népiesség

A népiesség vagy népies-nemzeti irány a hagyományos szövegfolklorisztikai műfajok, népköltészeti alkotások motívumainak, stílusjegyeinek és szemléletmódjának tudatos szépirodalmi alkalmazása.

Új!!: Petőfi Sándor és Népiesség · Többet látni »

Necpál

Necpál (szlovákul Necpaly) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Necpál · Többet látni »

Nemzetőrség (1848)

1848.

Új!!: Petőfi Sándor és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »

Nemzeti dal

A Nemzeti dal Petőfi Sándor legismertebb költeménye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc máig ható üzenete és a magyar hazafias költészet kiemelkedő alkotása.

Új!!: Petőfi Sándor és Nemzeti dal · Többet látni »

Nemzeti Színház

A budapesti Nemzeti Színház Budapest IX. kerületében található.

Új!!: Petőfi Sándor és Nemzeti Színház · Többet látni »

Neumann Károly

Neumann Károly (1820 – 1890) evangélikus lelkész, Petőfi Sándor barátja.

Új!!: Petőfi Sándor és Neumann Károly · Többet látni »

Nikolaus Lenau

Nikolaus Lenau eredeti nevén N. Franz Niembsch Edler von Strehlenau, (Csatád/Lenauheim, ma Bánát, Románia, 1802. augusztus 13. – Bécs, Oberdöbling, 1850. augusztus 22.) német nyelven alkotó osztrák költő, a német biedermeier korának meghatározó alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Nikolaus Lenau · Többet látni »

Norvég nyelv

A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik.

Új!!: Petőfi Sándor és Norvég nyelv · Többet látni »

Novotny Gergely

Novotny Gergely (Budapest, 1925. február 22. – Budapest, 2003. október 31.), író, költő, drámaíró, klarinétművész, zenetanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Novotny Gergely · Többet látni »

Nyíregyháza

Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelye, 1990 óta megyei jogú város (előtte 1989-től megyei város).

Új!!: Petőfi Sándor és Nyíregyháza · Többet látni »

Nyelv

A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyelv · Többet látni »

Nyitra vármegye

Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyitra vármegye · Többet látni »

Nyugat (folyóirat)

A Nyugat a 20. századi magyar irodalom meghatározó folyóirata volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Nyugat (folyóirat) · Többet látni »

Obernyik Károly

Obernyik Károly (Kömlőd, 1814. október 22. – Pest, 1855. augusztus 17.) író, a magyar társadalmi dráma egyik megteremtője, Petőfi Sándor barátja, a Tizek Társaságának tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Obernyik Károly · Többet látni »

Olasz nyelv

Az olasz nyelv (olaszul lingua italiana) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvek csoportjába tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Olasz nyelv · Többet látni »

Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó-folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet.

Új!!: Petőfi Sándor és Olaszország · Többet látni »

Orlai Petrich Soma

Marastoni József: Orlai Petrich Soma arcképe (litográfia, 1861) Orlai Petrich Soma (Orlay Petrics Soma) (Mezőberény, 1822. október 22. – Budapest, 1880. június 5.) festőművész, a történeti festészet jeles alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Orlai Petrich Soma · Többet látni »

Orosz nyelv

Jelentős orosz nyelvű kisebbség Az orosz nyelv (latin betűs átírása: russkij jazyk, magyar átírása: russzkij jazik; régies elnevezése nagyorosz nyelv) a legtöbb, mintegy 145 milliónyi anyanyelvi beszélővel rendelkező szláv nyelv, ennélfogva világnyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Orosz nyelv · Többet látni »

Országgyűlés

Az Országgyűlés ülése 2016-ban Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.

Új!!: Petőfi Sándor és Országgyűlés · Többet látni »

Országgyűlési Tudósítások

Az ''Országgyűlési Tudósítások'' egy lapjának részlete Az Országgyűlési Tudósítások Kossuth Lajos nevezetes időszaki lapja volt a reformkorban.

Új!!: Petőfi Sándor és Országgyűlési Tudósítások · Többet látni »

Ortodox kereszténység

Az ortodox kereszténység (más néven pravoszláv egyház, régiesen görög(keleti) egyház, óhitűek, görög nem egyesültek) mind történelmileg, mind híveinek létszámát tekintve a keleti keresztény egyházak egyik fő irányzata, amely földrajzilag elsősorban az egykori Keletrómai Birodalom területén, illetve attól keletre számít meghatározónak.

Új!!: Petőfi Sándor és Ortodox kereszténység · Többet látni »

Ostffyasszonyfa

Ostffyasszonyfa (a köznyelvben gyakran csak Offa) község Vas megyében, a Celldömölki járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Ostffyasszonyfa · Többet látni »

Ozora

Ozora község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Ozora · Többet látni »

Pákh Albert

Pákh Albert (Rozsnyó, 1823. március 11. – Pest, 1867. február 10.) ügyvéd, az MTA levelező, valamint a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a Vasárnapi Ujság alapítója és szerkesztője.

Új!!: Petőfi Sándor és Pákh Albert · Többet látni »

Pálffy Albert

Erdődi Pálffy Albert született: Pálfi Albert (Gyula, 1820. április 20. – Budapest, 1897. december 22.) ügyvéd, lapszerkesztő, író, politikus, 1884-től az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Pálffy Albert · Többet látni »

Pándi Pál

Pándi Pál (Eredeti neve: Kardos Pál) (Debrecen, 1926. augusztus 2. – Budapest, 1987. január 19.) irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő, egyetemi tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Pándi Pál · Többet látni »

Pándorfalu

Pándorfalu (1899-ig Parndorf, németül Parndorf, horvátul Pandrof) falu Ausztria Burgenland tartományában, a Nezsideri járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pándorfalu · Többet látni »

Pápa (település)

Esterházy-kastély a Fő térről Pápa a második legnépesebb település Veszprém megyében, a Pápai járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Pápa (település) · Többet látni »

Párizs

Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.

Új!!: Petőfi Sándor és Párizs · Többet látni »

Pécel

Pécel város Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pécel · Többet látni »

Peking

Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Peking · Többet látni »

Penc

Penc község Pest megyében, a Váci járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Penc · Többet látni »

Percy Bysshe Shelley

Percy Bysshe Shelley (Horsham, 1792. augusztus 4. – Lerici, 1822. július 8.); (kiejtés) angol költő, George Byron és John Keats mellett ő az angol romantikus költészet legjelentősebb képviselője.

Új!!: Petőfi Sándor és Percy Bysshe Shelley · Többet látni »

Pest (történelmi település)

Buda ostromakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel sziget északi fele A Római Birodalom határa a Duna keleti oldalán Contra-Aquincum erődjénél volt, amelynek néhány feltárt falmaradványa ma is látható a mai budapesti Március 15.

Új!!: Petőfi Sándor és Pest (történelmi település) · Többet látni »

Pesti Divatlap

A Pesti Divatlap 1848. március 18-án megjelent lapszámának címlapja Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a Pesti Divatlapban megjelent első kiadásának, címképe A Pesti Divatlap Pesten megjelenő hetilap volt 1844 és 1848 között.

Új!!: Petőfi Sándor és Pesti Divatlap · Többet látni »

Pesti Hírlap

A lap első száma a kiadó és nyomdatulajdonos Landerer Lajos előszavával A lap 1848. március 16-án megjelent melléklete A Pesti Hírlap több, egymástól független, magyarországi politikai hírlap címe volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Pesti Hírlap · Többet látni »

Petőfi Gyógyszertár

A Petőfi Gyógyszertár vény nyomtatványa A Petőfi Gyógyszertár Pécs tizedik patikája volt, melyet 1923-ban nyitott meg Fridrich Sándor helyi gyógyszerész.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Gyógyszertár · Többet látni »

Petőfi híd

A Petőfi híd (1937-től 1945-ig: Horthy Miklós híd) Budapest egyik Duna-hídja.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi híd · Többet látni »

Petőfi híd (Győr)

A Petőfi híd Győrött a Rábán átívelő híd.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi híd (Győr) · Többet látni »

Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Irodalmi Múzeum · Többet látni »

Petőfi István

200px A Petőfi-család síremléke a Fiumei Úti Sírkertben Petőfi István (Szabadszállás, 1825. augusztus 18. – Csákó, 1880. május 1.) költő, mezőgazdász, Petőfi Sándor egyetlen testvére.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi István · Többet látni »

Petőfi Népe

A Petőfi Népe (PN, alcíme: a Duna-Tisza köze napilapja) Bács-Kiskun megyében és Pest megye déli részén megjelenő napilap.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Népe · Többet látni »

Petőfi Rádió

A Petőfi Rádió a Duna Média (régebben a Magyar Rádió) egyik csatornája.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Rádió · Többet látni »

Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest)

Az épület 2012-ben A Petőfi Sándor Gimnázium (gyakori rövidítése: PSG) egy hagyományos négy évfolyamos gimnázium, amely a főváros I. kerületében 1892 óta működik.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Petőfi Sándor Városi Könyvtár

A Petőfi Sándor Városi Könyvtár Kiskunfélegyházán, a Szent János téren található, általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtár.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor Városi Könyvtár · Többet látni »

Petőfi Sándor-szobor (Makó)

Petőfi Sándor szobra Petőfi Sándor makói szobra a róla elnevezett parkban, a hajdani Püspökkertben, a Belváros szívében található.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Makó) · Többet látni »

Petőfi Sándor-szobor (Marosvásárhely)

Petőfi Sándor szobra Marosvásárhelyen A marosvásárhelyi Petőfi Sándor-szobor az Arany János és a Kossuth Lajos utca kereszteződésében levő kis parkban található.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Sándor-szobor (Marosvásárhely) · Többet látni »

Petőfi Társaság

Petőfi Sándor magyar költő, volt honvéd őrnagy A Petőfi Társaság (fennállt 1876-tól 1944-ig) a Petőfi-kultusz terjesztése és a magyar szépirodalom nemzeti szellemben való művelése céljából alapított egyesület.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Társaság · Többet látni »

Petőfi Zenei Díj

A Petőfi Zenei Díj egy 2016-ban, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a VOLT Produkció Kft.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Zenei Díj · Többet látni »

Petőfi Zoltán

Petőfi Zoltán (Debrecen, 1848. december 15. – Pest, Józsefváros, 1870. november 5.) színész, költő, Petőfi Sándor és Szendrey Júlia fia.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi Zoltán · Többet látni »

Petőfi-dagerrotípia

A Petőfi-dagerrotípia az egyetlen Petőfi Sándor alakjáról fennmaradt dagerrotípia fotó, készítésekor sokszorosításra még nem alkalmas egyedi, 9,9 x 6,8 cm méretű műtárgy, amelyet feltehetően Petőfi Sándor barátja Egressy Gábor színész készített 1844-45 körül.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi-dagerrotípia · Többet látni »

Petőfi-emlékoszlop (Marosvásárhely)

A marosvásárhelyi Petőfi Sándor-emlékoszlop vagy Petőfi Sándor-obeliszk a belvárosában álló emlékmű volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfi-emlékoszlop (Marosvásárhely) · Többet látni »

Petőfibánya

Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfibánya · Többet látni »

Petőfiszállás

Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Petőfiszállás · Többet látni »

Petrichevich-Horváth Lázár

Petrichevich-Horváth Lázár, széplaki (Kolozsvár, 1807. május 17. – Bécs, 1851. február 5.) magyar író, hírlapíró, az MTA levelező tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Petrichevich-Horváth Lázár · Többet látni »

Piarista Gimnázium (Budapest)

A budapesti Piarista Gimnázium a piaristák által működtetett hatosztályos gimnázium Budapesten.

Új!!: Petőfi Sándor és Piarista Gimnázium (Budapest) · Többet látni »

Pierre-Jean de Béranger

Pierre-Jean de Béranger (Párizs, 1780. augusztus 19. – Párizs, 1857. július 16.) francia lírikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Pierre-Jean de Béranger · Többet látni »

Pilvax

A Pilvax kávéház belső tere a reformkorban, Preiszler József színezett tollrajza A Pilvax kávéház és étterem történelmi nevezetességű vendéglátóhely Budapest V. kerületében a Belvárosban, a Pilvax köz 1–3.

Új!!: Petőfi Sándor és Pilvax · Többet látni »

Pintér Sándor (rendőrtiszt)

Pintér Sándor (Budapest, 1948. július 3.) magyar nyugállományú rendőr vezérezredes, jogász, politikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Pintér Sándor (rendőrtiszt) · Többet látni »

Piski csata

A régi piski híd csonkja a mai közúti híd felett A régi piski híd a 19. században A piski csata Bem József erdélyi hadjáratának egyik fordulópontja volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Piski csata · Többet látni »

Pomáz

Pomáz város Pest megyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pomáz · Többet látni »

Pompéry János

Pompéry János (Miskolc, 1819. június 21. – Budapest, 1884. szeptember 28.) magyar író, újságíró, az MTA levelező tagja (1859).

Új!!: Petőfi Sándor és Pompéry János · Többet látni »

Pozsony

Pozsony (hagyományos szlovák elnevezéssel Prešporok, vagy Prešporek, esetenként Wilsonovo mesto) a Szlovák Köztársaság fővárosa, egyben az ország kulturális, kereskedelmi és ipari központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Pozsony · Többet látni »

Pozsonyligetfalu

Pozsonyligetfalu (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Pozsonyligetfalu · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag) a Cseh Köztársaság fővárosa, egyben legnagyobb települése.

Új!!: Petőfi Sándor és Prága · Többet látni »

Prielle Kornélia

Pollák Zsigmond metszete Prielle Kornélia, született Prielle Antónia (Máramarossziget, 1826. június 1. – Budapest, 1906. február 25.) magyar színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Prielle Kornélia · Többet látni »

Pulszky Ferenc

Pulszky Ferenc 1837-ben (Kozina Sándor rajza) Kerepesi temető: J. 30. Szobrász: Donáth Gyula. Cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (Eperjes, 1814. szeptember 17. – Budapest, 1897. szeptember 9.) magyar politikus, régész és műgyűjtő, az MTA tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Pulszky Ferenc · Többet látni »

Quintus Horatius Flaccus

Quintus Horatius Flaccus (Venusia, ma Venosa, Olaszország, Kr. e. 65. december 8. – Róma, Kr. e. 8. november 27.) római költő.

Új!!: Petőfi Sándor és Quintus Horatius Flaccus · Többet látni »

Rajzfilm

''How Animated Cartoons Are Made'' (1919) Rövid rajzfilm egy vágtázó paripáról Számítógépes animáció A rajzfilm olyan rajzok fényképészeti reprodukálása, amikhez különböző technikákkal mozgást és hangot illesztenek.

Új!!: Petőfi Sándor és Rajzfilm · Többet látni »

Rákóczifalva

Rákóczifalva város Jász-Nagykun-Szolnok megye Szolnoki járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Rákóczifalva · Többet látni »

Rétoromán dialektusok

A rétoromán összefoglaló elnevezése a Svájc keleti felében (a rómaiak által Rhaetiának nevezett vidék, innen származik a név is), Észak-Olaszországban (Dél-Tirolban, főként a Dolomitok völgyeiben), valamint az Északkelet-Olaszország Friuli régiójában beszélt nyelveknek.

Új!!: Petőfi Sándor és Rétoromán dialektusok · Többet látni »

Révai József (politikus)

Révai József (1916-ig: Lederer József, Budapest, 1898. október 12. – Balatonaliga, 1959. augusztus 4.) kommunista politikus, író, a Rákosi-korszak meghatározó kultúrpolitikusa és ideológusa, a teljhatalmú „négyesfogat” tagja volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Révai József (politikus) · Többet látni »

Róma

farkas a Capitoliumon Róma Olaszország fővárosa, Lazio régió központja (közigazgatásilag comune), a hajdani Római Birodalom központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Róma · Többet látni »

Rómeó és Júlia (színmű)

A Rómeó és JúliaKosztolányi Dezső fordításában Romeo és Júlia alakban szerepelt.

Új!!: Petőfi Sándor és Rómeó és Júlia (színmű) · Többet látni »

Redemptio

A redemptio vagyis megváltás szóval jelölik a magyar történelemben a jászkun kerület önmegváltását, amelynek során 1745-ben pénzért visszaszerezték a török háborúk után 1702-ben elvesztett korábbi kiváltságaikat.

Új!!: Petőfi Sándor és Redemptio · Többet látni »

Reményi Ede (hegedűművész)

Reményi Ede (eredeti nevén Hoffmann Ede, Miskolc, 1828. január 17. – San Francisco, 1898. május 15.) zeneszerző, hegedűművész.

Új!!: Petőfi Sándor és Reményi Ede (hegedűművész) · Többet látni »

Reverzális

A reverzális latinul a házasfelek írásos megegyezése a születendő gyermekek vallásáról vegyes házasság esetén.

Új!!: Petőfi Sándor és Reverzális · Többet látni »

Rimaszombat

Rimaszombat város Szlovákiában.

Új!!: Petőfi Sándor és Rimaszombat · Többet látni »

Riskó Ignác

Riskó Ignác (Csenger, 1813. július 31. – Budapest, 1890, október 22.) költő, Szatmár megye aljegyzője, később főjegyzője, 1848-49-ben országgyűlési képviselő.

Új!!: Petőfi Sándor és Riskó Ignác · Többet látni »

Romantika

Caspar David Friedrich: ''Vándor a ködtenger fölött'' Kenyon Cox: A Romantika allegorikus, meztelen nőalakja könyvet olvas (ceruzarajz) A romantika egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki.

Új!!: Petőfi Sándor és Romantika · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül az újlatin nyelvekhez tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Román nyelv · Többet látni »

Románia

Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.

Új!!: Petőfi Sándor és Románia · Többet látni »

Románok

A románok a román nyelvet beszélő, Közép-, Kelet- és Délkelet-Európában élő nép.

Új!!: Petőfi Sándor és Románok · Többet látni »

Rozsnyó

Rozsnyó (szlovákul Rožňava, németül Rosenau, latinul Rosnavia) kisváros Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásának székhelye, római katolikus püspöki székhely.

Új!!: Petőfi Sándor és Rozsnyó · Többet látni »

Rubicon (folyóirat)

A Rubicon történelmi ismeretterjesztő lap Magyarországon, amely átmenetet képez a tudományos folyóirat és a színes magazin között.

Új!!: Petőfi Sándor és Rubicon (folyóirat) · Többet látni »

Salgó

Salgó (szlovákul Svätoplukovo, korábban Šalgov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Salgó · Többet látni »

Sanghaj

(IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpo nevű kis mellékfolyójának két partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Sanghaj · Többet látni »

Sass István (orvos)

Sass István (Borjád, 1822. február 23. – Szekszárd, 1891. december 3.) orvosdoktor, megyei főorvos.

Új!!: Petőfi Sándor és Sass István (orvos) · Többet látni »

Sárosi Gyula

Pókai Sárosi Gyula /születési neve Sárosy Lajos/ (Borossebes, 1816. február 12. – Pest, 1861. november 16.) kormánybiztos, magyar költő, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Sárosi Gyula · Többet látni »

Sárospatak

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Sárospatak · Többet látni »

Sárszentlőrinc

Sárszentlőrinc község Tolna megye Paksi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Sárszentlőrinc · Többet látni »

Sátoraljaújhely

Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Sátoraljaújhely · Többet látni »

Sülysáp

Sülysáp város Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Sülysáp · Többet látni »

Scots nyelv

A scots nyelv az angolhoz közel álló germán nyelvváltozat, mely az óangol nyelv északi (northumbriai) dialektusának a folytatása.

Új!!: Petőfi Sándor és Scots nyelv · Többet látni »

Segesvár

Segesvár (szászul Schäsbrich) municípium Romániában Maros megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Segesvár · Többet látni »

Segesvári csata

A segesvári csata az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik jelentős csatája volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Segesvári csata · Többet látni »

Selmecbánya

Marsigli szerint, 1726 Selmecbánya (1863) Selmecbánya (szlovákul Banská Štiavnica, németül Schemnitz, magyarul gyakran csak Selmec) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Selmecbányai járásában, a járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Selmecbánya · Többet látni »

Somogyi József (szobrász)

Megfáradt ember'' Makó, 1983 ''Őzek'' Szeged, 1968 Somogyi József, (Félszerfalva, 1916. június 9. – Budapest, 1993. január 2.) Kossuth-díjas szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, 1974–1987 között rektora.

Új!!: Petőfi Sándor és Somogyi József (szobrász) · Többet látni »

Sopron

Sopron (az ókorban) mintegy hatvanezer lakosú megyei jogú város Győr-Moson-Sopron megyében, a soproni borvidék központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Sopron · Többet látni »

Spanyol nyelv

A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Spanyol nyelv · Többet látni »

Sugár Rezső

Sugár Rezső (Budapest, 1919. október 9. – Budapest, 1988. szeptember 22.) magyar Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, Sugár Miklós édesapja.

Új!!: Petőfi Sándor és Sugár Rezső · Többet látni »

Svéd nyelv

A svéd nyelv elterjedtsége A svéd nyelv (svédül svenska) az indoeurópai nyelvek germán családjába tartozó észak-germán, avagy skandináv nyelv.

Új!!: Petőfi Sándor és Svéd nyelv · Többet látni »

Szabadszállás

Szabadszállás város Bács-Kiskun megyében, a Kunszentmiklósi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabadszállás · Többet látni »

Szabó Ferenc (zeneszerző)

'''Szabó Ferenc''' emléktáblája utolsó lakhelyén, a Hollán Ernő ''(akkor Fürst Sándor)'' utca 33. szám alatt Szabó Ferenc (Budapest, 1902. december 27. – Budapest, 1969. november 4.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabó Ferenc (zeneszerző) · Többet látni »

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) Kossuth-díjas költő, műfordító, a modern magyar líra egyik nagy alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szabó Lőrinc · Többet látni »

Szalkszentmárton

Szalkszentmárton község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Szalkszentmárton · Többet látni »

Szandai Sándor

Szandai (Szabó) Sándor (Szandaszőlős, 1903. március 7. – Budapest, 1978. október 1.) Munkácsy-díjas magyar szobrász.

Új!!: Petőfi Sándor és Szandai Sándor · Többet látni »

Szarvas (település)

Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés megyében, a Szarvasi járás központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szarvas (település) · Többet látni »

Szatmárnémeti

Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.

Új!!: Petőfi Sándor és Szatmárnémeti · Többet látni »

Székelyek

A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.

Új!!: Petőfi Sándor és Székelyek · Többet látni »

Székelyhíd

Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Székelyhíd · Többet látni »

Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete

Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete – A város első okleveles említése 1333-ból való: a pápai tizedjegyzékben szereplő „Santa Cruce” papja akkor a környéken a legnagyobb pápai tizedet fizette, tehát már jelentős plébániával rendelkezett.

Új!!: Petőfi Sándor és Székelykeresztúr magyar irodalmi és művelődési élete · Többet látni »

Székesfehérvár

Székesfehérvár megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér megye és a Székesfehérvári járás székhelye, Magyarország egyik legnagyobb városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Székesfehérvár · Többet látni »

Széphalom (település)

Széphalom egykor önálló község, jelenleg Sátoraljaújhely városrésze.

Új!!: Petőfi Sándor és Széphalom (település) · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Sofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Új!!: Petőfi Sándor és Szófia · Többet látni »

Szónoklattan

A retorika allegóriája A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.

Új!!: Petőfi Sándor és Szónoklattan · Többet látni »

Szózat

A Szózat kézirata A Szózat kézirata (5-13. versszak) A Szózat részlete a simontornyai Egressy-emlékművön A Szózat Vörösmarty Mihály megzenésített verse, a magyarok nemzeti éneke a Himnusz mellett.

Új!!: Petőfi Sándor és Szózat · Többet látni »

Szeberényi Lajos

Szeberényi Lajos (Maglód, 1820. augusztus 15. – Pozsony, 1875. június 4.) ügyvéd, pesti hírlapíró, később pozsonyi evangélikus teológiai tanár.

Új!!: Petőfi Sándor és Szeberényi Lajos · Többet látni »

Szeged

Szeged megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb városa, a Dél-Alföld legnagyobb városa, Csongrád megye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Petőfi Sándor és Szeged · Többet látni »

Szeget szeggel

Izabella Angelo előtt (William Hamilton, 1793) A Szeget szeggel William Shakespeare egyik vígjátékok között említett darabja, amit pontosabb az úgynevezett „problémás” darabok közé sorolni.

Új!!: Petőfi Sándor és Szeget szeggel · Többet látni »

Szelindek

270px 270px Szelindek (románul Slimnic, németül Stolzenburg, szászul Stulzenbrich) falu Romániában, Erdélyben, a történeti Királyföldön, Szeben megyében, Nagyszebentől 16 km-re északra, a nagyszeben–medgyesi főút mentén, az azonos nevű község központja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szelindek · Többet látni »

Szemere Bertalan

Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, 1812. augusztus 27. – Pest, 1869. január 18.) képviselő, miniszter, miniszterelnök, író.

Új!!: Petőfi Sándor és Szemere Bertalan · Többet látni »

Szemere Miklós (költő)

Szemere Miklós (Lasztóc, Zemplén vármegye; 1802. június 17. – Lasztóc, 1881. augusztus 20.) költő, ügyvéd, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező és Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szemere Miklós (költő) · Többet látni »

Szemere Pál (költő)

Szemerei Szemere Pál (Pécel, 1785. február 19. – Pécel, 1861. március 14.) magyar költő, író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Szemere Pál (költő) · Többet látni »

Szendrey Júlia

Szendrey Júlia (Keszthely, 1828. december 29. – Pest, 1868. szeptember 6.) költő, író; előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége.

Új!!: Petőfi Sándor és Szendrey Júlia · Többet látni »

Szeptember végén

Teleki-kastély kertjében A Szeptember végén Petőfi Sándor 1847 szeptemberében írt elégiája, amelyet feleségéhez, Szendrey Júliához írt.

Új!!: Petőfi Sándor és Szeptember végén · Többet látni »

Szerb nyelv

A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, ennek is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Petőfi Sándor és Szerb nyelv · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Petőfi Sándor és Szerbek · Többet látni »

Szerelmey Miklós

Szerelmey Miklós (Nicolaus Carl Liebe, Győr, 1803. július 3. – Budapest, 1875. augusztus 5.) feltaláló, mérnök, litográfus, a színes litográfia hazai meghonosítója, a magyar karikatúra műfajának megteremtője.

Új!!: Petőfi Sándor és Szerelmey Miklós · Többet látni »

Szervánszky Endre

Szervánszky Endre (Kistétény, 1911. december 27. – Budapest, 1977. június 25.) Erkel- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zenepedagógus.

Új!!: Petőfi Sándor és Szervánszky Endre · Többet látni »

Szibéria

Az Oroszországi Föderáció alanyai az Urálon túl        a Szibériai szövetségi körzetben        földrajzi értelemben: kb. Szibéria területén        köznyelvi, tágabb értelemben: Szibériában Szibéria (oroszul: Сибирь / Szibir) köznyelvi, általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti.

Új!!: Petőfi Sándor és Szibéria · Többet látni »

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (eredetileg: Szathmáry József, Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) drámaíró, színpadi rendező, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (l. 1840).

Új!!: Petőfi Sándor és Szigligeti Ede · Többet látni »

Szimbólum

A szimbólum a legáltalánosabb értelemben vett jel, amelyhez egy jelentés kapcsolódik.

Új!!: Petőfi Sándor és Szimbólum · Többet látni »

Szinnyei József (bibliográfus)

Szinnyei József munka közben Idősebb Szinnyei József (1868-ig Ferber József, Komárom, 1830. március 18. – Budapest, 1913. augusztus 9.) bibliográfus, könyvtáros, irodalomtörténész, lexikográfus.

Új!!: Petőfi Sándor és Szinnyei József (bibliográfus) · Többet látni »

Szlávics László (szobrász, 1959)

Szlávics László (Budapest, 1959. augusztus 11. –) szobrász – éremművész, ifj.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlávics László (szobrász, 1959) · Többet látni »

Szlovák nyelv

A szlovák nyelv (a hosszabb forma slovenský jazyk) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, azon belül a szláv nyelvek nyugati ágába tartozik.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlovák nyelv · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlovákok · Többet látni »

Szlovén nyelv

A szlovén nyelv (szlovénül: slovenski jezik vagy slovenščina) az indoeurópai nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokonai a szláv nyelvek, közülük is a szerbhorvát nyelv; de ezektől lényegesen jobban különbözik, mint ahogy azok egymástól.

Új!!: Petőfi Sándor és Szlovén nyelv · Többet látni »

Szolnok

Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a Szolnoki járás székhelye, a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Szolnok · Többet látni »

Szuper Károly

Szuper Károly (Halas, 1821. május 28. – Budapest, 1892. november 30.) színész, Petőfi Sándor egykori színigazgatója.

Új!!: Petőfi Sándor és Szuper Károly · Többet látni »

Tarczy Lajos

Hetényen Tarczy Lajos (Hetény, 1807. december 6. – Bécs, 1881. március 20.) filozófus, természettudós, a Pápai Református Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Tarczy Lajos · Többet látni »

Tarnów

Tarnów (régi magyar neve: Tarnó) a Biała folyó partján fekvő dél-lengyelországi város a Kis-lengyelországi vajdaságban.

Új!!: Petőfi Sándor és Tarnów · Többet látni »

Táncsics Mihály

Táncsics Mihály (született Mihajlo Stančić, Ácsteszér, 1799. április 21. – Budapest, 1884. június 28.) magyar író, publicista, az első szocialista politikusok egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Táncsics Mihály · Többet látni »

Tápiószele

Tápiószele város Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Tápiószele · Többet látni »

Tárkányi Béla

Tárkányi Béla József, született: Viperina József (Miskolc, 1821. január 2. – Eger, 1886. február 16.) egri kanonok, költő, műfordító, az MTA levelező majd rendes tagja, a Kisfaludy Társaság tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Tárkányi Béla · Többet látni »

Tátra (hegység)

A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.

Új!!: Petőfi Sándor és Tátra (hegység) · Többet látni »

Távolból

A Távolból Petőfi Sándor verse.

Új!!: Petőfi Sándor és Távolból · Többet látni »

Tífusz

Tífuszos beteg Burundiban Bergen-Belsenben A tífusz (kiütéses tífusz, typhus exanthematicus, régebbi nevén flekktífusz) egy olyan fertőző betegség, amit a ruhatetűben élősködő rickettsia (Rickettsia prowazekii) sejtparazita terjeszt.

Új!!: Petőfi Sándor és Tífusz · Többet látni »

Tízek Társasága

A Tízek Társasága fiatal írók csoportja volt az 1840-es évek második felében, Pesten.

Új!!: Petőfi Sándor és Tízek Társasága · Többet látni »

Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbefoglalásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Petőfi Sándor és Történettudomány · Többet látni »

Tüdőgyulladás

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légzőrendszer betegsége, amelyre a légzőhólyagok (alveolus pulmonis) gyulladása és gyulladásos izzadmánnyal (exudatum) való telítődése jellemző.

Új!!: Petőfi Sándor és Tüdőgyulladás · Többet látni »

Teleki Sándor (honvédtiszt)

Gróf széki Teleki Sándor József János (Kolozsvár, 1821. január 27. – Nagybánya, 1892. május 18.) 1848-49-es magyar katona, honvédezredes, olasz tábornok, főrendiházi tag és a Petőfi Társaság tagja, Petőfi Sándor "vad grófja".

Új!!: Petőfi Sándor és Teleki Sándor (honvédtiszt) · Többet látni »

Teleki-ház (Marosvásárhely)

Bernády-szoborral A marosvásárhely Teleki-ház a település belvárosában, a Bernády György téren található épület, ahol jelenleg az Erdélyi református egyházkerület két Maros megyei esperessége (a Marosi Református Egyházmegye és a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye), valamint a Vártemplom lelkészi hivatala működik.

Új!!: Petőfi Sándor és Teleki-ház (Marosvásárhely) · Többet látni »

Temesvár

Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.

Új!!: Petőfi Sándor és Temesvár · Többet látni »

Terméskő

A terméskő nyers, faragatlan, csiszolatlan kő, melyet építkezésre, burkolásra, vastag falak hézagainak feltöltésére használnak.

Új!!: Petőfi Sándor és Terméskő · Többet látni »

Terrakotta

Feltámasztott fej (Aufgestuetzter Kopf) Szelinski-Singer Anders szobrásznő alkotása (1978; terrakotta) Hanuman terrakotta szobra (India) A terrakotta (az olasz teracotta szóból, jelentése 'főtt föld') tisztítás után megformázott és kiégetett agyag, az ókori művészet egyik legfontosabb alapanyaga, átvitt értelemben az égetett agyagszobrok neve.

Új!!: Petőfi Sándor és Terrakotta · Többet látni »

Theodor Baillet von Latour

Theodor Franz Baillet von Latour gróf (Linz, 1780. június 15. – Bécs, 1848. október 6.) császári és királyi táborszernagy, 1848 márciusától, az első bécsi forradalom kitörésétől kezdve osztrák császári hadügyminiszter.

Új!!: Petőfi Sándor és Theodor Baillet von Latour · Többet látni »

Tirol

Tirol egy közép-Európai terület, mely ma Ausztria és Olaszország része.

Új!!: Petőfi Sándor és Tirol · Többet látni »

Tiszafüred

Tiszafüred város az Észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi járásában.

Új!!: Petőfi Sándor és Tiszafüred · Többet látni »

Tokaj

Tokaj észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Tokaj · Többet látni »

Toldi

A Toldi Arany János műve, mely ismertté tette alkotóját, s mellyel a költő felkeltette Petőfi Sándor figyelmét is.

Új!!: Petőfi Sándor és Toldi · Többet látni »

Toldy Ferenc

Rusz Károly metszete Kerepesi temető: B. 266. Huszár Adolf műve, 1879 Toldy Ferenc (született Schedel) (Buda, 1805. augusztus 10. – Budapest, 1875. december 10.) irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, 1841-től 1861-ig Kisfaludy Társaság igazgatója, majd másodelnöke.

Új!!: Petőfi Sándor és Toldy Ferenc · Többet látni »

Tolna vármegye

Tolna vármegye (németül: Tolnau) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délnyugati részén.

Új!!: Petőfi Sándor és Tolna vármegye · Többet látni »

Tolnai Lajos (író)

Tolnai Lajos (született Hagymássy) (Györköny, 1837. január 31. – Budapest, 1902. március 19.) író, publicista.

Új!!: Petőfi Sándor és Tolnai Lajos (író) · Többet látni »

Tompa Mihály

Szobra Miskolcon Rimaszombati szobra. Holló Barnabás alkotása (1902) Tompa Mihály sírja Hanván Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szeptember 28. – Hanva, 1868. július 30.) magyar költő, a népi-nemzeti irodalmi irányzat egyik legjelentősebb képviselője, református lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1858).

Új!!: Petőfi Sándor és Tompa Mihály · Többet látni »

Torda

Torda (románul Turda, németül Thorenburg, szászul Torembrich, római neve Potaissa volt) város, municípium Romániában Kolozs megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Torda · Többet látni »

Trianoni békeszerződés

Apponyi Albert 1920. január 15-én megérkezik a francia külügyminisztériumba, hogy átvegye a békeszerződés tervezetét a külügyminisztérium híres óratermében (''Salle de l'horloge'')http://www.rubicon.hu/ma_files/2014_06_56.pdf Somssich László gróf A trianoni béketárgyalások, rubicon.huhttp://library.hungaricana.hu/hu/view/SOMM_Mult_1991/?query.

Új!!: Petőfi Sándor és Trianoni békeszerződés · Többet látni »

Trieszt

Trieszt (olaszul Trieste, horvátul és szlovénül Trst, németül Triest) kikötőváros Észak-Olaszországban, az Adriai-tenger és Szlovénia között, ez utóbbi a várostól közvetlenül délre és keletre található.

Új!!: Petőfi Sándor és Trieszt · Többet látni »

Turóc vármegye

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.

Új!!: Petőfi Sándor és Turóc vármegye · Többet látni »

Tyroler József

Tyroler József (Alsókubin, 1822. – Pest, 1854.) réz- és acélmetsző, Kossuth-bankók rajzolója és Petőfi Sándor acélmetszetű arcképének készítője.

Új!!: Petőfi Sándor és Tyroler József · Többet látni »

Ulánus

A Varsói Hercegség ulánusai (January Suchodolski festménye) Az ulánusok (lengyelül ułan) lengyel eredetű könnyűlovas fegyvernem volt a 18.

Új!!: Petőfi Sándor és Ulánus · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ruszinul Ужгород,, szlovákul és csehül Užhorod,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: Petőfi Sándor és Ungvár · Többet látni »

Vachott Sándor

Vachottfalvi Vachott Sándor (Gyöngyös, 1818. november 17. – Pest, 1861. április 9.) költő, író, ügyvéd, az MTA levelező tagja, a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Vahot Imre bátyja.

Új!!: Petőfi Sándor és Vachott Sándor · Többet látni »

Vagyóc

Vagyóc (szlovákul Vaďovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.

Új!!: Petőfi Sándor és Vagyóc · Többet látni »

Vahot Imre

Kerepesi temető: 34/1-1-24.A síron tévesen szerepel 1870 a halál dátumául. Vachottfalvi Vahot Imre (született: Vachott) (Gyöngyös, 1820. február 25. – Budapest, Budaújlak, 1879. február 21.) magyar ügyvéd, színműíró, lapszerkesztő.

Új!!: Petőfi Sándor és Vahot Imre · Többet látni »

Vajda János (költő)

Vajda János (Pest, 1827. május 7. – Budapest, Erzsébetváros, 1897. január 17.) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Vajda János (költő) · Többet látni »

Vasvári Pál (történész)

Vasvári Pál (eredeti nevén Fejér Pál; Bűd, 1826. július 14. – Havasnagyfalu, 1849. július 5.) író, történész, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy.

Új!!: Petőfi Sándor és Vasvári Pál (történész) · Többet látni »

Vác

Vác város Pest megyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Vác · Többet látni »

Várady Antal

Viski Várady Antal (Paszab, 1819. augusztus 2. – Kolta, 1885. november 15.) ügyvéd és földbirtokos, a reformnemzedék tagja.

Új!!: Petőfi Sándor és Várady Antal · Többet látni »

Városvédők Egyesülete

A Városvédők Egyesülete egy pártoktól és felekezetektől független civil egyesület, amely 2002-ben Gödön alakult meg, gödi székhellyel.

Új!!: Petőfi Sándor és Városvédők Egyesülete · Többet látni »

Vécsey Károly

Gróf hernádvécsei és hajnácskői gróf Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

Új!!: Petőfi Sándor és Vécsey Károly · Többet látni »

Véghelyi Balázs

Véghelyi Balázs (Budapest, 1983. augusztus 22. –) magyar költő, író, szerkesztő, zenész.

Új!!: Petőfi Sándor és Véghelyi Balázs · Többet látni »

Vízakna

Sós vizű medence A fürdőszálló mai képe A református templom ortodox templom A Mihály és Gábriel arkangyalok ortodox templom külső falfestése A római katolikus templom A Keresztelő Szent János ortodox templom Látkép 1914-ből Vízakna (korábban Vizocna vagy Ocna,, szász nyelven Zâltsbriχ) város Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Petőfi Sándor és Vízakna · Többet látni »

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty téren Vörösmarty Mihály (Kápolnásnyék, 1800. december 1. – Pest, 1855. november 19.) magyar költő, író, ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, a magyar romantika egyik legnagyobb alakja.

Új!!: Petőfi Sándor és Vörösmarty Mihály · Többet látni »

Vend nyelv

A vend nyelv vagy muravidéki nyelv a szlovén nyelv keleti változata, tulajdonképpen önállósult nyelvjárása, amelyet a Muravidéken beszél a lakosság nagy része.

Új!!: Petőfi Sándor és Vend nyelv · Többet látni »

Veszprém

Veszprém (németül Wesprim vagy Weißbrunn, latinul Vesprim, szlovákul Vesprém) megyei jogú város a Közép-Dunántúli régióban, Veszprém megye és a Veszprémi járás székhelye.

Új!!: Petőfi Sándor és Veszprém · Többet látni »

Victor Hugo

Victor-Marie Hugo (Besançon, 1802. február 26. – Párizs, 1885. május 22.) francia romantikus költő, regény- és drámaíró, politikus és akadémikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Victor Hugo · Többet látni »

Volapük nyelv

A volapük nyelv nemzetközi közvetítőnyelv, a posteriori jelentős a priori jellegzetességgel, eklektikus, nyelvtana sematikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Volapük nyelv · Többet látni »

Voltaire

Voltaire eredeti nevén François-Marie Arouet (Párizs, 1694. november 21. – Párizs, 1778. május 30.) francia felvilágosodás kori író, költő és filozófus.

Új!!: Petőfi Sándor és Voltaire · Többet látni »

William Shakespeare

William Shakespeare (1564. április 26. (keresztelő) – 1616. április 23.) angol drámaíró, költő, színész.

Új!!: Petőfi Sándor és William Shakespeare · Többet látni »

Zágráb

Zágráb (latinul és) Horvátország fővárosa és a Zágrábi főegyházmegye székhelye az ország északnyugati részén, a Száva partján.

Új!!: Petőfi Sándor és Zágráb · Többet látni »

Zichy Mihály

Zicsi és zajki Zichy Mihály József Imre, (Zala, 1827. október 14. – Szentpétervár, 1906. március 1.) festő, grafikus, az illusztrálás és a magyar romantikus festészet kiemelkedő alakja és úttörője.

Új!!: Petőfi Sándor és Zichy Mihály · Többet látni »

Zilahy Károly

Zilahy Károly, teljesebb nevén Zilahy Kiss Károly (Zilah, 1838. október 28. – Buda, 1864. május 15.) hírlapíró és kritikus.

Új!!: Petőfi Sándor és Zilahy Károly · Többet látni »

12 pont

300 px A 12 pont volt az 1848.

Új!!: Petőfi Sándor és 12 pont · Többet látni »

1667

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1667 · Többet látni »

1823

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1823 · Többet látni »

1842

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1842 · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a nemzeti identitás egyik alapköve.

Új!!: Petőfi Sándor és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

1849

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1849 · Többet látni »

1897

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1897 · Többet látni »

1916

Nincs leírás.

Új!!: Petőfi Sándor és 1916 · Többet látni »

4483 Petőfi

A 4483 Petőfi Hungaria típusú színképpel rendelkező Apollo típusú kisbolygó, melyet Petőfi Sándorról neveztek el.

Új!!: Petőfi Sándor és 4483 Petőfi · Többet látni »

Átirányítja itt:

Hrúz Mária, Petrovics Sándor, Petőfi.

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »