Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
52 kapcsolatok: Alsó-Ausztria, Ausztria, Április 1., Buda (történelmi település), Budapest, Cseh Királyság, Diakovári csata, Duna, Fráter György, Gellérthegy, Habsburg-család, Habsburg–török háború (1540–47), Halálbüntetés, I. Ferdinánd magyar király, I. János magyar király, Ifjabb Niklas Salm, II. János magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Janicsár, Kalocsa, Kereszténység, Konstantinápoly, Leonard von Fels, Magyar Királyság, Magyarország, Március 20., Március 21., Március 22., Március 25., Március 27., Március 28., Március 31., Morvaország, Morvák, Muskéta, Oszmán Birodalom, Perényi Péter (koronaőr), Pest (történelmi település), Rákos-mező, Rumélia, Székesfehérvár, Szendrő (Szerbia), Szerémség, Szpáhi, Tata, Törökök, Wilhelm von Roggendorf, 1539, 1540, 1541, ..., 1984, 1985. Bővíteni index (2 több) »
Alsó-Ausztria
Desiro a Schneebergbahn vonalán Alsó-Ausztria (németül Niederösterreich) Ausztria egyik tartománya, székhelye 1986 óta Sankt Pölten (addig Bécs volt).
Új!!: Pest ostroma (1541) és Alsó-Ausztria · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Ausztria · Többet látni »
Április 1.
Névnapok: Hugó + Agád, Agapion, Pál, Palmer, Pável, Pósa, Urbán.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Április 1. · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Budapest · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Cseh Királyság · Többet látni »
Diakovári csata
A diakovári csata más néven djákóvári csata, gorjáni csata (horvátul Bitka kod Đakova, németül Schlacht bei Djakowar, vagy Schlacht bei Gorjan) az oszmán-törököknek a osztrák-magyar-horvát-német-cseh sereg felett aratott győzelme 1537.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Diakovári csata · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Duna · Többet látni »
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Fráter György · Többet látni »
Gellérthegy
A Gellérthegy (egybeírva) Budapest egyik városrésze az I. és XI. kerületben.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Gellérthegy · Többet látni »
Habsburg-család
#ÁTIRÁNYÍTÁS Habsburg-ház.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Habsburg-család · Többet látni »
Habsburg–török háború (1540–47)
Az 1540–47-es Habsburg–török háború az Oszmán Birodalom háborúja Ausztria, Csehország, Magyarország és Horvátország ellen.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Habsburg–török háború (1540–47) · Többet látni »
Halálbüntetés
Bizonyos bűncselekményeknél kiszabható halálbüntetés Halálbüntetés nem szabható ki Mária Antónia francia királyné kivégzése nyaktilóval 1793-ban Rekonstruált vadnyugati kivégzőhely (Tombstone, Arizona) Méreginjekciós kivégzéshez használt szoba az Amerikai Egyesült Államokban A halálbüntetés a legsúlyosabb büntetési forma, a bűnösnek talált személy életének kioltása, az élettől való megfosztása büntetőeljárás keretében.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Halálbüntetés · Többet látni »
I. Ferdinánd magyar király
I.
Új!!: Pest ostroma (1541) és I. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Új!!: Pest ostroma (1541) és I. János magyar király · Többet látni »
Ifjabb Niklas Salm
#ÁTIRÁNYÍTÁS Niklas Salm (hadvezér, ?–1550).
Új!!: Pest ostroma (1541) és Ifjabb Niklas Salm · Többet látni »
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Új!!: Pest ostroma (1541) és II. János magyar király · Többet látni »
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Jagelló Izabella magyar királyné · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Janicsár · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Kalocsa · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Kereszténység · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Konstantinápoly · Többet látni »
Leonard von Fels
#ÁTIRÁNYÍTÁS Leonhard von Fels.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Leonard von Fels · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Magyarország · Többet látni »
Március 20.
Névnapok: Klaudia + Áhim, Alexa, Alexandra, Azár, Csák, Hubert, Huberta, Hubertusz, Ipoly, Joachim, Joáhim, Joakim, Klaudetta, Klaudiána, Kötöny, Mór, Móric, Sugár, Sugárka, Volfram A tavaszi (a déli félgömbön az őszi) nap-éj egyenlőség napja (2049-ig, utána 19-e) és a tavasz (a déli félgömbön az ősz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 20. · Többet látni »
Március 21.
Névnapok: Benedek + Bánk, Bekő, Bence, Bende, Bene, Benediktusz, Benett, Gergely, Gergő, Gerő, Hóvirág, Jázon, Miklós, Napsugár, Nikol, Nikola, Nikolasz, Nikolett, Nikoletta, Tavasz, Tavaszka.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 21. · Többet látni »
Március 22.
Névnapok: Beáta, Izolda + Csilla, Csillag, Katalin, Katarina, Katerina, Lea, Lia, Lídia, Oktáv, Oktávián, Relinda, Vazul.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 22. · Többet látni »
Március 25.
Névnapok: Irén, Írisz + Ancilla, Annunciáta, Cézár, Ders, Derzs, Ernák, Ernye, Humbert, Iréne, Irnik, Isméria, Izméne, Jernő, Kristóf, Krisztofer, Lúcia, Málna, Mandula, Mária, Marinella, Mátka, Umbertó A római katolikus egyház egyik főünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 25. · Többet látni »
Március 27.
Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 27. · Többet látni »
Március 28.
Névnapok: Gedeon, Johanna + Gede, Gedő, Gida, Hannadóra, Hannaliza, Hannaróza, Ixion, Janina, János, Kapisztrán, Katapán, Maja, Szixtin, Szixtina, Szixtusz, Hanna.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 28. · Többet látni »
Március 31.
Névnapok: Árpád + Akács, Ákos, Balbina, Benő, Benjámin, Benjamina, Béni, Gujdó, Jelek, Johanna, Kornélia, Üllő, Zsanka, Zsanna.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Március 31. · Többet látni »
Morvaország
Európai Unióban id.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Morvaország · Többet látni »
Morvák
Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Morvák · Többet látni »
Muskéta
Tüzelő muskétások, mellettük pikások egy 2005-ös angliai hadijátékon. Jól megfigyelhető a muskétások öveire felakasztott, kiporciózott lőporos egységcsomagok A muskéta vagy muskatér a kézi tűzfegyverek csoportjába tartozó fegyver, a mai kézi lőfegyverek tulajdonképpeni elődje.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Muskéta · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Perényi Péter (koronaőr)
Perényi Péter, Agustin Hirschvogel korabeli rézmetszete Perényi Péter (1502 körül – 1548 januárja) koronaőr, erdélyi vajda.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Perényi Péter (koronaőr) · Többet látni »
Pest (történelmi település)
Pest városa Buda visszafoglalásakor 1684-ben Luigi Ferdinando Marsigli olasz földrajztudós térképe 1700 körül, rajta Buda és Pest városa a Csepel-sziget északi fele Pest (németül: Pesth,, horvátul: Pesta) történelmi magyar város volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Pest (történelmi település) · Többet látni »
Rákos-mező
Mikoviny Sámuel 1737-ben kiadott térképe Rákos-mező (Rákos mezeje, Rákosmező vagy Rákos) a középkori Magyarország számos országgyűlésének és hadrakelésének helyszíne, amely tágabb értelemben a Pest keleti oldalán terülő egész homokos síkságot (azaz a mai Pesti-hordalékkúpsíkságot) jelentette.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Rákos-mező · Többet látni »
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Rumélia · Többet látni »
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Székesfehérvár · Többet látni »
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Szendrő (Szerbia) · Többet látni »
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Szerémség · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Szpáhi · Többet látni »
Tata
Tata város Magyarországon, Komárom-Esztergom vármegyében a Kisalföld keleti peremvidékét alkotó Győr–Tatai-teraszvidék területén, a Gerecse hegység nyugati előterében.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Tata · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Törökök · Többet látni »
Wilhelm von Roggendorf
1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.
Új!!: Pest ostroma (1541) és Wilhelm von Roggendorf · Többet látni »
1539
Nincs leírás.
Új!!: Pest ostroma (1541) és 1539 · Többet látni »
1540
Nincs leírás.
Új!!: Pest ostroma (1541) és 1540 · Többet látni »
1541
Nincs leírás.
Új!!: Pest ostroma (1541) és 1541 · Többet látni »
1984
Nincs leírás.
Új!!: Pest ostroma (1541) és 1984 · Többet látni »
1985
Nincs leírás.
Új!!: Pest ostroma (1541) és 1985 · Többet látni »
