Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
171 kapcsolatok: Agora, Aiszkhülosz, Akropolisz, Alkibiadész, Alkmaiónidák, Altes Museum, Amazonok, Amphipolisz, Androsz, Areioszpagosz, Argosz (település), Ariszteidész (államférfi), Arisztophanész, Arisztotelész, Arkhón, Athén, Athén története, Attika, Ókori görög irodalom, Ókori görög művészet, Óperzsa Birodalom, Égei-tenger, Évia, Berlin, Boiótia, Ciprus (sziget), Cserépszavazás, Csillagászat, Dardanellák, Délosz, Déloszi Szövetség, Démétér, Démosz, Delphoi, Demagógia, Demokrácia, Diodórosz (történetíró), Dráma, Egyiptom, Ekklészia, Eleai Zénón, Föld, Filozófia, Fríz (építészet), Gallipoli (félsziget), Görögök, Görög–perzsa háborúk, Gorgiasz (dialógus), Hastífusz, Héliaia, ..., Hérodotosz, Helóta, Hold, I. Alexandrosz makedón király, I. e. 4. század, I. e. 406, I. e. 429, I. e. 430, I. e. 431, I. e. 433, I. e. 436, I. e. 437, I. e. 438, I. e. 439, I. e. 440, I. e. 442, I. e. 443, I. e. 444, I. e. 445, I. e. 446, I. e. 447, I. e. 449, I. e. 450, I. e. 451, I. e. 454, I. e. 457, I. e. 458, I. e. 460, I. e. 460-as évek, I. e. 461, I. e. 462, I. e. 463, I. e. 464, I. e. 469, I. e. 479, I. e. 480, I. e. 484, I. e. 489, I. e. 491, I. e. 492, I. e. 495, I. e. 498, I. Khsajársá perzsa király, Idomeneusz (történetíró), II. Arkhidamosz spártai király, Imperializmus, Kanyaró, Külón, Kimón (Miltiadész fia), Klazomenai Anaxagorasz, Kleiszthenész, Kolera, Konstantinápoly, Korfu, Korinthosz, Lakonía prefektúra, Lémnosz, Leontinoi Gorgiasz, Marathóni csata, Marcus Fabius Quintilianus, Marcus Tullius Cicero, Megara (attikai), Milétosz (település), Miltiadész, Mindennapi élet Athénban Periklész korában, Nap, Napfogyatkozás, Naxosz, Németek, Olümposz, Pallasz Athéné, Parthenón, Párosz, Peiszisztratosz athéni türannosz, Peloponnészosz, Peloponnészoszi háború, Peloponnészoszi Szövetség, Periklész kora, Pestis, Phaidrosz (dialógus), Phókisz, Phülé, Pheidiasz, Pireusz, Platón, Plutarkhosz, Pontosz, Populizmus, Prótagorasz, Prütanisz, Priéné, Propülaia, Részvételi demokrácia, Spárta, Status quo, Szalamisz, Szalamisz (Ciprus), Szamosz, Szókratész, Szólásszabadság, Szónoklattan, Szübotai csata, Szicília, Sziküón, Sztadion (mértékegység), Sztratégosz, Talentum (mértékegység), Tanagrai csata (Kr. e. 457), Tífusz, Türannisz, Thébai, The New York Times, Themisztoklész, Theophrasztosz, Thesszália, Thuküdidész, Xanthipposz (Periklész apja), Xenophón, Zeusz, 1757, 1841. Bővíteni index (121 több) »
Agora
Az athéni agora Az ókori Agora romjai Athénban Az agora az ókori Görögországban piactér és szentélykörzet volt, a görög városok központi tere.
Új!!: Periklész és Agora · Többet látni »
Aiszkhülosz
Aiszkhülosz (görögül Αἰσχύλος,; Eleuszisz, i. e. 525 – Gela, Szicília, i. e. 456) görög tragédiaköltő, „a tragédia atyja”.
Új!!: Periklész és Aiszkhülosz · Többet látni »
Akropolisz
athéni akropolisz Az akropolisz (görögül: felsőváros) az ókori görög városállamok általában magaslaton, hegytetőn épült fellegvára volt.
Új!!: Periklész és Akropolisz · Többet látni »
Alkibiadész
Alkibiadész (teljes nevén: Alkibiadész, Kleiniász fia, a Szkambonidai démoszból; ógörögül Ἀλκιβιάδης; kb. i. e. 450 – i. e. 404), athéni államférfi és hadvezér, aki a peloponnészoszi háborúban játszott jelentős szerepet.
Új!!: Periklész és Alkibiadész · Többet látni »
Alkmaiónidák
Az Alkmaiónidák (ógörögül: Ἀλκμαιωνίδαι) egy nagyhatalmú nemesi család volt az ókori Athénban a Neleidák nemzetségéből, akik a mitológiai Alkmaióntól, Nesztór ükunokájától eredeztetik származásukat.
Új!!: Periklész és Alkmaiónidák · Többet látni »
Altes Museum
A berlini Altes Museum, magyarul Régi Múzeum, 1845-ig Királyi Múzeum a Múzeum-szigeten található klasszicista épület, amelyben a berlini Állami Múzeumok antik gyűjteménye található.
Új!!: Periklész és Altes Museum · Többet látni »
Amazonok
''Harcra készülő amazon''. Pierre-Eugène-Emile Hébert szobra Az amazonok (αμαζόνες, egyes száma αμαζών) harcos nőkből álló népesség, akik a görög hitregékben és a történetírásban is szerepelnek.
Új!!: Periklész és Amazonok · Többet látni »
Amphipolisz
Amphipolisz elhelyezkedése Görögországban Amphipolisz térképe Amphipolisz (ógörögül Ἀμφίπολις) ókori görög város volt, amely az i. e. 5.
Új!!: Periklész és Amphipolisz · Többet látni »
Androsz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ándrosz.
Új!!: Periklész és Androsz · Többet látni »
Areioszpagosz
Az Areioszpagosz az Akropolisz felől Az Areioszpagosz vagy Areiosz Pagosz (görögül Ἄρειος Πάγος, elavult magyar írásmóddal Areopág) Athénban az Akropolisztól északnyugatra emelkedő domb ókori görög elnevezése, tkp.
Új!!: Periklész és Areioszpagosz · Többet látni »
Argosz (település)
Argosz látképe az ókori színház felől Argosz (újgörögül: Árgosz) város a Peloponnészosz-félsziget északkeleti részén, Görögországban, Argolísz megyében.
Új!!: Periklész és Argosz (település) · Többet látni »
Ariszteidész (államférfi)
Ariszteidész (i. e. 540/530 körül – i. e. 468/467 körül), athéni államférfi- A perzsák elleni marathóni csatában a tíz görög sztratégosz egyike, majd ezt követően arkhón lett.
Új!!: Periklész és Ariszteidész (államférfi) · Többet látni »
Arisztophanész
Arisztophanész, (Kr. e. 446 k. – Kr. e. 386) athéni komédiaköltő, az attikai ókomédia legkiemelkedőbb alkotója.
Új!!: Periklész és Arisztophanész · Többet látni »
Arisztotelész
Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.
Új!!: Periklész és Arisztotelész · Többet látni »
Arkhón
Az arkhón vezető állami tisztségviselő volt az ókori görög városokban, főleg Athénban.
Új!!: Periklész és Arkhón · Többet látni »
Athén
Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA, ógörögül:, Athénai, IPA, régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa.
Új!!: Periklész és Athén · Többet látni »
Athén története
Akropolisz A vörös vonal az i. e. 5. századi Athén fekvését jelöli a mai város műholdképén Athén története a leghosszabb Európa városainak története közül.
Új!!: Periklész és Athén története · Többet látni »
Attika
Attika régió elhelyezkedése Görögországban Attika (görögül Αττική) egyike Görögország 7 decentralizált régiójának.
Új!!: Periklész és Attika · Többet látni »
Ókori görög irodalom
Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.
Új!!: Periklész és Ókori görög irodalom · Többet látni »
Ókori görög művészet
Szkíta harcos ábrázolása egy görög ivóedényen (Kylix) i. e. 530-520, Louvre A klasszikus görög civilizáció művészeti fejlődésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával és a görög sötét korral esik egyidőbe, később pedig Babilónia, Fönícia és Perzsia művészetének virágzásával.
Új!!: Periklész és Ókori görög művészet · Többet látni »
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Új!!: Periklész és Óperzsa Birodalom · Többet látni »
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Új!!: Periklész és Égei-tenger · Többet látni »
Évia
Évia (vagy hagyományosan Euboia, görög betűkkel Εύβοια) a második legnagyobb görög sziget Kréta után.
Új!!: Periklész és Évia · Többet látni »
Berlin
tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.
Új!!: Periklész és Berlin · Többet látni »
Boiótia
Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája.
Új!!: Periklész és Boiótia · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: Periklész és Ciprus (sziget) · Többet látni »
Cserépszavazás
A cserépszavazás (ὀστρακισμός, osztrakiszmosz) az ókori Athénban egy olyan eljárás volt, amivel a városállam egy befolyásos polgárát a nép tíz évre száműzhette.
Új!!: Periklész és Cserépszavazás · Többet látni »
Csillagászat
A Hubble űrtávcső A csillagászat vagy latinosan asztronómia az emberiség egyik legrégebbi tudományága.
Új!!: Periklész és Csillagászat · Többet látni »
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Új!!: Periklész és Dardanellák · Többet látni »
Délosz
Délosz kicsiny szigete (görögül Δήλος, ógörög átírásban Délosz, újgörögben Dílosz), a Kükládok szigetcsoport által alkotott kör közepén helyezkedik el, Mükonosz szigettől 2,5 km-re nyugatra.
Új!!: Periklész és Délosz · Többet látni »
Déloszi Szövetség
A Déloszi Szövetség a peloponnészoszi háború kitörése előtt (i. e. 431) Az i. e. 478-ban alapított Déloszi Szövetség 173 görög városállam társulása, koinonja volt.
Új!!: Periklész és Déloszi Szövetség · Többet látni »
Démétér
Démétér (görögül Δημήτηρ, annyi mint "Földanya") a görög mitológiában a földművelés és a termékenység istennője.
Új!!: Periklész és Démétér · Többet látni »
Démosz
A démosz (görög δῆμος) a (köz)nép, község, valamely vidék lakosainak összessége.
Új!!: Periklész és Démosz · Többet látni »
Delphoi
Delphoi (görögül Δελφοί) régészeti terület és modern város Görögországban.
Új!!: Periklész és Delphoi · Többet látni »
Demagógia
A demagógia (a görög δημος (demos, nép) és αγωγειν (agógein, vezetni) szavakból) a kommunikáció olyan iránya, amely az érzelmekre és az előítéletekre próbál hatni.
Új!!: Periklész és Demagógia · Többet látni »
Demokrácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Demokrácia (politikai rendszer).
Új!!: Periklész és Demokrácia · Többet látni »
Diodórosz (történetíró)
Diodórosz Szikulosz (a. m. "Szicíliai Diodórosz"), (Kr. e. 90 körül – Kr. e. 27 körül) ókori görög történetíró.
Új!!: Periklész és Diodórosz (történetíró) · Többet látni »
Dráma
A líra és az epika mellett a három alapvető műnem egyike, az alapvetően párbeszédekre (dialógusokra) és magánbeszédekre (monológokra) épülő, többnyire színházi előadásra szánt irodalmi alkotások (drámák, drámai művek, illetve színművek) összefoglaló elnevezése.
Új!!: Periklész és Dráma · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: Periklész és Egyiptom · Többet látni »
Ekklészia
Az ekklészia (görögül έκκλησία) volt az Athéni demokrácia idején a polisz legfontosabb szerve, a minden szabad polgárból álló népgyűlés, ami a Pnüksz dombon gyűlt össze rendszeresen.
Új!!: Periklész és Ekklészia · Többet látni »
Eleai Zénón
Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488 – i. e. 430) ókori görög filozófus.
Új!!: Periklész és Eleai Zénón · Többet látni »
Föld
A Föld a Naptól számított harmadik bolygó a Naprendszerben, ahol a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó.
Új!!: Periklész és Föld · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Periklész és Filozófia · Többet látni »
Fríz (építészet)
Fríz a Szelek tornyán Athénben Állatokat és mitológiai jeleneteket ábrázoló fríz Hoysaleswara templom, India A fríz az építészetben a klasszikus oszloprendek és párkányzatok egyik része, mely az architráv és a koszorúpárkány között helyezkedik el.
Új!!: Periklész és Fríz (építészet) · Többet látni »
Gallipoli (félsziget)
A Gallipoli (törökül Gelibolu Yarımadası, régi magyar neve Gyelepoly) félsziget Törökország európai részén, Çanakkale tartományban.
Új!!: Periklész és Gallipoli (félsziget) · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: Periklész és Görögök · Többet látni »
Görög–perzsa háborúk
A görög–perzsa háborúk alatt azt az időszakot értjük, amikor a görög poliszok és az Óperzsa Birodalom hadban állt egymással (i. e. 499–449).
Új!!: Periklész és Görög–perzsa háborúk · Többet látni »
Gorgiasz (dialógus)
A dialógus témája: a legfőbb jó meghatározása.
Új!!: Periklész és Gorgiasz (dialógus) · Többet látni »
Hastífusz
Illusztráció 1939-ből, mely bemutatja, hogyan kerülhet a baktérium az ivóvízbe A hastífusz (hasi hagymáz) fertőző betegség, amelyet a Salmonella typhi nevű baktérium okoz.
Új!!: Periklész és Hastífusz · Többet látni »
Héliaia
A héliaia az ókori Athénban működött, kisebb ügyekben ítélkező esküdtbíróság.
Új!!: Periklész és Héliaia · Többet látni »
Hérodotosz
Hérodotosz, vagy Halikarnasszoszi Hérodotosz, (Halikarnasszosz, Kis-Ázsia, ma Bodrum, Törökország, i. e. 484 körül – Thurioi, i. e. 425 körül) görög történetíró.
Új!!: Periklész és Hérodotosz · Többet látni »
Helóta
A spártai állam, Lakedaimón és Messzénia. A helóták (görögül Εἱλῶται) az ókori Spárta jobbágysorú (tehát nem rabszolga), a poliszban politikai jogokkal nem rendelkező rétege volt.
Új!!: Periklész és Helóta · Többet látni »
Hold
A Hold a Föld egyetlen holdja, a Naprendszer egyik óriásholdja.
Új!!: Periklész és Hold · Többet látni »
I. Alexandrosz makedón király
I.
Új!!: Periklész és I. Alexandrosz makedón király · Többet látni »
I. e. 4. század
A világ i. e. 323 körül, Nagy Sándor halála idején (angol nyelvű).
Új!!: Periklész és I. e. 4. század · Többet látni »
I. e. 406
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 406 · Többet látni »
I. e. 429
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 429 · Többet látni »
I. e. 430
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 430 · Többet látni »
I. e. 431
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 431 · Többet látni »
I. e. 433
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 433 · Többet látni »
I. e. 436
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 436 · Többet látni »
I. e. 437
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 437 · Többet látni »
I. e. 438
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 438 · Többet látni »
I. e. 439
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 439 · Többet látni »
I. e. 440
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 440 · Többet látni »
I. e. 442
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 442 · Többet látni »
I. e. 443
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 443 · Többet látni »
I. e. 444
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 444 · Többet látni »
I. e. 445
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 445 · Többet látni »
I. e. 446
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 446 · Többet látni »
I. e. 447
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 447 · Többet látni »
I. e. 449
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 449 · Többet látni »
I. e. 450
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 450 · Többet látni »
I. e. 451
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 451 · Többet látni »
I. e. 454
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 454 · Többet látni »
I. e. 457
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 457 · Többet látni »
I. e. 458
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 458 · Többet látni »
I. e. 460
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 460 · Többet látni »
I. e. 460-as évek
Évszázadok: i. e. 6. század – i. e. 5. század – i. e. 4. század Évtizedek: i. e. 510-es évek – i. e. 500-as évek – i. e. 490-es évek – i. e. 480-as évek – i. e. 470-es évek – i. e. 460-as évek – i. e. 450-es évek – i. e. 440-es évek – i. e. 430-as évek – i. e. 420-as évek – i. e. 410-es évek Évek: i. e. 469 – i. e. 468 – i. e. 467 – i. e. 466 – i. e. 465 – i. e. 464 – i. e. 463 – i. e. 462 – i. e. 461 – i. e. 460.
Új!!: Periklész és I. e. 460-as évek · Többet látni »
I. e. 461
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 461 · Többet látni »
I. e. 462
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 462 · Többet látni »
I. e. 463
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 463 · Többet látni »
I. e. 464
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 464 · Többet látni »
I. e. 469
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 469 · Többet látni »
I. e. 479
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 479 · Többet látni »
I. e. 480
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 480 · Többet látni »
I. e. 484
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 484 · Többet látni »
I. e. 489
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 489 · Többet látni »
I. e. 491
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 491 · Többet látni »
I. e. 492
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 492 · Többet látni »
I. e. 495
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 495 · Többet látni »
I. e. 498
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és I. e. 498 · Többet látni »
I. Khsajársá perzsa király
Xerxész egy napernyő alatt I. Khsajársá (óperzsául xa-ša-ya-a-ra-ša-a, normalizált alakban Xšayāršā,, azaz I. Xerxész, Kr. e. 519 – Kr. e. 465. augusztus 4. és 8. között) perzsa király Kr. e. 486-tól haláláig az Akhaimenidák dinasztiájából.
Új!!: Periklész és I. Khsajársá perzsa király · Többet látni »
Idomeneusz (történetíró)
Idomeneusz Lampszakénosz (görög betűkkel Ἰδομενεύς Λαμψακηνός, latinosan Idomeneus) görög életrajzíró és történetíró.
Új!!: Periklész és Idomeneusz (történetíró) · Többet látni »
II. Arkhidamosz spártai király
II.
Új!!: Periklész és II. Arkhidamosz spártai király · Többet látni »
Imperializmus
Kína „felszeletelése”. 1898-as rajz. Az imperializmus (a latin nyelvből: imperare „uralkodni“; imperium „birodalom“; mint Imperium Romanum) a legtágabb értelemben a birodalmak kialakítására irányuló törekvés, erős országoknak az a politikája, ami más országok gazdasági kizsákmányolását és politikai alávetését, a saját hatalmi rendszerébe történő bekapcsolását célozza.
Új!!: Periklész és Imperializmus · Többet látni »
Kanyaró
A kanyaró (latinul morbilli) vírus által okozott, veszélyes emberi megbetegedés.
Új!!: Periklész és Kanyaró · Többet látni »
Külón
Külón (ógörögül: Κύλων) athéni eupatrida (nemesi származású) államférfi, az i. e. 640-es olümpiai játékok győztese kettős futásban, az athéni történelem első megbízhatóan datált eseményének, a külóni vérbűnnek a névadója.
Új!!: Periklész és Külón · Többet látni »
Kimón (Miltiadész fia)
Kimón, (i. e. 510 k., Athén – i. e. 449, Kítion, Ciprus) athéni hadvezér és államférfi.
Új!!: Periklész és Kimón (Miltiadész fia) · Többet látni »
Klazomenai Anaxagorasz
Klazomenai Anaxagorasz (görögül Αναξαγόρας), (i. e. 500/497 körül – i. e. 428/427 körül) preszókratikus gondolkodó, csillagász.
Új!!: Periklész és Klazomenai Anaxagorasz · Többet látni »
Kleiszthenész
Kleiszthenész (i. e. 570 – 508) arisztokrata származású athéni politikus az i. e. 6. században.
Új!!: Periklész és Kleiszthenész · Többet látni »
Kolera
A kolera jelenléte a világban (sárga: szórványosan) A kolera a Vibrio cholerae baktérium által okozott betegség.
Új!!: Periklész és Kolera · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: Periklész és Konstantinápoly · Többet látni »
Korfu
Korfu (Kérkira; vagy Κόρκυρα) sziget Görögországban, a Jón-tengerben.
Új!!: Periklész és Korfu · Többet látni »
Korinthosz
Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.
Új!!: Periklész és Korinthosz · Többet látni »
Lakonía prefektúra
Lakónia Görögországon belülLakonía (Λακωνία; ógörög Lakónia, vagy Lakedaimón, latinosan Lacedaemon) Görögország egyik prefektúrája a Peloponnészosz félszigeten, Peloponnészosz régióban.
Új!!: Periklész és Lakonía prefektúra · Többet látni »
Lémnosz
#ÁtirányításLimnosz.
Új!!: Periklész és Lémnosz · Többet látni »
Leontinoi Gorgiasz
Gorgiasz, (Kr. e. 485 – Kr. e. 380) görög szónok, szofista filozófus.
Új!!: Periklész és Leontinoi Gorgiasz · Többet látni »
Marathóni csata
A marathóni csata a görög–perzsa háborúk egyik legjelentősebb ütközete, amely Athén és a perzsák között zajlott i. e. 490-ben.
Új!!: Periklész és Marathóni csata · Többet látni »
Marcus Fabius Quintilianus
Marcus Fabius Quintilianus vagy röviden csak Quintilianus (Calagurris, ma: Calahorra, Hispania, Kr. u. 35/40 körül – Róma, Kr. u. 96 körül) híres római szónok, szónoklattani író.
Új!!: Periklész és Marcus Fabius Quintilianus · Többet látni »
Marcus Tullius Cicero
Marcus Tullius Cicero (erasmusi ejtéssel: cicero, restituált ejtéssel: kikero; Arpinum, Kr. e. 106. január 3. – Formiae, Kr. e. 43. december 7.) ókori római író, filozófus és politikus.
Új!!: Periklész és Marcus Tullius Cicero · Többet látni »
Megara (attikai)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Megara (Attika).
Új!!: Periklész és Megara (attikai) · Többet látni »
Milétosz (település)
A milétoszi színház romjai Milétosz (Görögül: Μίλητος) ókori város volt Anatólia nyugati partvidékén (a mai Törökország területén), a Maeander folyóhoz közel.
Új!!: Periklész és Milétosz (település) · Többet látni »
Miltiadész
Miltiadész (görög Μιλτιάδης, kb. i. e. 555/550 – Athén, i. e. 489) athéni arisztokrata, politikus, sztratégosz, a marathóni csata győztes parancsnoka, kherszonészoszi türannosz.
Új!!: Periklész és Miltiadész · Többet látni »
Mindennapi élet Athénban Periklész korában
Az ókori Athén mindennapi élete az i. e. 5. századra, Periklész korára, például szolgált a Földközi-tenger egész medencéjében létrehozott görög városállamok, illetve rajtuk keresztül a Római Birodalom, sőt későbbi korok számára is.
Új!!: Periklész és Mindennapi élet Athénban Periklész korában · Többet látni »
Nap
A Nap a Naprendszer központi csillaga.
Új!!: Periklész és Nap · Többet látni »
Napfogyatkozás
Az 1999-es teljes napfogyatkozás Teljes napfogyatkozás 2009. július 22. Banglades Teljes napfogyatkozás 1919. május 29-én, animáció A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.
Új!!: Periklész és Napfogyatkozás · Többet látni »
Naxosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Náxosz (egyértelműsítő lap).
Új!!: Periklész és Naxosz · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Periklész és Németek · Többet látni »
Olümposz
Az Olümposz hegység Az Olümposz Görögország legmagasabb hegysége, amely az ország északi részén, Thesszália és Makedónia határán emelkedik.
Új!!: Periklész és Olümposz · Többet látni »
Pallasz Athéné
Athéné a Louvre-beli szobra alapján Városvédő Pallasz Athéné szobra a régi budai városháza oldalában Pallasz Athéné („''Athéna Parthenosz''") szobra Pallasz Athéné (görögül: Παλλάς Ἀθήνη) a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában.
Új!!: Periklész és Pallasz Athéné · Többet látni »
Parthenón
A Parthenón Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma az athéni Akropoliszban áll, Iktinosz és Kallikratész tervei alapján építettek egy korábbi templom, az archaikus Hekatompedon helyére.
Új!!: Periklész és Parthenón · Többet látni »
Párosz
Párosz (görög betűkkel Πάρος, ógörög átírással Parosz) sziget az Égei-tenger közepén, Görögországban.
Új!!: Periklész és Párosz · Többet látni »
Peiszisztratosz athéni türannosz
Peiszisztratosz (Braurón, Kr. e. 600 k. – Athén, Kr. e. 527) ókori görög politikus, athéni arisztokrata, a polisz első türannosza volt.
Új!!: Periklész és Peiszisztratosz athéni türannosz · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: Periklész és Peloponnészosz · Többet látni »
Peloponnészoszi háború
A peloponnészoszi háborút Athén (és szövetségi rendszere) vívta a Peloponnészoszi Szövetség államaival az ókori Görögország feletti uralomért Kr. e. 431–404 között.
Új!!: Periklész és Peloponnészoszi háború · Többet látni »
Peloponnészoszi Szövetség
(http://sharemap.org/public/Ancient_peloponnese interaktív változata) A Peloponnészoszi Szövetség vagy Peloponnészoszi Liga egy katonai-politikai szövetség, koinon volt a Peloponnészoszi-félszigeten Spárta városának vezetésével az i. e. 6. és az i. e. 4. század között.
Új!!: Periklész és Peloponnészoszi Szövetség · Többet látni »
Periklész kora
#ÁTIRÁNYÍTÁS Periklész.
Új!!: Periklész és Periklész kora · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: Periklész és Pestis · Többet látni »
Phaidrosz (dialógus)
A Phaidrosz Platón dialogikus formában megírt retorikával foglalkozó műve.
Új!!: Periklész és Phaidrosz (dialógus) · Többet látni »
Phókisz
A phókisziak vagy más néven phókaiaiak az ókori görög ión törzsekhez tartoztak, Kis-Ázsia területén éltek.
Új!!: Periklész és Phókisz · Többet látni »
Phülé
A phülé (görög φυλή, klán, faj, nép, az ógörög φυεσθαι – ered, származik igéből) görög "törzs", ami másodlagosan a poliszképződés során alakult ki.
Új!!: Periklész és Phülé · Többet látni »
Pheidiasz
„Athéna Parthenosz" (Szűz Athéna) aranyból és elefántcsontból készült szobra Pheidiasz (i. e. 500 – i. e. 430 körül) szobrász és építész, az ókori görög klasszikus szobrászat legnagyobb alakja.
Új!!: Periklész és Pheidiasz · Többet látni »
Pireusz
Dodekanészosz-szigetek felé Pireusz (görögül: Πειραιάς Pireász, ógörögül: Πειραιεύς Peiraieusz) kikötőváros az Attikai-félsziget szélén, Athéntól nem messze nyugat-délnyugatra.
Új!!: Periklész és Pireusz · Többet látni »
Platón
Platón (görögül: Πλάτων), (régiesen Plátó, eredetileg: Arisztoklész; sz.: Kr. e. 427 körül, Athén vagy Aigina – † Kr. e. 347, Athén), ókori görög filozófus, iskolaalapító.
Új!!: Periklész és Platón · Többet látni »
Plutarkhosz
Plutarkhosz (Khairóneia, 46/48 – Khairóneia, 125/127) görög közép-platonista krónikás, életrajzíró, akit, miután római polgár lett, Lucius Mestrius Plutarchus névvel illették.
Új!!: Periklész és Plutarkhosz · Többet látni »
Pontosz
Pontosz földrajzi névvé váló ókori ország Észak-Anatóliában, a mai Törökország területén.
Új!!: Periklész és Pontosz · Többet látni »
Populizmus
A populizmus (latin: populus.
Új!!: Periklész és Populizmus · Többet látni »
Prótagorasz
Prótagorasz (kb. i. e. 480 Abdéra – i. e. 410?) az egyik legjelentősebb szofista gondolkodó.
Új!!: Periklész és Prótagorasz · Többet látni »
Prütanisz
A prütaniszok voltak az ókori Athén tanácsának (bulé) végrehajtói.
Új!!: Periklész és Prütanisz · Többet látni »
Priéné
250px Priéné, ókori görög város Kis-Ázsiában Milétosz mellett.
Új!!: Periklész és Priéné · Többet látni »
Propülaia
A propülaia (görög προπύλαια) az ókori görög építészetben monumentális, díszes kapuzat vagy bejárat, melynek legnevezetesebb példája az athéni Akropolisz kapuépülete.
Új!!: Periklész és Propülaia · Többet látni »
Részvételi demokrácia
A részvételi (participációs) demokrácia a demokrácia, vagyis a nép közügyekben való részvételének egy olyan megoldása, amikor a választásra jogosultak az eldöntendő ügyekben közvetlenül tudnak véleményt nyilvánítani, illetve részt venni a döntésekben.
Új!!: Periklész és Részvételi demokrácia · Többet látni »
Spárta
Sisakos hoplita harcos, Spárta I. e. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt.
Új!!: Periklész és Spárta · Többet látni »
Status quo
Status quo egy latin kifejezés, jelentése „fennálló állapot”.
Új!!: Periklész és Status quo · Többet látni »
Szalamisz
Szalamisz (görögül Σαλαμίνα) sziget Görögországban, az Égei-tengerben.
Új!!: Periklész és Szalamisz · Többet látni »
Szalamisz (Ciprus)
Szalamisz (ógörögül: Σαλαμίς) ókori királyság és városállam volt Ciprus keleti partján, a Pedieosz folyó torkolatánál.
Új!!: Periklész és Szalamisz (Ciprus) · Többet látni »
Szamosz
#ÁTIRÁNYÍTÁS Számosz.
Új!!: Periklész és Szamosz · Többet látni »
Szókratész
Szókratész, (Alópeké démosz, ókori Görögország, i. e. 469 eleje – Athén, i. e. 399. február 15. vagy május) ókori görög filozófus.
Új!!: Periklész és Szókratész · Többet látni »
Szólásszabadság
A szólásszabadság minden embert (minőségénél fogva) egyenlően megillet, amelyet mindenekelőtt az államnak kell tiszteletben tartania.
Új!!: Periklész és Szólásszabadság · Többet látni »
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Új!!: Periklész és Szónoklattan · Többet látni »
Szübotai csata
A szübotai csatára Kr.
Új!!: Periklész és Szübotai csata · Többet látni »
Szicília
Szicília (olaszul és szicíliaiul egyaránt Sicilia, IPA) a Földközi-tenger legnagyobb, illetve Európa hetedik legnagyobb szigete, egyben Olaszország legnagyobb területű régiója.
Új!!: Periklész és Szicília · Többet látni »
Sziküón
Sziküón (Σικυών, saját akháj dialektusában Szeküón, latinosan Sicyon) ókori görög polisz volt.
Új!!: Periklész és Sziküón · Többet látni »
Sztadion (mértékegység)
A sztadion (stadium) ókori, görög eredetű hosszúság- illetve távolság-mértékegység.
Új!!: Periklész és Sztadion (mértékegység) · Többet látni »
Sztratégosz
A sztratégosz (tbsz. sztratégoi; görög στρατηγός) a görög nyelvben „tábornok” jelentésben használatos.
Új!!: Periklész és Sztratégosz · Többet látni »
Talentum (mértékegység)
Sumer súlymérték (1 talentum.
Új!!: Periklész és Talentum (mértékegység) · Többet látni »
Tanagrai csata (Kr. e. 457)
A tanagrai csata Kr. e. 457-ben zajlott le a Nikomédész, a kiskorú Pleisztoanax spártai király nagybátyja által vezetett peloponnészoszi haderő és az argoszi valamint thesszáliai csapatokkal kiegészített athéni haderő között.
Új!!: Periklész és Tanagrai csata (Kr. e. 457) · Többet látni »
Tífusz
A tífusz (kiütéses tífusz, typhus exanthematicus, régebbi nevén flekktífusz) egy olyan fertőző betegség, amit a ruhatetűben élősködő rickettsia (Rickettsia prowazekii) sejtparazita baktérium okoz.
Új!!: Periklész és Tífusz · Többet látni »
Türannisz
A türannisz egy ókori görög államberendezkedés volt, amely alatt a virágkorban egy alkotmányellenesen hatalomra jutott egyeduralkodó, a türannosz (zsarnok) uralmát értették.
Új!!: Periklész és Türannisz · Többet látni »
Thébai
Thébai (újgörögül Θήβα) az ókori Görögország egyik legjelentősebb városállama volt.
Új!!: Periklész és Thébai · Többet látni »
The New York Times
A The New York Times (NYT vagy NY Times) Arthur Ochs Sulzberger, Jr.
Új!!: Periklész és The New York Times · Többet látni »
Themisztoklész
Themisztoklész Themisztoklész (kb. i. e. 525 – i. e. 460) az athéni demokrácia egyik vezető politikusa volt a görög–perzsa háborúk idején.
Új!!: Periklész és Themisztoklész · Többet látni »
Theophrasztosz
Az ereszoszi Theophrasztosz (Ereszosz, i. e. 371 körül – Athén, i. e. 287 körül) nagy hírű filozófus-természettudós volt, Arisztotelész utóda az athéni peripatetikus iskolában, mégpedig a kortársak beszámolói szerint méltó utóda.
Új!!: Periklész és Theophrasztosz · Többet látni »
Thesszália
Thesszália Görögországon belüli elhelyezkedése Thesszália (görögül Θεσσαλία, ógörögösen Thesszalia) Görögország 13 közigazgatási régiójának egyike, mely 5 regionális egységre van felosztva.
Új!!: Periklész és Thesszália · Többet látni »
Thuküdidész
Thuküdidész, (Halimusz, i. e. 460 körül – Athén?, i. e. 395 körül) görög történetíró, A peloponnészoszi háború szerzője.
Új!!: Periklész és Thuküdidész · Többet látni »
Xanthipposz (Periklész apja)
Xanthipposz neve cseréptöredéken (i. e. 484) Xanthipposz (Ξάνθιππος) (i. e. 520?–i. e. 479 után), Ariphron fia, Periklész apja, a görög–perzsa háborúk kiemelkedő athéni hadvezére, i. e. 479-ben Athén arkhón epónümosza volt.
Új!!: Periklész és Xanthipposz (Periklész apja) · Többet látni »
Xenophón
Athéni Xenophón (görögül Ξενοφῶν, kb. i. e. 434/427 – i. e. 355), Grüllusz fia Athén Erkhia démoszából, katona, zsoldos, Szókratész csodálója, történetíró, aki megörökítette saját kora történéseit, Szókratész mondásait és Görögország életét.
Új!!: Periklész és Xenophón · Többet látni »
Zeusz
Zeusz olümposzi legfőbb isten, az „emberek és istenek atyja” a görög mitológiában, az ég és a villámok ura.
Új!!: Periklész és Zeusz · Többet látni »
1757
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és 1757 · Többet látni »
1841
Nincs leírás.
Új!!: Periklész és 1841 · Többet látni »
