Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pauszaniasz Periégétész

Index Pauszaniasz Periégétész

Pauszaniasz (körülbelül 115 – 180) görög író, utazó, geográfus.

24 kapcsolatok: Anatólia, Antoninus Pius római császár, Attika, Árkádia, Ókori görög irodalom, Évia, Biblioteca Laurenziana, Boiótia, Földközi-tenger, Földrajztudomány, Hadrianus római császár, Korinthosz, Lakonía prefektúra, Lokrisz, Makedónia, Marcus Aurelius római császár, Messzéné, Szardínia (sziget), Sztephanosz Büzantiosz, Történettudomány, 115, 180, 2. század, 6. század.

Anatólia

Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Anatólia · Többet látni »

Antoninus Pius római császár

Imperator Titus Aelius Caesar Hadrianus Antoninus Augustus Pius, általánosan elterjedt néven Antoninus Pius császár, született Titus Aurelius Fulvus Boionius Arrius Antoninus (Lanuvium, 86. szeptember 19. – Lorium, 161. március 7.), 138-tól 161-ig uralkodott a Római Birodalomban.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Antoninus Pius római császár · Többet látni »

Attika

Attika régió elhelyezkedése Görögországban Attika (görögül Αττική) egyike Görögország 7 decentralizált régiójának.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Attika · Többet látni »

Árkádia

Árkádia az ókorban Árkádia (ógörögül: Ἀρκαδία; latinul: Arcadia) az ókori Görögországban a Peloponnészosz középső, hegyvidéki területe.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Árkádia · Többet látni »

Ókori görög irodalom

Töredékek Hésziodosz műveiből ''(Papyrus Oxyrhynchus)'' Ókori görög irodalom név alatt tartják számon az ókor (hagyományosan Kr. e. 3000 körül – Kr. u. 476) során a mai Görögország, illetve az azon kívül eső területeken ógörög nyelven keletkezett irodalmi alkotások (szépirodalmi, irodalomtudományi, nyelvészeti, történeti, filozófiai, földrajzi, matematikai, csillagászati, orvostudományi, és szónoki művek) összességét.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Ókori görög irodalom · Többet látni »

Évia

Évia (vagy hagyományosan Euboia, görög betűkkel Εύβοια) a második legnagyobb görög sziget Kréta után.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Évia · Többet látni »

Biblioteca Laurenziana

A Biblioteca Laurenziana a firenzei San Lorenzo-templom kolostorában működik.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Biblioteca Laurenziana · Többet látni »

Boiótia

Boiótia fekvése Görögországon belül Boiótia (latinul: Beotia, innen német közvetítéssel régi magyar néven: Beócia, újgörögül: Viotia) a mai Görögország egyik prefektúrája.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Boiótia · Többet látni »

Földközi-tenger

A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Földközi-tenger · Többet látni »

Földrajztudomány

A Föld domborzati térképe A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Földrajztudomány · Többet látni »

Hadrianus római császár

Hadrianus (teljes nevén Caesar Traianus Hadrianus; születési nevén Publius Aelius Hadrianus; 76. január 24. – 138. július 10.) a Római Birodalom császára 117-től 138-as haláláig.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Hadrianus római császár · Többet látni »

Korinthosz

Korinthosz (görögül Κόρινθος; latinos magyar neve Korintusz) város Görögországban, a Peloponnészoszi-félszigetet a kontinentális Görögországgal összekötő földhídon (Iszthmosz), Athéntól 78 kilométerre.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Korinthosz · Többet látni »

Lakonía prefektúra

Lakónia Görögországon belülLakonía (Λακωνία; ógörög Lakónia, vagy Lakedaimón, latinosan Lacedaemon) Görögország egyik prefektúrája a Peloponnészosz félszigeten, Peloponnészosz régióban.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Lakonía prefektúra · Többet látni »

Lokrisz

Lokriszi területek az i. e. 5–4. században Lokrisz (ógörög Λοκρίς; latin Locris; újgörög Λοκρίδα / Lokrída) ókori történelmi vidék Görögországban, a Korinthoszi-öböltől északra.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Lokrisz · Többet látni »

Makedónia

Makedónia ókori államalakulat volt a Balkán északi részén, az ókori Görögország szomszédságában.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Makedónia · Többet látni »

Marcus Aurelius római császár

Imperator Caesar Marcus Aurelius Verus Augustus, általánosan elterjedt néven Marcus Aurelius császár, született Marcus Annius Catillius Severus (Róma, 121. április 26. – Vindobona vagy Sirmium, 180. március 17.) – a Római Birodalom császára (161. március 7. – 180. március 17.).

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Marcus Aurelius római császár · Többet látni »

Messzéné

#ÁTIRÁNYÍTÁS Messzéné (egyértelműsítő lap).

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Messzéné · Többet látni »

Szardínia (sziget)

Szardínia (szárdul Sardinna) a Földközi-tenger második, Európa nyolcadik, és a világ negyvenhatodik legnagyobb szigete, amely Olaszország, Spanyolország, Tunézia és Franciaország (Korzika) között helyezkedik el.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Szardínia (sziget) · Többet látni »

Sztephanosz Büzantiosz

Sztephanosz Büzantiosz (Στέφανος Βυζάντιος, újgörög átírásban Sztéfanosz Vizándiosz) az i. sz.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Sztephanosz Büzantiosz · Többet látni »

Történettudomány

A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és Történettudomány · Többet látni »

115

Nincs leírás.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és 115 · Többet látni »

180

Nincs leírás.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és 180 · Többet látni »

2. század

A világ keleti fele a 2. század elején (angol nyelvű) A 2.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és 2. század · Többet látni »

6. század

Főbb birodalmak, államok, népek a 6. század elején (angol nyelvű) A 6.

Új!!: Pauszaniasz Periégétész és 6. század · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »