Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
26 kapcsolatok: Aschermann Ferenc, Árkod, Écska, Béga, Bechtold Fülöp, Dandár, Délvidék, Farkasd (Szerbia), Honvéd, Huszár, Június 12., Kiss Ernő (katona), Kiss Pál (katona), Magyarország, Nemzetőrség (1848), Orlovat, Perlasz, Szemere Pál (honvéd őrnagy), Szeptember 2., Tamáslaka, Uzdin, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vécsey Károly, Vetter Antal, 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.
Aschermann Ferenc
Aschermann Ferenc, Assermann Ferenc, 1867-től Vendrei Ferenc (Sepsiszentgyörgy, 1821. október 24. – Veszprém, 1893. július 2.) honvédezredes, a Magyar Királyi Honvédség tábornoka, hadtörténetíró.
Új!!: Perlaszi ütközet és Aschermann Ferenc · Többet látni »
Árkod
Árkod (szerbül Јарковац / Jarkovac, németül Јаrkovatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Torontálszécsány községben.
Új!!: Perlaszi ütközet és Árkod · Többet látni »
Écska
Écska (szerbül Ечка / Ečka, románul Ecica, németül Etschka) település Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Új!!: Perlaszi ütközet és Écska · Többet látni »
Béga
A Béga (románul és németül Bega, szerbül Бегеј / Begej) folyó a Bánságban, a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Perlaszi ütközet és Béga · Többet látni »
Bechtold Fülöp
Báró Bechtold Fülöp vagy Philipp von Bechtold (Peremarton, 1787. január 18. – Linz, 1862. november 9.) császári-királyi altábornagy, az 1848–49-es szabadságharcban a császári csapatok egyik katonai vezetője.
Új!!: Perlaszi ütközet és Bechtold Fülöp · Többet látni »
Dandár
február 17-én. A pódium előtt a dandár vezénylő altisztje, Sgt. Maj. Ed Hansen fogadja a zászlóaljak vezénylő altisztjeinek jelentését. A szemle után a dandár a texasi Fort Bliss támaszponton vett részt kiegészítő kiképzésben, mielőtt megkezdte volna 10 hónapig tartó bevetését Irakban. NATO térképészeti jelölése a saját lövészdandárra. Az észak carolinai Fort Bragg támaszponton az Egyesült Államok Műszaki Hadtest ''(US Army Corps of Engineers)'' 1. dandárjának szálláskörlete. A dandár több manőver ezredből vagy zászlóaljból, parancsnoki törzsből, illetve tüzérségi és egyéb harctámogató alegységekből álló katonai egység.
Új!!: Perlaszi ütközet és Dandár · Többet látni »
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Új!!: Perlaszi ütközet és Délvidék · Többet látni »
Farkasd (Szerbia)
Farkasd (szerbül Фаркаждин / Farkaždin) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Új!!: Perlaszi ütközet és Farkasd (Szerbia) · Többet látni »
Honvéd
#ÁTIRÁNYÍTÁS Honvéd (egyértelműsítő lap).
Új!!: Perlaszi ütközet és Honvéd · Többet látni »
Huszár
Magyar Frimont huszár. A 9. huszárezred parancsnoka 1806-1831 között Frimont János volt,http://huszarmuzeum.hu/tartalom.php?tart.
Új!!: Perlaszi ütközet és Huszár · Többet látni »
Június 12.
Névnapok: Villő + Cinella, Cinna, Cinnia, Eta, Etelka, János, Leó, Leon, Letta, Lionel, Orfeusz.
Új!!: Perlaszi ütközet és Június 12. · Többet látni »
Kiss Ernő (katona)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Kiss Ernő (altábornagy).
Új!!: Perlaszi ütközet és Kiss Ernő (katona) · Többet látni »
Kiss Pál (katona)
Kiss Pál (Diószeg /Bihar megye/, 1809. – Pest, 1867. május 16.) honvédtábornok, várparancsnok.
Új!!: Perlaszi ütközet és Kiss Pál (katona) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Perlaszi ütközet és Magyarország · Többet látni »
Nemzetőrség (1848)
1848.
Új!!: Perlaszi ütközet és Nemzetőrség (1848) · Többet látni »
Orlovat
#ÁTIRÁNYÍTÁS Orlód.
Új!!: Perlaszi ütközet és Orlovat · Többet látni »
Perlasz
Perlasz (szerbül Перлез / Perlez, németül Perlas) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Új!!: Perlaszi ütközet és Perlasz · Többet látni »
Szemere Pál (honvéd őrnagy)
Szemerei Szemere Pál (Kisazar, 1804 – Perlasz, 1848. szeptember 8.) honvéd őrnagy.
Új!!: Perlaszi ütközet és Szemere Pál (honvéd őrnagy) · Többet látni »
Szeptember 2.
Névnapok: Rebeka, Dorina + Absa, Absolon, Apollinár, Axel, Bogdán, Csépán, Doren, Dorka, Dorinka, Ella, Elli, Fédra, Felda, Fodor, Inka, István, Kalliszta, Kasszandra, Margit, Renátó, Renátusz, René, Stefán, Ted, Teó, Teodor, Teodóra, Töhötöm.
Új!!: Perlaszi ütközet és Szeptember 2. · Többet látni »
Tamáslaka
Tamáslaka (szerbül Томашевац / Tomaševac, németül Tomaschewatz) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Új!!: Perlaszi ütközet és Tamáslaka · Többet látni »
Uzdin
#ÁTIRÁNYÍTÁS Újozora.
Új!!: Perlaszi ütközet és Uzdin · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Perlaszi ütközet és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Vécsey Károly
Gróf hernádvécsei és hajnácskői Vécsey Károly (Rzeczniów, 1803. november 24. – Arad, 1849. október 6.) honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.
Új!!: Perlaszi ütközet és Vécsey Károly · Többet látni »
Vetter Antal
Vetter Antal, Anton Vetter von Doggenfeld (Mestre, 1803. július 3. – Budapest, 1882. július 26.) honvéd tábornok, helyettes hadügyminiszter, a honvéd vezérkar főnöke.
Új!!: Perlaszi ütközet és Vetter Antal · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Perlaszi ütközet és 1848 · Többet látni »
1848–49-es forradalom és szabadságharc
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.
Új!!: Perlaszi ütközet és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »
