Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
49 kapcsolatok: A cognaci liga háborúja, Bernard van Orley, Bicoccai csata (1522), Cateau-cambrésis-i béke, Charles de Lannoy, Cognaci liga, Connétable, Február 23., Február 24., Február 3., Fernando Francisco de Ávalos, Francia Királyság, Franciák, Georg von Frundsberg, Habsburg Birodalom, Habsburg Ottó, Habsburg-ház, Harmincéves háború, I. Ferenc francia király, III. Charles de Bourbon-Montpensier, Itáliai háborúk, Jacques de La Palice, Landsknecht, Lombardia, Lovag, Madrid, Madridi békeszerződés (1526), Marseille, Milánó, Nápolyi Királyság, Német-római Birodalom, Németek, November 21., Olaszok, Pavia, Rocroi-i csata, Spanyolok, Spanyolország, Svájciak, Tercio, Ticino (folyó), V. Károly német-római császár, VI. Adorján pápa, VII. Kelemen pápa, 1522, 1524, 1525, 1526, 1559.
A cognaci liga háborúja
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Cognaci Liga háborúja.
Új!!: Paviai csata (1525) és A cognaci liga háborúja · Többet látni »
Bernard van Orley
Bernard van Orley (Névváltozatai: Barent, Barend, Bernaert, Bernart; Brüsszel, 1487. — Brüsszel, 1541. január 6.) németalföldi festő, az északi reneszánsz jeles képviselője, a gobelinek és az ólomüveg ablakok kiváló tervezője.
Új!!: Paviai csata (1525) és Bernard van Orley · Többet látni »
Bicoccai csata (1522)
A csata térképe A bicoccai csata 1522.
Új!!: Paviai csata (1525) és Bicoccai csata (1522) · Többet látni »
Cateau-cambrésis-i béke
A cateau-cambrésis-i békeszerződések, röviden cateau-cambrésis-i béke, amelyeket a 1559.
Új!!: Paviai csata (1525) és Cateau-cambrésis-i béke · Többet látni »
Charles de Lannoy
Charles de Lannoy (Valenciennes, 1487. k. – Gaeta, Nápolyi Királyság, 1527. szeptember 23.), a burgundiai eredetű Lannoy-házból származó németalföldi főnemes, Lannoy, La Roche-en-Ardenne és Asti grófja, Molembaix, Senzeilles (Walcourt) ura, 1509-ben kötött házassága révén Entremont és Montbel grófja.
Új!!: Paviai csata (1525) és Charles de Lannoy · Többet látni »
Cognaci liga
#ÁTIRÁNYÍTÁS A Cognaci Liga háborúja.
Új!!: Paviai csata (1525) és Cognaci liga · Többet látni »
Connétable
A connétable latin eredetű francia szó.
Új!!: Paviai csata (1525) és Connétable · Többet látni »
Február 23.
Névnapok: Alfréd + Alfréda, Antigon, Balambér, Fáta, Hasszán, Kardos, Lázár, Lázó, Mirtill, Ottó, Péter, Pető, Polikárp, Romána, Romina, Szemere, Szirén.
Új!!: Paviai csata (1525) és Február 23. · Többet látni »
Február 24.
Február 24.
Új!!: Paviai csata (1525) és Február 24. · Többet látni »
Február 3.
Névnapok: Balázs + Airton, Arion, Ariton, Balmaz, Blazsena, Celerina, Csinszka, Izrael, Oszkár, Oszlár.
Új!!: Paviai csata (1525) és Február 3. · Többet látni »
Fernando Francisco de Ávalos
Fernando Francisco de Ávalos teljes nevén Fernando Francisco de Ávalos Aquino y Cardona,, Pescara V. őrgrófja (márkija), (Nápoly, 1489 – Milánó, 1525. november 4.) spanyol családból született olasz zsoldoskapitány (condottiero), az itáliai spanyol királyi hadsereg tábornoka, több itáliai háború hadvezére.
Új!!: Paviai csata (1525) és Fernando Francisco de Ávalos · Többet látni »
Francia Királyság
A Francia Királyság egy történelmi feudális, majd abszolutista monarchia, az európai történelem egyik legerősebb és legmeghatározóbb nagyhatalma a közép- és kora újkor során.
Új!!: Paviai csata (1525) és Francia Királyság · Többet látni »
Franciák
A franciák Franciaország túlnyomórészt francia nyelvű polgárai. A „francia” szó az akkoriban még germán anyanyelvű frankok nevéből ered, mely népcsoport a Római Birodalom végnapjaiban meghódította Gallia tartományt, és akikről a középkorban a terület új latin neve Francia, azaz „a frankok országa” lett.
Új!!: Paviai csata (1525) és Franciák · Többet látni »
Georg von Frundsberg
Georg von Frundsberg vagy Georg/Jörg Fronsberg/Freundsberg (Mindelheim, Bajorország, 1473. szeptember 24. - Mindelheim, 1528. augusztus 20.), bajor születésű német zsoldos katona, az itáliai háborúk hadvezére I. Miksa császár és V. Károly német király szolgálatában.
Új!!: Paviai csata (1525) és Georg von Frundsberg · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Paviai csata (1525) és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Habsburg Ottó
Habsburg Ottó (Reichenau an der Rax, 1912. november 20. – Pöcking, 2011. július 4.), teljes nevén Franz Joseph Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix Renatus Ludwig Gaetan Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen, politikus, közíró, az Európai Parlament volt tagja, a Páneurópai Piknik egyik kezdeményezője, a Adenauer–Schuman–De Gasperi-féle Európa-eszménynek képviselője és szorgalmazója.
Új!!: Paviai csata (1525) és Habsburg Ottó · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Paviai csata (1525) és Habsburg-ház · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Paviai csata (1525) és Harmincéves háború · Többet látni »
I. Ferenc francia király
I.
Új!!: Paviai csata (1525) és I. Ferenc francia király · Többet látni »
III. Charles de Bourbon-Montpensier
III.
Új!!: Paviai csata (1525) és III. Charles de Bourbon-Montpensier · Többet látni »
Itáliai háborúk
Vilmos, Jülich-Kleve-Berg hercege, I. János Frigyes szász választófejedelem, I. Fülöp hesseni őrgróf). Az itáliai háborúk vagy reneszánsz háborúk az 1494 és 1559 között, főként Itália területén lezajlott konfliktus-sorozat volt, amelynek főszereplői egyfelől francia Valois-k, másfelől a Német-római Birodalom és az ekkoriban egyesülő Spanyolország trónját egyaránt birtokló Habsburgok voltak.
Új!!: Paviai csata (1525) és Itáliai háborúk · Többet látni »
Jacques de La Palice
Jacques de La Palice, teljes nevén II.
Új!!: Paviai csata (1525) és Jacques de La Palice · Többet látni »
Landsknecht
Az öt landsknecht (Daniel Hopfer rajza, 16. század eleje) A landsknechtek (kora újfelnémet nyelven: Lanzknecht) 15.
Új!!: Paviai csata (1525) és Landsknecht · Többet látni »
Lombardia
Lombardia Észak-Olaszország egyik közigazgatási egysége, régiója.
Új!!: Paviai csata (1525) és Lombardia · Többet látni »
Lovag
Lovagok párbaja középkori kódexben A lovag (latinul miles) a középkori nyugat keresztény Európában átfogó értelemben olyan ember volt, aki vagyoni helyzete révén megengedhette magának a nehézpáncélos lovas hadviselés személyes költségeit.
Új!!: Paviai csata (1525) és Lovag · Többet látni »
Madrid
Madrid (latinul: Matritum vagy Madritum) Spanyolország fővárosa, legnagyobb városa és az azonos nevű tartomány székhelye.
Új!!: Paviai csata (1525) és Madrid · Többet látni »
Madridi békeszerződés (1526)
A madridi békeszerződést 1526.
Új!!: Paviai csata (1525) és Madridi békeszerződés (1526) · Többet látni »
Marseille
Marseille (ejtsd: marszej) Franciaország második legnagyobb városa és legnagyobb kikötője, Európa ötödik legnagyobb kikötője, Provence-Alpes-Côte d’Azur régió és Bouches-du-Rhône megye székhelye.
Új!!: Paviai csata (1525) és Marseille · Többet látni »
Milánó
Milánó (olaszul Milano, lombardul Milan) Észak-Olaszország legnagyobb, Olaszország második legnagyobb metropolisza (közigazgatásilag comune), Lombardia régió székhelye.
Új!!: Paviai csata (1525) és Milánó · Többet látni »
Nápolyi Királyság
A Nápolyi Királyság (nápolyiul: Regno ’e Napule) történelmi királyság az Itáliai-félszigeten a Pápai államtól délre eső részen.
Új!!: Paviai csata (1525) és Nápolyi Királyság · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Paviai csata (1525) és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Paviai csata (1525) és Németek · Többet látni »
November 21.
Névnapok: Olivér + Amál, Amália, Iliász, Kolumbán, Mária, Ria, Rúfusz.
Új!!: Paviai csata (1525) és November 21. · Többet látni »
Olaszok
Az olaszok, taliánok vagy taljánok egy dél-európai etnikai csoport, melynek a tagjai leginkább Olaszországban és a főként Dél-Amerikára, Nyugat-Európára, Amerikára és Ausztráliára kiterjedő diaszpóráikban találhatóak meg.
Új!!: Paviai csata (1525) és Olaszok · Többet látni »
Pavia
Pavia (IPA paˈviːa) város az olaszországi Lombardia régióban.
Új!!: Paviai csata (1525) és Pavia · Többet látni »
Rocroi-i csata
Az 1643.
Új!!: Paviai csata (1525) és Rocroi-i csata · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: Paviai csata (1525) és Spanyolok · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: Paviai csata (1525) és Spanyolország · Többet látni »
Svájciak
A svájciak azon emberek megnevezése, akik Svájcban élnek.
Új!!: Paviai csata (1525) és Svájciak · Többet látni »
Tercio
A tercio a kora újkori spanyol hadsereg gyalogságának legképzettebb és legerősebb egysége volt.
Új!!: Paviai csata (1525) és Tercio · Többet látni »
Ticino (folyó)
A Ticino folyó (németül: Tessin, latinul: Ticinus, piemonti nyelven Tesin) a Pó egyik mellékfolyója.
Új!!: Paviai csata (1525) és Ticino (folyó) · Többet látni »
V. Károly német-római császár
V.
Új!!: Paviai csata (1525) és V. Károly német-római császár · Többet látni »
VI. Adorján pápa
VI.
Új!!: Paviai csata (1525) és VI. Adorján pápa · Többet látni »
VII. Kelemen pápa
VII.
Új!!: Paviai csata (1525) és VII. Kelemen pápa · Többet látni »
1522
Nincs leírás.
Új!!: Paviai csata (1525) és 1522 · Többet látni »
1524
Nincs leírás.
Új!!: Paviai csata (1525) és 1524 · Többet látni »
1525
Nincs leírás.
Új!!: Paviai csata (1525) és 1525 · Többet látni »
1526
Nincs leírás.
Új!!: Paviai csata (1525) és 1526 · Többet látni »
1559
Nincs leírás.
Új!!: Paviai csata (1525) és 1559 · Többet látni »
