Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
71 kapcsolatok: Afrosoricida, Afrotheria, Antilop, Astrapotheria, Állatok, Őspatások, Bálna, Bölény, Cetartiodactyla, Cetek, Dél-Amerika, Delfin, Előpatások, Elefántcickány-félék, Elevenszülő emlősök, Embrithopoda, Emlősök, Eocén, Földimalacfélék, Fenetika, Fog, Fosszília, Gazella, Gerincesek, Gerinchúrosok, Házi kecske, Házi szamár, Jávorszarvas, Juh, Késő kréta, Kladisztika, Klád, Konvergens evolúció, Kréta (időszak), Laurasiatheria, Láma (állat), Ló, Litopterna, Méhlepényesek, Meridiungulata, Mesonychia, Mindenevő, Nílusi víziló, Növényevő, Notoungulata, Okapi, Ormányosok, Orrszarvúfélék, Orsócsont, Paleocén, ..., Paleogén, Pata (állattan), Páratlanujjú patások, Párosujjú patások, Ragadozó életmód, Ragadozók, Rend (rendszertan), Singcsont, Suinae, Szarvas (állat), Szarvasmarha, Szemfog, Tapírfélék, Taxon, Törzsfejlődés, Tengeritehenek, Teve, Tobzoskák, Vendégízületesek, Zebra, Zsiráf. Bővíteni index (21 több) »
Afrosoricida
Az Afrosoricida az emlősök osztályának egy rendje.
Új!!: Patások és Afrosoricida · Többet látni »
Afrotheria
Az Afrotheria (szó szerint „afrikai állatok”) az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Új!!: Patások és Afrotheria · Többet látni »
Antilop
Az antilop a kérődzők (Ruminantia) csoportjába tartozó egyes fajok köznapi általános megnevezése.
Új!!: Patások és Antilop · Többet látni »
Astrapotheria
Az Astrapotheria az emlősök (Mammalia) osztályának egyik fosszilis rendje, amely Dél-Amerika területén élt, a paleocén kortól a miocénig.
Új!!: Patások és Astrapotheria · Többet látni »
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Patások és Állatok · Többet látni »
Őspatások
Az őspatások (Condylarthra) a késő kréta és az oligocén közti idők idején élt méhlepényes emlősök jellemző rendje volt.
Új!!: Patások és Őspatások · Többet látni »
Bálna
Hosszúszárnyú bálna ''(Megaptera novaeangliae)'' és borja A bálna nem rendszertani elnevezés.
Új!!: Patások és Bálna · Többet látni »
Bölény
A bölény (Bison) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Patások és Bölény · Többet látni »
Cetartiodactyla
A Cetartiodactyla egy magasabb szintű taxon volt, amely magába foglalta a ceteket (Cetacea) és a párosujjú patásokat (Artiodactyla).
Új!!: Patások és Cetartiodactyla · Többet látni »
Cetek
A cetek (Cetacea) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Patások és Cetek · Többet látni »
Dél-Amerika
Dél-Amerika műholdképe Dél-Amerika geológiai értelemben önálló kontinens a nyugati féltekén, a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között.
Új!!: Patások és Dél-Amerika · Többet látni »
Delfin
A delfinek társas lények, csoportokban élnek.
Új!!: Patások és Delfin · Többet látni »
Előpatások
Az előpatások (Paenugulata) az emlősök közé tartozó Afrotheria öregrend egy csoportja.
Új!!: Patások és Előpatások · Többet látni »
Elefántcickány-félék
Fekete-vörös elefántcickány ''(Rhynchocyon petersi)'' Szürkepofájú eleántcickány ''(Rhynchocyon udzungwensis)'' Négyujjú elefántcickány ''(Petrodromus tetradactylus)'' Sztyeppei elefántcickány ''(Elephantulus intufi)'' A elefántcickány-félék (Macroscelididae) az emlősök (Mammalia) osztályán belül az elefántcickány-alakúak (Macroscelidea) rendjének az egyetlen családja.
Új!!: Patások és Elefántcickány-félék · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Patások és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Embrithopoda
Az Embrithopoda az emlősök egy kihalt rendje, amely az eocén és oligocén időszakok idején élt.
Új!!: Patások és Embrithopoda · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Patások és Emlősök · Többet látni »
Eocén
A kainozoikum 65 millió évének hőmérsékletváltozásai emlős az eocénből. Az eocén földtörténeti kor, amely 56 millió évvel ezelőtt kezdődött és 33,9 millió évvel ezelőtt fejeződött be.
Új!!: Patások és Eocén · Többet látni »
Földimalacfélék
A földimalacfélék az emlősök osztályán belül a csövesfogúak (Tubulidentata) rendjének egyetlen ismert családja.
Új!!: Patások és Földimalacfélék · Többet látni »
Fenetika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Numerikus taxonómia.
Új!!: Patások és Fenetika · Többet látni »
Fog
1. '''Fog''' 2. Fogzománc 3. Dentin 4. Fogbél 7. Fogcement 8. Fogkorona 12. Foggyökér 17. Fogágy 18. Fogíny 22. Gyökérhártya 27. Canales alveolares maxillae A fog egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv.
Új!!: Patások és Fog · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Patások és Fosszília · Többet látni »
Gazella
A Gazella az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Patások és Gazella · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Patások és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Patások és Gerinchúrosok · Többet látni »
Házi kecske
A házi kecske (Capra aegagrus hircus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó vadkecske (Capra aegagrus) egyik alfaja; bár egyes rendszerezők önálló fajnak tekintik Capra hircus név alatt.
Új!!: Patások és Házi kecske · Többet látni »
Házi szamár
A házi szamár (Equus africanus asinus) a lónál kisebb termetű s annál kisebb elterjedtségű, háziasított emlős a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéhez tartozó lófélék (Equidae) családján belül.
Új!!: Patások és Házi szamár · Többet látni »
Jávorszarvas
A jávorszarvas (Alces alces) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó, legnagyobbra növő faja.
Új!!: Patások és Jávorszarvas · Többet látni »
Juh
A juh vagy birka (Ovis aries vagy Ovis gmelini aries) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a kecskeformák (Caprinae) alcsaládjába tartozó faj, amelyet korábban a muflon (Ovis gmelini) egyik alfajaként tartották számon; egyes források még mindig annak tekintik.
Új!!: Patások és Juh · Többet látni »
Késő kréta
A késő kréta vagy kőzetrétegtani nevén felső kréta a kréta földtörténeti időszak két kora közül a későbbi.
Új!!: Patások és Késő kréta · Többet látni »
Kladisztika
Willi Hennig német biológus A kladisztika a biológiai rendszertanban a leszármazási mintázatokat feltáró módszertan, a filogenetikus rendszertan modern módszertana.
Új!!: Patások és Kladisztika · Többet látni »
Klád
A kladisztikában élőlények olyan csoportját nevezzük kládnak, melyek egyetlen közös ősből és annak valamennyi leszármazottjából állnak.
Új!!: Patások és Klád · Többet látni »
Konvergens evolúció
A konvergens evolúció olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki.
Új!!: Patások és Konvergens evolúció · Többet látni »
Kréta (időszak)
A kréta földtörténeti időszaka a mezozoikum idő harmadik, utolsó része, a fanerozoikum leghosszabb időszaka, amely a jura után következik.
Új!!: Patások és Kréta (időszak) · Többet látni »
Laurasiatheria
A cetek a párosujjú patások közé tartoznak, ahol a vízilovakkal egy kládot alkotnak. A Laurasiatheria az emlősök osztályának (Mammalia), azon belül a méhlepényesek alosztályágának (Eutheria) egyik öregrendje, melybe sok, korábbi rendszerekben egybe nem sorolt rend tartozik.
Új!!: Patások és Laurasiatheria · Többet látni »
Láma (állat)
A láma (Lama glama) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Patások és Láma (állat) · Többet látni »
Ló
A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Patások és Ló · Többet látni »
Litopterna
A Litopterna az emlősök (Mammalia) osztályának egyik fosszilis rendje.
Új!!: Patások és Litopterna · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Patások és Méhlepényesek · Többet látni »
Meridiungulata
A Meridiungulata az emlősök (Mammalia) osztályának és a méhlepényesek (Placentalia) alosztályágának egyik öregrendje.
Új!!: Patások és Meridiungulata · Többet látni »
Mesonychia
A Mesonychia („középmancsosok”, korábbi nevükön Acreodi') a ragadozó, patás emlősök rendje, a párosujjú patások (Artiodactyla) és a bálnák kihalt rokonai.
Új!!: Patások és Mesonychia · Többet látni »
Mindenevő
Egy sertés gumós zápfoga A mindenevők (omnivora) olyan állatfajok, amelyek növényeket és állatokat is egyaránt esznek.
Új!!: Patások és Mindenevő · Többet látni »
Nílusi víziló
A nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a vízilófélék (Hippopotamidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Patások és Nílusi víziló · Többet látni »
Növényevő
szarvasok Növényevőnek nevezzük mindazokat az élőlényeket, amelyek elsődlegesen autotróf szervezeteket fogyasztanak, például növényeket, algákat és fotoszintetizáló baktériumokat.
Új!!: Patások és Növényevő · Többet látni »
Notoungulata
A Notoungulata az emlősök (Mammalia) osztályának egyik kihalt rendje, amely Dél-Amerika területén élt, a paleocén kortól a holocénig.
Új!!: Patások és Notoungulata · Többet látni »
Okapi
Az okapi (Okapia johnstoni) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Patások és Okapi · Többet látni »
Ormányosok
Az ormányosok (Proboscidea) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje.
Új!!: Patások és Ormányosok · Többet látni »
Orrszarvúfélék
Szélesszájú orrszarvú ''(Ceratotherium simum)'' Keskenyszájú orrszarvú ''(Diceros bicornis)'' Elasmotherium Teleoceras Gyapjas orrszarvú ''(Coelodonta antiquitatis)'' csontváza Az orrszarvúfélék vagy régies kifejezéssel rinocéroszok (Rhinocerotidae) öt ma élő nagy testű, afrikai vagy ázsiai páratlanujjú patás fajt tömörítő rendszertani család.
Új!!: Patások és Orrszarvúfélék · Többet látni »
Orsócsont
A két orsócsont elölnézetből Az orsócsont (radius) egyike a két hosszú csöves csontnak az alkarban (a másik a singcsont (ulna)).
Új!!: Patások és Orsócsont · Többet látni »
Paleocén
A kainozoikum 66 millió évének hőmérsékletváltozásai A paleocén a földtörténeti újidő (kainozoikum) első időszakának, a paleogénnek első kora.
Új!!: Patások és Paleocén · Többet látni »
Paleogén
Eocén kori ősemlős, az ''Uintatherium'' A paleogén földtörténeti időszak, amely 65,5 ± 0,3 millió évvel ezelőtt kezdődött a kréta időszak után, és 23,03 millió évvel ezelőtt ért véget a neogén időszak kezdetekor.
Új!!: Patások és Paleogén · Többet látni »
Pata (állattan)
Európai őz ''(Capreolus capreolus)'' hasított patái, fattyúcsülökkel Zsiráf hátsó lába, nincs fattyúcsülökLó hátsó lábai A pata a patás emlősök ujjának a hegye, melyet egy vastag szaruréteg (keratin) fed.
Új!!: Patások és Pata (állattan) · Többet látni »
Páratlanujjú patások
A páratlanujjú patások (Perissodactyla) az emlősök osztályának (Mammalia), a Laurasiatheria öregrendnek egyik rendje.
Új!!: Patások és Páratlanujjú patások · Többet látni »
Párosujjú patások
A párosujjú patások (Artiodactyla) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Patások és Párosujjú patások · Többet látni »
Ragadozó életmód
Ragadozó és zsákmány Oroszlánok kafferbivalyt esznek. Aranyos futrinka ''(Carabus auratus)'' gilisztát zsákmányolt A ragadozó kifejezés az állatok egyik jellemző életmódjára utal.
Új!!: Patások és Ragadozó életmód · Többet látni »
Ragadozók
Farkas ''(Canis lupus)'' Borjúfóka ''(Phoca vitulina)'' Szibériai tigris ''(Panthera tigris altaica)'' A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Patások és Ragadozók · Többet látni »
Rend (rendszertan)
Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.
Új!!: Patások és Rend (rendszertan) · Többet látni »
Singcsont
50px A singcsont (ulna) hosszú csöves csont, amely az alkar mediális részén helyezkedik el az orsócsonttal (radius) párhuzamosan.
Új!!: Patások és Singcsont · Többet látni »
Suinae
Az alcsalád legnagyobb élő képviselője, az erdei disznó ''(Hylochoerus meinertzhageni)''......, valamint a legkisebbik a törpedisznó ''(Porcula salvania)'' A Suinae az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába tartozó egyik alcsalád.
Új!!: Patások és Suinae · Többet látni »
Szarvas (állat)
A szarvas a párosujjú patások közé tartozó emlősállat.
Új!!: Patások és Szarvas (állat) · Többet látni »
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Patások és Szarvasmarha · Többet látni »
Szemfog
Az ember alsó állkapcsának jobb oldala. ''Incisors''.
Új!!: Patások és Szemfog · Többet látni »
Tapírfélék
A tapírfélék (Tapiridae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe tartozó család.
Új!!: Patások és Tapírfélék · Többet látni »
Taxon
A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.
Új!!: Patások és Taxon · Többet látni »
Törzsfejlődés
Az élet fejlődése A törzsfejlődés vagy filogenezis az élőlények természetes fejlődésének a folyamata, ellentétben az egyedfejlődéssel (ontogenezis, latin: ontogenesis), amely egy szervezet fejlődésének a folyamatát jelöli.
Új!!: Patások és Törzsfejlődés · Többet látni »
Tengeritehenek
Az elefántfélék a tengeritehenek nagyon közeli rokonai – az emlősök törzsfáján egy kládot alkotnak A tengeritehenek (Sirenia) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Patások és Tengeritehenek · Többet látni »
Teve
A teve (Camelus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tevefélék (Camelidae) családjába tartozó nem.
Új!!: Patások és Teve · Többet látni »
Tobzoskák
A tobzoskák vagy tobzoskaalakúak (Pholidota) az emlősök (Mammalia) osztályának egy rendje.
Új!!: Patások és Tobzoskák · Többet látni »
Vendégízületesek
A vendégízületesek (Xenarthra) az emlősök osztályának egy öregrendje.
Új!!: Patások és Vendégízületesek · Többet látni »
Zebra
Alföldi zebrák az Etosha Nemzeti Parkban A zebrák (Hippotigris) a lófélék családjába (Equidae) tartozó emlősök, amelyek Közép- és Dél-Afrikában őshonosak.
Új!!: Patások és Zebra · Többet látni »
Zsiráf
A zsiráf (Giraffa camelopardalis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Patások és Zsiráf · Többet látni »
